Colitis ulcerosa: orvoshoz fordulás és kivizsgálás
Bár a colitis ulcerosa csak ritkán okoz életet veszélyeztető állapotot, nagyon súlyos betegség, amelynek az életminőséget rontó panaszain túl akár életveszélyes szövődményei is lehetnek. Szükség esetén forduljon időben orvoshoz!
A téma cikkei |
4/1 Mi a colitis ulcerosa? 4/2 Colitis ulcerosa - Mikor forduljunk orvoshoz? 4/3 A colitis ulcerosa kezelése4/4 Életviteli tanácsok colitis ulcerosa esetén |
Kivizsgálás colitis ulcerosa gyanúja esetén
Fel kell keresni az orvost kivizsgálás céljából, hogyha a székelési szokásokban tartós változás áll be, vagy ha a colitis ulcerosa tünetei jelentkeznek, mint a hasi fájdalom, a véres széklet, az ismétlődő hasmenés és a mással nem magyarázható láz.
Orvosa nagy valószínűséggel a tünetek hátterében álló egyéb lehetséges okok kizárása után állítja fel a colitis ulcerosa diagnózisát. Mivel számos más, az emésztőrendszert érintő betegség okozhat a fekélyes vastagbélgyulladáshoz, azaz a colitis ulcerosához hasonló panaszokat, ki kell zárni az alábbi lehetőségeket:
- Crohn-betegség
- Ischaemiás colitis
- Bélrendszeri fertőzéses megbetegedések
- Irritábilis bél szindróma
- Diverticulitis
- Vastagbélrák
Vizsgálatok a colitis ulcerosa diagnosztizálásához
A diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatokra lehet szükség.
Laborvizsgálatok
Orvosa vérvizsgálatot javasolhat a bizonyos betegségek kizárására és a gyulladás diagnosztizálására. A súlyos illetve a kiterjedt gyulladásos szöveti reakcióval járó állapotokban az akut fázis fehérjék (CRP, ferritin) szintjének növekedése, magas trombocitaszám (vérlemezkeszám emelkedés, thrombocytosis), illetve a gyors vörösvértest-süllyedés és a hematokrit érték csökkenése arányos lehet a szöveti gyulladás kiterjedésével. Toxikus esetekben alacsony natrium- és albuminszint is megjelenhet.
Bizonyos antitestek jelenlétének kimutatásával meg lehet állapítani, hogy a gyulladásos bélbetegségek melyik típusa áll fenn. Mivel ezen antitestek nem minden colitis ulcerosás betegnél vannak jelen, ezért ezek a vizsgálatok nem elegendőek a diagnózis felállításához vagy kizárásához, de bizonyos körülmények között hasznosak lehetnek.
Endoszkópos vizsgálatok
Colonoscopia (vastagbéltükrözés)
A vastagbéltükrözés segítségével orvosa a teljes vastagbelet át tudja tekinteni egy vékony, rugalmas, megvilágított cső segítségével, amit egy kamerához csatlakoztatnak. Az eljárás során kis bélfalminták vételezhetőek (biopszia, szövettani mintavétel), amelyet aztán a laboratóriumban megvizsgálnak.
Néha a colonoscopia során vett szövetminta segít alátámasztani a diagnózist. Ha a mintában gyulladásos sejtek csoportjai (más néven granulomák) találhatók, akkor nagyobb a valószínűsége a Crohn-betegség fennállásának, mert a granuloma nem jellemző a colitis ulcerosára. A vastagbél jobb oldali, azaz a végbéltől távolabb fekvő szakaszainak, továbbá a vékonybél utolsó, vastagbélbe torkolló szakaszának (ileum, csípőbél) az átvizsgálása sokat segíthet a Crohn-betegség és colitis ulcerosa elkülönítésében, utóbbi esetben ugyanis az ileum mindig ép marad.
Sigmoidoscopia (részleges vastagbéltükrözés)
Ezen eljárás során orvosa egy vékony, rugalmas, megvilágított cső segítségével tekinti át a vastagbél utolsó 50-60 cm-es szakaszát, a szigmabelet. Mivel a vastagbél magasabb szakaszán levő elváltozásokat ezzel a módszerrel nem lehet felismerni, ezért a sigmoidoscopia kevésbé alkalmazott módszer.
Radiológiai vizsgálatok
A radiológiai vizsgálatok nem alapvető módszerek a teljes tápcsatorna vizsgálatára, csak célzottan készülnek.
Natív hasi röntgen
Hasi röntgen súlyos esetekben, tokikus megacolon szindróma gyanújakor készül. A felvételen tág, levegővel telt vastagélszakasz ábrázolódik, perforáció esetén a hasüregben szabad hasi levegő jelenik meg.
Irrigoszkópia
Az irrigoszkópia egy bárium segítségével végzett radiológiai vizsgálat, amely lehetővé teszi, hogy a vizsgálóorvos a teljes vastagbélszakaszt röntgen segítségével áttekintse. A bárium egy kontrasztanyag, amely beöntéssel kerül be a bélbe, néha levegőt is adnak hozzá. A bárium feltölti és bevonja a bélfal belső felszínét, ezáltal a végbél, a vastagbél és a vékonybél kis szakaszának sziluettje megjeleníthetővé válik a röntgenfelvételen.
Általában akkor végzik, ha a szűkület miatt az endoszkóp nem vagy csak részlegesen vezethető fel a vastagbéltükrözés során. A betegség korai illetve heveny szakaszában kórjelző értéke csekély, nem teszi lehetővé a mintavételt, továbbá szövődményeket okozhat, ezért mindig mérlegelik az alkalmazás hasznát.
Enterographia
Az enterographia a vékonybél CT vagy MR eljárással történő vizsgálata. A vékonybél azon szakaszait tekinti át, amelyeket vastagbéltükrözéssel nem lehet megítélni. Ez a vizsgálat lehetővé teszi a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség elkülönítését, ugyanis a colitis ulcerosa nem érinti a vékonybelet.
Tovább A colitis ulcerosa kezelése
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász