Életünk titokzatos társa, a bélflóra

Velünk él és alakul születésünktől fogva, befolyásolja egészségünk, közérzetünk alakulását, mégsem ismerjük eléggé.

A bélflóra a bélrendszerben élő mikróbák együttese, melynek tagjai mintegy ezer fajhoz tartoznak, elsősorban baktériumok, valamint gombák és egyéb mikroorganizmusok. Legalább annyi sejt alkotja, mint egész testünket.

Sok szempontból hasonlóan működik, mint az emberi társadalmak. Egy jól működő emberi társadalom sokszínű, a tehetségeknek tág teret enged, békés erők ellenőrzik és féken tartják a kártékony csoportokat és védelmet nyújtanak a külső fenyegetésekkel szemben. A bélflóra esetében a sokszínűség (diverzitás) hozzájárul az ideg- és immunrendszer egészségéhez, a hasznos (Bacteroides és Firmicutes) baktériumtörzsek dominanciája pedig meggátolja a potenciálisan veszélyes törzsek (például Clostridium, Candida) megerősödését.

Minden ember bélflórája sajátos, egyedi mintázatot alkot, mely genetikailag meghatározott, mint például az ujjlenyomat. Kialakulása szempontjából az első három év meghatározó jelentőségű, de egész életünk során folyamatosan módosul. A diverzitás csúcsát húsz és negyven éves kor között éri el, majd fokozatosan szegényedik. (Az idős korukban is aktív emberek bélflórája is fiatalos marad, ugyanis diverzitása sokkal nagyobb, mint átlagos kortársaik esetében!)

A bélflóra, immun- és idegrendszer fejlődése és működése nem választható el egymástól. Ez magyarázza, hogy sok betegség hátterében kimutathatóak a bélflóra elváltozásai. Jelen ismereteink szerint szerepe van például a lelki betegségek, szív-érrendszeri elváltozások, felnőttkori cukorbetegség, elhízás, vastagbéldaganatok, allergiás-autoimmun betegségek kialakulásában, de a lista a jövőben minden bizonnyal bővülni fog.

Mivel a bélflóra az utóbbi években az érdeklődés, gyógyítás és tudományos kutatások egyik központi témájává vált, a naponta megjelenő új információk és reklámok labirintusában nehéz eligazodni és választ találni az érdeklődő, tudatos életmódra törekvő emberek egyszerű és jogos kérdésére:

Mit tehetünk bélflóránk egészségéért?

Általánosan érvényes, rövid válasz nincs, inkább néhány tanácsot szeretnék megfogalmazni.

Az első három év

Minden életkorban érdemes szem előtt tartani néhány alapelvet, de a magzati élet, majd az első három év a bélflóra kialakulásában is kulcsszereppel bír.

1. Boldog, nyugodt terhesség

Régebben azt hittük, hogy a magzat emésztőrendszere steril. Ma már tudjuk, hogy a bélflóra kezdeményét adó első baktériumtörzsek már születés előtt megtelepszenek a béltraktusban. Az anya lelkiállapota pedig ebből a szempontból (sem) közömbös! A terhesség alatt átélt tartós stresszállapot hatását az ilyen babáknál nagyobb mennyiségben találhatók kórokozó baktériumtörzsek (Coli, Enterobacter) jelzik.

Ez is mutatja, hogy a születendő gyerek élettörténete már a magzati korban elkezdődik, ezért lehetőség szerint a gyermekvállalást, terhességet időzítsük nyugodtabb életszakaszra!

2. Természetes szülés

A következő telepesek születéskor kerülnek a baba bélrendszerébe, ezek elsősorban a hüvelyből származó Lactobacillusok természetes szülés, míg a bőrről és környezetből származó baktériumok császármetszés esetében. Ennek következtében a bélflóra összetétele és az immunrendszer működése is kedvezőtlenül alakulhat a császármetszéssel született csecsemőknél. Valószínűleg ez is okozza az allergiás és autoimmun betegségek gyakoribb előfordulását császármetszéssel született gyerekeknél.

Közvetlenül a császármetszés után az újszülötteknek anyai hüvelyváladékot adva ez a kedvezőtlen hatás elméletileg kivédhető lenne, történtek is már kísérletek rá, azonban az anyáról csecsemőre történő fertőzés kockázata miatt egyelőre nem terjedt el.

3. Szoptatás

Szoptatás során nemcsak nélkülözhetetlen tápanyagokat kap a csecsemő, hanem az anyatej és az emlő bőrének baktériumai tovább gazdagítják a bélflórát. A szoptatás jelentőségét talán már nem szükséges hangsúlyozni, de voltak évtizedek, mikor a tápszeres táplálás (téves elképzelések, üzleti szempontok miatt) sok országban előtérbe került az 1900-as évek közepén. Ezzel összefüggésben megnőtt az allergiás betegségek (ekcéma, asztma) előfordulási gyakorisága. Ma már egyértelmű, hogy ezek leghatékonyabb megelőzési módja az anyatejes táplálás.

4. Időben történő hozzátáplálás

A baba étrendjének fokozatos bővítése, megfelelő időzítéssel nagyon sokat számít, nemcsak azért, mert az anyatej egy idő múlva már kevés lesz a fejlődéshez, hanem mert ez az immunrendszer és ezzel kapcsolatosan a bélflóra továbbfejlődéséhez is szükséges. Minden alapvető ételféleség beépítése az anyatejes táplálás időszakában ajánlott, emellett úgy tűnik, hogy a túl késői bevezetés hozzájárulhat ételallergia kialakulásához is.

5. Babás szülők - csak „lazán”

A környezet túlzott tisztán tartása gyakori hiba, főleg első gyermekes szülők esetében. Nem kell mindent kifőzni, sterilizálni! A kúszó-mászó, mindent szájába vevő, kalandozó kisgyerek bélflórája is gazdagodik, ha engedjük.

Általános, minden életszakaszra vonatkozó javaslatok

1. Növényi rostokban gazdag, erjesztett élelmiszereket is tartalmazó étrend

Rostok: minimum napi 30 g (vagyis az elfogyasztott ételek mintegy fele!) legyen, lehetőleg nyersen (vagy turmixolva) fogyasszuk. A hagymafélék, csicsóka, banán, alma különös kedvencei bélbaktériumainknak.

Erjesztett élelmiszerek: a bélbaktériumok többsége anaerob faj, vagyis nem használ oxigént az anyagcseréjéhez, ezért számukra ideális táplálék az erjesztett élelmiszerek csoportja. Rendszeresen fogyasszunk savanyított tejtermékeket (joghurt, kefir, aludttej, túró), erjesztéssel készült ételeket, mint savanyú káposzta, kovászos uborka, kvasz. Érdemes próbálkozni a zöldségek erjesztéssel történő házi tartósításával is. Az alapvetően zöldségalapú étrendet baromfi- és halhússal egészítsük ki.

A bélflóra egészségének megőrzése érdekében ajánlott ételek (Kép forrása: The Doctor Weighs In, July, 2019)

2. Éjszakai böjt

Lehetőleg naponta 12 órán át tartson az az időszak, mikor nem veszünk magunkhoz táplálékot! Ez nemcsak az emésztés és testsúly alakulása szempontjából hasznos, a bélflórának is szüksége van a pihenőre. (Ez természetesen nem vonatkozik kisgyerekekre, bár az éjszakai evés nekik sem ajánlott.)

3. Ártalmas, kerüljük!

Tartósítószerek, finomított szénhidrátok, génmódosított élelmiszerek, adalékanyagok: csökkentik a bélflóra diverzitását, elősegítik a kórokozó törzsek megerősödését. Az emulgeáló szerek (jégkrém!) a bélfelszínt bevonó nyákréteg megbontásával károsítják a bélfal védekezőképességét és a bélflóra folytonosságát. A füstölt húskészítmények sem ajánlottak, fogyasztásuk igazoltan elősegíti a vastagbéldaganatok kialakulását.

4. Antibiotikus kezelés

Csak akkor, ha valóban indokolt! Az antibiotikum nem válogat: a bélflórát éppúgy irtja, mint a kórokozókat. Indokolatlan használata súlyos károkat okoz a bélflórában, emellett egyik oka az egyre szélesebb körben terjedő antibiotikumrezisztenciának. Ne várjuk háziorvosunktól, hogy egy banális megfázásra antibiotikumot írjon fel nekünk!

Probiotikumok: szedjük? Ne szedjük?

A probiotikumok olyan táplálékkiegészítők, melyek bélflórát erősítő mikroorganizmusokat tartalmaznak. Bár hatalmas választékuk van forgalomban, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján hatásosságukról és alkalmazási körükről nehéz egyértelmű véleményt alkotni.

Az alapprobléma talán ott van, hogy nem tudjuk biztonsággal megjósolni és felmérni, vajon a meglévő bélflórába tartósan beépül-e egy kívülről bejutó készítmény „idegen” hatóanyaga?

1. Tények

• Mivel mikroorganizmusokat tartalmaznak, szedésük TILOS az immunrendszer károsodása (kemoterápia, immunterápia, vérképzőszervi betegségek) esetén!
• Antibiotikus kezelés során csak spórát, vagyis nem élő baktériumot tartalmazó készítményt érdemes szedni.

2. Remények

• Több probiotikum igazoltan védi a bélflórát az antibiotikumok káros hatásától, gátolják a kórokozó törzsek elszaporodását, erősítik a bélflórát és az immunrendszert. Ez a kedvező hatás azonban az eddigi kutatások alapján nem feltétlenül állítható valamennyi probiotikumról.
• Emésztőszervi betegségekben terápiás hatásuk van. Gyulladásos bélbetegségek, irritábilis bél szindróma esetében a bélflóra különösen sérülékeny, azért a probiotikus kezelés hasznos lehet.
• Alkalmazásuk elméletileg segíthet minden betegség kezelésében, amelynél kimutatható a bélflóra elváltozása (például elhízás, autizmus, hiperaktivitási szindróma, allergiás és autoimmun betegségek). Az eredmények felmérése és értékelése azonban olyan sok egyéb tényezőtől függ, hogy egyértelmű hatékonyságukat eddig nem sikerült igazolni.

Összefoglalás

Az erős, sokszínű bélflóra a tartós egészség egyik feltétele, melynek kifejlődéséért gyermekeink életének első három évében nagyon sokat tehetünk. A későbbi években ennek megőrzésében legnagyobb jelentősége a tudatos életmódnak és táplálkozásnak van, emellett probiotikumok segítségét is igénybe vehetjük.

Nagyon sok kérdés vár még válaszra és izgalmas terápiás lehetőségekben bízhatunk. Várjuk a közeljövő kutatási eredményeit!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus