A székrekedés veszélyei és kezelése

Az, hogy mi számít székrekedésnek a gyakoriság tekintetében, egyénenként változó. Ennek az oka, hogy a normális székletürítés gyakorisága napi három és heti három között mozog. Az, ami az Ön számára optimális, lehet, hogy másnak nem az.

Általánosságban véve Önnek nagy valószínűséggel székrekedése van, ha hetente kevesebb, mint három alkalommal van széklete, a széklet pedig jellemzően kemény és száraz. Bizonyos esetekben a székrekedés eredményeként puffadtnak érezheti magát, emellé pedig hasi fájdalom jelentkezhet.

Szerencsére néhány nagyon egyszerű életviteli változtatással, ide értve a több mozgást, a magas rosttartalmú ételek fogyasztását és bőséges mennyiségű folyadék bevitelét, a székrekedés megelőzhető, illetve enyhíthető.

A székrekedés kialakulásának okai

Normális esetben az emésztés során keletkező salakanyagokat a belek izom összehúzódásai juttatják el a vastagbélbe. A vastagbélben a béltartalom víz és iontartalma nagymértékben visszaszívódik, ezek ugyanis fontosak a szervezet működéséhez. Hogyha túl sok víz szívódik vissza, vagy a béltartalom túl lassan mozog, akkor székrekedés alakulhat ki.

Székrekedése lehet akkor is, hogyha a bélmozgásokat végző izmok működése nem koordinált. Ezt a problémát medencefeneki diszfunkciónak nevezzük, és fennállásakor nagyon kell erőlködni a székletürítés során. A széklet keresztüljut a vastagbélen, de elakad a végbélben, mert a székletürítéshez szükséges izmok működése nincs megfelelően összehangolva.

Nagyobb valószínűséggel alakul ki a székrekedés idősebb korban, mozgásszegény életmód mellett, ágyhoz kötöttség, alacsony rosttartalmú diétát fogyasztása esetén, továbbá, ha nem iszik eleget. A székrekedéshez vezető okok jelentős része tehát életmódunkból fakad, vagy természetes élettani folyamat eredménye.

A kockázatot tovább növelheti bizonyos gyógyszerek fogyasztása, ide értve a magas vérnyomás, depresszió és a Parkinson-kórkezelésére alkalmazottakat, a nyugtatók, altatók használatát, és a kemoterápiás kezelést is. Mindezek mellett a székletlazítók gyakori alkalmazása idővel székrekedéshez vezethet.

Ritkán, a székrekedés súlyosabb betegségek tünete lehet, így jelezheti a vastag- illetve végbélrákot, különböző hormonális, illetve autoimmun betegségeket, és lehet a cukorbetegség, illetve a pajzsmirigy-alulműködés következménye is.

Néha gyereknél azért alakul ki székrekedés, mert elfelejtenek a WC-re menni. Egy tipegőnél székrekedés alakulhat ki WC-re szoktatáskor, ha nem szívesen használja a WC-t.

Terhes nőknél székrekedés a hormonális változások miatt alakul ki az első trimeszterben. A terhesség későbbi szakaszában a méh belekre gyakorolt nyomása szintén székrekedéshez vezethet.

Részletesen Mi okozhat székrekedést? A táplálkozástól a bélbetegségekig

Miért kell foglalkozni a székrekedéssel?

Bár a székrekedés nagyon zavaró lehet, általában nem súlyos állapot. A vizsgálat során azonban ki kell zárni a székrekedéshez vezető esetleges súlyosabb és kezelésre szoruló betegségeket, mint a vastagbélrák. Az esetleges bélelzáródás sürgősségi ellátást igénylő, veszélyes állapot.

Az okoktól függetlenül a székrekedés huzamosabb fennállás esetén - különösen, ha ez erőlködéssel és kemény széklettel társul - különböző szövődmények kialakulásával járhat. Többek között aranyerek keletkezhetnek, illetve a végbélnyílás környezetében repedések, szakadások (abráziók, fissurák) keletkezhetnek.

A nagyon súlyos, krónikus székrekedés néha széklet impaktációt eredményezhet, azaz kialakul egy olyan megkeményedett széklet darab, amit már a természetes bélmozgások segítségével nem lehet kiüríteni. Ez az impaktálódás veszélyes lehet, és előfordulhat, hogy a beragadt székletdarabot kézzel kell eltávolítani.

Az orvosi rendelőben

A székrekedés diagnózisát általában a kórtörténet és a fizikális vizsgálat eredményeképpen állítják fel. Orvosa először meg akar majd győződni arról, hogy nincs-e bélelzáródás, illetve szűkület a vékonybél, illetve a vastagbél területén, nem áll-e fenn hormonális zavar (például alulműködő pajzsmirigy), vagy nincs-e rendellenesség ionháztartásában (például emelkedett kalciumszint a vérben). Orvosa át fogja tekinteni az Ön által szedett gyógyszereket, hogy kizárja ezek szerepét a székrekedés kialakulásában.

Az alábbi diagnosztikai eljárások lehetnek indokoltnak.

• Székletvizsgálat. Bizonyos esetekben orvosa székletmintát kérhet, hogy a székletben megbúvó vér jelenlétét kizárja.

• Báriumos beöntés. A vizsgálat során a bél belső felszínét kontrasztanyaggal, báriummal vonják be, így röntgenvizsgálat segítségével a végbél, a vastagbél és néha a vékonybél egy része láthatóvá válik.

• Sigmoidoscopia. Az eljárás során orvosa egy megvilágított rugalmas cső segítségével áttekinti a szigma bél és a végbél területét.

• Colonoscopia. Az eljárás lehetővé teszi, hogy a teljes vastagbelet egy rugalmas, kamerával felszerelt cső segítségével megtekintsék.

• Anorectalis manometria. Az eljárás során orvosa egy vékony rugalmas csövet vezet fel a végbélnyílásba és a végbélbe, majd a cső hegyén található kis ballont felfújja. Ez lehetővé teszi a széklet mozgatására szolgáló izmok koordinált működésének vizsgálatát. A manometriát a medencefenék diszfunkció gyanúja esetén javasolják.

A székrekedés kezelése

A székrekedés kezelésének legbiztonságosabb módja az életvitel módosítása. A tünetek enyhítése érdekében próbáljon meg rendszeresen fogyasztani rostdús élelmiszereket, illetve különböző, magas rosttartalmú készítményeket. Ezek a természetes étrendi kiegészítők lágyítják a székletet, és mindennap biztonsággal fogyaszthatók. Lassan növelje a rostdús élelmiszerek arányát étrendjében a puffadás elkerülése miatt! Fontos ellenőriznie a félkész ételek rosttartalmát, mert nem minden magas rosttartalmúnak mondott étel tartalmaz ténylegesen sok rostot.

Gondoskodjon róla, hogy mindennap elegendő vizet, vagy más folyadékot fogyaszt. E nélkül a rostdús élelmiszerek tovább ronthatják a székrekedést, mivel nem tudnak elegendő vizet megkötni, a széklet lazításához.

A székrekedés gyógyszeres kezelésére két gyógyszercsoport áll rendelkezésre.

Orvosa javasolhatja székletlazítók, például ásványi olaj használatát is, amely segítségével a széklet meglágyul, és könnyebben halad át a beleken. Kerülje a székletlazítók rendszeres használatát, mert ezek számos további problémához vezethetnek!

Orvosa továbbá hashajtók szedését is javasolhatja, azonban ezek alkalmazása mellett számos szövődmény alakulhat ki. Megakadályozhatja a zsíroldékony vitaminok felszívódását, illetve félrenyelve a tüdőbe bejutva súlyos tüdőgyulladást eredményezhet. Éppen ezért lefekvés előtt ne használja ezeket a készítményeket! Hogyha Ön terhes, fontos, hogy a székletlazítók, hashajtók szedése előtt beszéljen orvosával!

Fogyasszon elegendő folyadékot, és mozogjon minél többet! Az úszás és a gyaloglás minden esetben nagyon jó hatásúak a székrekedés megszüntetésére.

Folytatás Biztos tippek székrekedés ellen - Házi praktikák

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus