Vastagbéltükrözés - A kolonoszkópia menete
A vastagbéltükrözés napjainkban is a legmegbízhatóbb módszer a bélbetegségek kivizsgálásában. A diagnosztika mellett terápiás lehetőséget is biztosít, ezért sokszor az egyéb vizsgálómódszerek alkalmazása után is szükségessé válik a kolonoszkópia elvégzése.
Mi a kolonoszkópia és mikor indokolt az elvégzése?
A kolonoszkópia (colonoscopia) a végbél (rectum), a szigmabél, a vastagbél, illetve a vékonybél-vastagbél átmenet (terminalis ileum) vizsgálatára szolgáló endoszkópos eljárás, amelynek során a vizsgáló a nyálkahártya valós képét látja.
A vastagbéltükrözés indikációi a következők lehetnek:
- Vizsgálatként: hasi fájdalom, véres széklet, tartós székrekedés és hasmenés, székelési szokások egyéb megváltozása, gyulladásos bélbetegség gyanúja, illetve vastagbélrák szűrővizsgálat részeként.
- Beavatkozásként: a vizsgálat során a diagnosztika mellett terápiás beavatkozás is történhet: vastagbélpolip eltávolítása (polypectomia), vérzéscsillapítás, biopsziás mintavétel szövettani vizsgálatra.
50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott kolonoszkópiát végeztetnie, panasz esetén korábbi életkorban is.
A vizsgálatot általában éber állapotban végzik, de lehetőség van bódítás kérésére is, amitől a tudat kissé tompulttá válik, de nem minősül általános altatásnak. Altatásos vastagbéltükrözés olyan esetekben javasolt, amikor a páciens nem tud együttműködni, vagy jelentős összenövések, megtöretések vannak a bélben, ami miatt a felhatolás nehezített, elhúzódó, fájdalmas lehet.
A kolonoszkópia előkészületei
Béltisztítás
A vizsgálat 3-4 napos étrendi (rost-, salakszegény táplálkozás) és gyógyszeres előkészítést (béltisztító hashajtást) igényel. Általában a vizsgálatot megelőző napon könnyű, rostszegény reggeli után javasoljuk a hashajtó bevételét.
Hashajtásra számos lehetőségünk van, de a legkíméletesebb és legjobb tisztasági fok a vényköteles hashajtó oldatokkal érhető el. A doboz 2 tasakot tartalmaz, melyeket kb. 5 óra különbséggel javasolt meginni. Mindkét adag hashajtó por után legalább 1,5-2 liternyi rostmentes, lehetőleg színtelen folyadékot (víz, tea, szűrt alma- vagy szőlőlé, szűrt húsleveslé stb.) javasolt meginni a megfelelő béltisztaság eléréséhez.
Közvetlenül a vizsgálat előtt a páciens még 1-2 beöntést kaphat, ha a vizsgálat reggelén még mindig barna székletet észlel.
Laborvizsgálat
Minden endoszkópos beavatkozás előtt szükséges vérvétel, a vérkép, vérzési és alvadási paraméterek ismerete.
Gyógyszerszedés
A vastagbéltükrözéssel járó sérülés- és vérzésveszély miatt fontos a véralvadásgátló (Syncumar, Marfarin, Pradaxa, Eliquis) és vérlemezkegátló (Aspirin, Clopidogrel) szerek szedésének átmeneti felfüggesztése. Amenyniben a véralvadásgátló szer nem hagyható ki teljes mértékben pl. műbillentyű miatt, akkor átmenetileg heparin (LMWH) injekció adása szükséges a korábban szedett gyógyszerek helyett, melyet a vizsgálat előtt 12 órával javasolt elhagyni.
A cukorbetegek esetében orvosukkal egyeztetve szintén szükséges lehet a diabéteszgyógyszer adagolásának módosítása, mivel a vizsgálat előtti diéta és béltisztítás befolyásolja a vércukorszintet.
A vizsgálat elvégzéséhez írásos beleegyezés szükséges.
Részletesen Mire figyeljen béltükrözés előtt? Felkészülés a kolonoszkópiára
Hogyan zajlik a vastagbéltükrözés?
Kolonoszkópia során a páciens a bal oldalára fekszik felhúzott lábakkal. A vizsgálat alatt, az orvos utasítására, asszisztensi segítséggel a hátára, esetleg jobb oldalra, illetve ritkán hasra is kell fordulnia a páciensnek.
Az eszközt csúszást elősegítő zselével kenjük be, majd óvatosan a végbélbe vezetjük. A vizsgálat során a vastagbelet levegő befúvásával, illetve időnként víz bejuttatásával feltágítjuk. A vizsgálat célja, hogy az eszközzel lassan a vékonybél-vastagbél beszájadzásig jussunk el, átnézve a teljes bélszakaszt. A vastagbéltükrözés időtartama 10-40 perc lehet.
Kolonoszkópia, vastagbéltükrözés
A vizsgálat alatt az eszköz miatt székelési ingert, a befújt levegő miatt haspuffadást, hasi görcsöket, a beleket borító hashártyalemezek feszülése miatt hasi fájdalmat érezhet a páciens. Azon pácienseknél, ahol hasi műtétek összenövéseket okoztak, ezek a panaszok gyakrabban jelentkeznek. A bódítás és az altatás szédülést, hányingert, hányást, csuklást okozhat.
Az endoszkópos eszköz |
Kolonoszkópiához korábban száloptikás eszközöket használtak, jelenleg már a legtöbb laborban videoendoszkópok vannak. Utóbbi esetben a 130-150 cm hosszú, hajlékony, irányítható véggel rendelkező, ujjnyi vastag eszköz végén mini videokamera van, melynek jelét a vizsgáló külső monitoron figyeli. A vizuális megtekintéshez világítás is szükséges, ezt nagy fényerejű, hideg fényforrás biztosítja. Lehetőség van a vizsgálat során levegő és víz bejuttatására és szívással való eltávolítására, melyek szintén szükségesek a vizsgálat elvégzéséhez. Emellett az eszközben van egy munkacsatorna is, amelyen keresztül különböző fogók, biopszias mintavevő eszközök vezethetők fel, így ha szükséges vizsgálat közben szövettani mintavétel, polipeltávolítás, illetve vérzéscsillapítás is kivitelezhető. |
A vizsgálat során szövődményként bélperforáció, a polip eltávolításának helyén vérzés jelentkezhet. Ez utóbbi általában endoszkópos úton egyidejűleg ellátható, előbbi műtétet igényel.
Részletesen A kolonoszkópia lehetséges szövődményei
A vizsgálat befejezése után
Vastagbéltükrözést követően a páciens azonnal leletet kap, mivel a vizsgálatot végző orvos valós időben látja a bélfal állapotát, elváltozásait. Amennyiben szövettani mintavétel is történt a vizsgálat során, annak eredménye 1-2 hét múlva várható.
Éber állapotban végzett komplikációmentes vizsgálat esetén a páciens távozhat az intézményből. Ha terápiás beavatkozás is történt, ennek kockázatától függően intézeti megfigyelés is szükséges lehet. Bódítást vagy altatást követően rövid megfigyelés, pihenés szintén szükséges, illetve a gépjárművezetés tilos. Bódításban végzett kolonoszkópiára érkező páciens kísérővel hagyja el a helyszínt.
Alternatív vizsgálati módszerek
A vastagbéltükrözést a vizsgálattal járó kellemetlenségek miatt sokan próbálják más módszerekkel kiváltani. A vastagbél vizsgálatára valóban léteznek egyéb vizsgálati módszerek is, de diagnosztikai értékük messze alulmúllja a vastagbéltükrözését, illetve egyik képalkotó módszer sem tesz lehetővé terápiás beavatkozást sem. Amennyiben az alternatív vizsgálati módszerek során felmerül bélnyálkahártya elváltozás gyanúja, a vastagbéltükrözés nem kerülhető el.
Irrigoscopia (röntgenvizsgálat) - Hasonló előkészületet követően a végbélen át beöntéssel röntgen kontrasztanyagot juttatnak a vastagbélbe, majd röntgen-átvilágítással történik a vizsgálat. A módszer csak diagnosztikus, és az egymásra vetülések, székletmaradványok zavarhatják a kép orvosi megítélést.
CT-kolonoszkópia - Szintén alapos béltisztítás után a végbélen keresztül levegővel töltik meg a vastagbelet, majd CT-vizsgálat történik. Ezt követően számítógépes feldolgozás eredményeképpen a vastagbél-nyálkahártya képe megjeleníthető. Korlátai hasonlóak az irrigoscopiához, bár a nyálkahártya sokkal jobb megítélését teszi lehetővé. Bővebben: CT-kolonoszkópia
Kapszula endoszkópia - Napjaink nagy slágere a kapszula endoszkópia. Jelenleg ez csak vékonybél vizsgálatára alkalmas, de folynak fejlesztések, hogy vastagbél-vizsgálatra is alkalmas metódust hozzanak létre. Bővebben: Kapszula-endoszkópia
Amennyiben nem indokolt a teljes vastagbél átvizsgálása, a kolonoszkópia helyett végbéltükrözés vagy részleges vastagbéltükrözés, azaz szigmoidoszkópia történik.
Részletesen A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász