Nyolc dolog, ami árt a bélflórának

A bélflóra az egészség forrása lehet, azonban ha egészséges egyensúlya megváltozik, az betegséget és fáradtságot okozhat. Éppen ezért az egészséges bélflóra felépítése és fenntartása nagyon fontos. Felsorolunk néhány fontos dolgot, amely ebben segítheti, illetve azokat is, amiket javasolt kerülnie.

A krónikus bélbetegségben szenvedők (mint az irritábilis bél szindróma vagy a Crohn-betegség) bélflórája más, mint az egészséges emésztőrendszerrel rendelkezőké.

Az ausztrál Southern Cross Egyetem Természettudományi és Kiegészítő Orvostudományi Intézetének kutatói már 2004-ben megállapították “a bél diszbiózis okai” című tanulmányukban, hogy a bélflóra kedvezőtlen változásai hozzájárulnak számos krónikus és degeneratív betegség kialakulásához. A tanulmányban az irritábilis bél szindrómát, gyulladásos bélbetegséget, reumát (arthritis) és ankylotizáló spondylitist (reumatikus betegség gerincoszlop-merevséggel, más néven spondylitis ankylopoetica) vizsgálták.

A kutatók rámutattak, hogy a rossz táplálkozással, az antibiotikumok gyakori alkalmazásával és az állandó stresszhelyzetekkel járó modern, nyugati életmód nagyon káros hatással van a bélflórára. Javaslatuk szerint először ezeket a tényezőket kell kiküszöbölni, majd a bélflórát újjáépíteni.

A bélflóra nemcsak a bélre hat. Lényünk minden aspektusát érinti - a fizikait és az érzelmit egyaránt. A bélflóra megbetegíthet bennünket, de a felépülést is segítheti.

Minél egészségesebb a bélflóra, annál erősebb az immunrendszer

A bélflóra több billiónyi probiotikus és kevésbé hasznos mikroorganizmusból épül fel, ami egy nagyságrenddel több, mint a testünket alkotó emberi sejtek összessége. Legnagyobb részben baktériumok alkotják, de megtalálhatóak vírusok, gombák is. Az emésztőrendszerünkben a legtöbb miroogranizmus a vastagbélben található.

A hasznos baktériumok feladatai sokrétűek. Megakadályozzák a káros és patogén baktériumok terjedését, képesek semlegesíteni a toxinokat, segítenek a testnek a méregtelenítésben, és megvédik a különböző káros anyagoktól. Az egészséges bélflóra nagymértékben segíti az immunrendszert. Minél egészségesebb, annál erősebb az immunrendszerünk, és annál kisebb a megbetegedések kockázata.

Ez a cikk is érdekelheti Bélbaktériumok, mint az immunrendszer segítői

Minél egészségesebb a bélflóra, annál kevesebb az allergia

Az egészséges bélflóra nemcsak a fertőzésektől véd. Egyes kutatóintézetek szerint a légúti baktériumok különböző változásai ok-okozati összefüggésben állhatnak asztmás betegség kialakulásával, illetve annak súlyosságával.

Egyes vizsgálatok feltételezik, hogy az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok (bélmikrobiom) egyensúlyhiánya szerepet játszik az ekcéma, allergiák előfordulásában, bár a probiotikumok ekcéma kezelésében történő alkalmazásával kapcsolatos kutatások mind a mai napig vegyes eredményeket hoztak.

Minél egészségesebb a bélflóra, annál több védelmet nyújt

Az egészséges bélflóra jelentősen csökkenti az élelmiszer-intoleranciák, a krónikus gyulladásos bélbetegség vagy a gombás fertőzések kialakulásának kockázatát. A probiotikumok ugyancsak fontosak a rákmegelőzésben és az antibiotikumokkal kezelt betegségek esetében.

Minél egészségesebb a bélflóra, annál kisebb a túlsúly

A probiotikumok vagy az egészséges bélflóra további előnyös hatásai közé tartozik a bélmozgás szabályozása, a koleszterinszint normalizálása és a normális testsúly megtartása is.

Ha a testünkben a megfelelő mikrobák megfelelő mennyiségben vannak, akkor - megfelelő étkezés és testmozgás mellett - egészségesek, normál testsúlyúak és erősek vagyunk.

Ellenőrizze a bélflóráját!

A bél mikrobiom összetétele folyamatosan változik, nemcsak a hasznos, hanem a káros mikrobák (Clostridium difficile baktérium, Candida gomba) is szaporodhatnak.

Megfelelő életmóddal, illetve a bélflóra egészségét veszélyeztető dolgok kerülésével olyan egészséges mikroorganizmus összetétel építhető fel, melyben a hasznos bélbaktériumok képesek sakkban tartani a károsakat.

A bélflórát veszélyeztető tényezők

Az alábbi dolgok veszélyeztetik legjobban a bélflóra egészségét:

1. Antibiotikumok

Ismert, hogy az antibiotikumok nemcsak a káros, hanem a hasznos bélbaktériumokat is elpusztítják. Ily módon óriási mértékben befolyásolják a bélflórát. Ha a mérleg nyelve a káros mikrobák felé billen el, az a betegségekre való fokozott érzékenységet jelent.

Sokan úgy vélik, hogy a bélflóra egy antibiotikumkúra után magától regenerálódik. Ez lehetséges ugyan, de a folyamat akár hat hónapig is tarthat, s ebben az időszakban nem ritka, hogy a fennmaradó káros bélbaktériumok vagy gombák sokkal gyorsabban szaporodnak, mint a "jó" bélbaktériumok maradékai. A bélflóra független és sikeres regenerálódása nem mindig biztosított.

Az antibiotikumok látjogosultsága kétségbevonhatatlan, vannak olyan betegségek, amikor ezek a gyógyszerek jelentik az egyetlen gyógymódot. A megoldás tehát nem az, hogy minden áron elkerüljük ezek alkalmazását, hanem az, hogy kizárólag szükséges esetben használjuk őket, és ha az antibiotikumterápia valóban elkerülhetetlen, ajánlott a bél rehabilitációjára is odafigyelni, ami pro- és prebiotikumok fogyasztásával segíthető elő.

2. Fogamzásgátló tabletták és egyéb hormonkészítmények

A hormonkészítmények bevitelének is jelentős hatása van a bél egészségére. Az "Orális fogamzásgátlók, reproduktív tényezők és a gyulladásos bélbetegség kockázata" című prospektív tanulmányban a Massachusetts Általános Kórház és a Harvard Orvostudományi Egyetem kutatói megjegyezték, hogy az orális fogamzásgátlót szedő nők körében jelentősen nagyobb az olyan krónikus gyulladásos bélbetegségek, mint például a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásának kockázata, mint azoknál a nőknél, akik nem szednek fogamzásgátló tablettát.

Más tanulmányok is hasonló következtetéseket vontak le az orális fogamzásgátlók bél mikrobiomra gyakorolt káros hatásairól, különösen, ha nagy ösztrogéndózisú tablettát alkalmaztak.

3. Klór a csapvízben

A csapvizet gyakran klórozzák, a klór azonban olyan vegyi anyag, amelyet fertőtlenítés céljából, vagyis a kórokozók elpusztítására adnak a vízhez. A klór nemcsak a vízben, hanem a belekben is fertőtlenítő munkát végez, és csökkenti az egészséges bélflórát.

A Gent Egyetem belga kutatói egy 2013-as tanulmányukban figyelmeztettek az antibiotikumok felesleges felhasználása és az ivóvíz túlzott klórozására is.

Van den Abbeele és munkatársai tanulmányukban elmagyarázzák, hogy ezek a tényezők - a szokásos nyugati étrenddel együtt - a bél mikrobiális sokféleségének csökkenéséhez vezetnek, ami viszont ismétlődő fertőzéseket (pl. Clostridium difficile), gyulladásos bélbetegséget és túlsúlyt eredményez.

Az egészséges bélflóra újjáépítéséhez a tudósok nemcsak probiotikumokat, hanem prebiotikus készítményeket is javasolnak. A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek a hasznos bélbaktériumokat táplálják.

Bizonyos élelmiszerekben különösen nagy mennyiségben találhatók prebiotikumok, ilyen például a cikória vagy a csicsóka, de az étrend-kiegészítő inulin is. Ez utóbbi az úgynevezett oligoszacharidok közé tartozik, amelyekről a közelmúltban kimutatták, hogy rákellenes hatásúak.

Természetesen ezek a pre- és probiotikus készítmények nem tudják elérni a kívánt hatást, ha továbbra is klórozott vizet fogyasztunk, és a klór folyamatosan befolyásolja a bélflórát. A jó vízszűrő ezért nélkülözhetetlen a háztartásban.

Ez a cikk is érdekelheti Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok

4. Fluoridok

A túlzott fluoridhasználat nagy valószínűséggel károsítja a bélflórát, mivel úgy viselkedhetnek, mint a metabolikus toxinok, ezért sokan állítják, hogy az antibiotikumhoz hasonlóan képesek az egészséges bélflórát károsítani.

Az Egyesült Államokban és néhány más országban adnak fluoridot az ivóvízhez, ám Európában (az Egyesült Királyság egyes területeit leszámítva) ez már nem gyakorlat. Figyeljen az asztali só vásárlásánál is, mert a jóddal együtt fluoridot is tartalmazhat.

5. Cukor és zsír

A cukor az egyik olyan élelmiszer, amely a legkönnyebben károsítja a bélflórát. Egészségtelen zsírokkal kombinálva a diszbiózis (a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása) még gyorsabban bekövetkezik.

Egy 2013 áprilisában, francia tudósok által közzétett tanulmány szerint a hagyományos nyugati étrend (finomított liszt, egyszerű cukrok, elégtelen rostfogyasztás, rendszertelen étkezések, gyorsételek) jelentős kockázati tényező a Crohn-betegség kialakulásában.

A tanulmányban a magas cukor- és magas zsírtartalmú étrend hatását figyelték meg a bélflóra összetételére és a fertőzésekre való hajlamra. Kiderült, hogy egy ilyen diéta diszbiózishoz vezet, a bélnyálkahártya vastagsága csökken, miközben az áteresztőképessége megnövekedik.

Az így megváltozott bélnyálkahártya mellett a káros baktériumok különösen jól szaporodhatnak és gyulladásos folyamatokhoz vezethetnek.

6. Élelmiszer-adalékanyagok

A modern táplálkozásnak a bélflórára gyakorolt negatív hatásának fő oka a sok mesterséges élelmiszer-adalékanyag. Csakúgy, mint az antibiotikumok, a fluoridok és a klór, ezek az idegen anyagok egyszerűen végzetesek számos jótékony bélbaktérium számára.

Kutatók hangsúlyozzák, hogy a diszbiózis következményei messze túlmutatnak a lehetséges emésztési zavarokon. A felborult bélflóra a bélnyálkahártya megnövekedett áteresztőképességéhez és a tápanyagok felszívódásának nehezítettségéhez is vezethet, amely - a tudósok szerint - számos betegség gyökere.

Más tanulmányok kimutatták, hogy a gombás fertőzéssel járó diszbiózis olyan állapotokért felelős, mint a fertőzések iránti fokozott érzékenység, a krónikus fáradtság vagy az immunrendszer gyengülése.

Kerülje a késztermékek fogyasztását, vagy legalább figyeljen az összetevők listájára. Fogyasszon a lehető leggyakrabban friss, házi készítésű ételeket. Ha bioélelmiszereket fogyaszt, nemcsak az élelmiszer-adalékanyagokat, hanem a bélflórát károsító növényvédőszer-maradékokat is elkerüli.

7. Peszticidmaradék

Sajnos a hagyományos módon előállított élelmiszerekben a növényvédőszer-maradékok jelenléte általában bagatelizálódik, noha a felelős szervek olyan határértékeket támasztanak, amelyek garantálják az élelmiszer biztonságát.

A peszticidek nemcsak a mezőgazdaságban, hanem minden háztartásban jelen voltak, például különböző rovarirtó szerek formájában. Az egyik ilyen széles körben elterjedt szer a klórpirifosz, amelyet különböző márkanevek alatt forgalmaztak, és a hangyairtó szerekben is megtalálható volt.

Az ajánlott szintet meghaladó kitettséget neurológiai hatásokkal, tartós fejlődési rendellenességekkel és autoimmun rendellenességekkel hozták összefüggésbe. A rovarölő szer nemcsak a születendő csecsemők agyát károsítja, hanem a bélflórát is.

8. Stressz

Noha a mindennapi életben nem lehet minden stresszfaktort elkerülni, de hasznos, ha emlékezteti rá magát, hogy attól, hogy valami miatt stresszel, semmi sem lesz gyorsabb vagy jobb. Éppen ellenkezőleg, a stressz megbetegít!

Sok tudományos bizonyíték van erre. Egy 2012 őszén, a Psychoneuroendocrinology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint bár a stressz károsíthatja a bélflórát, az egészséges bélflóra azonban jobban véd a stressz ellen. Stresszhelyzetben ugyanis a szervezet a felszabaduló stresszhormonok hatására a bélrendszer vérellátása átmenetileg csökken, testünk a létfontosságú szervek felé tereli a vért (szív, agy). Tartós stressz esetén ez krónikus oxigénhiányt okoz, ami káros hatású a bélműködésre és a mikrobiom egyensúlyára, sok jótékony mikroorganizmus elpusztul. Ezáltal emésztési zavarok jelentkezhetnek, valamint az immunrendszer működése is zavart szenved, a bennünk megbújó kórokozók is gyakrabban aktiválódnak.

Tovább Életünk titokzatos társa, a bélflóra

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító; zentrum-der-gesundheit.de
Lektorálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász