Időskori változások az emésztőrendszer működésében

A gasztrointesztinális rendszer működésének korfüggő változásai alapvetően a keringés - következményesen a szekréció és abszorpció, vagyis a kiválasztás és felszívódás - és a motilitás, vagyis az emésztőrendszer (gasztrointesztinális rendszer) „mozgékonyságának” változásaira vezethetőek vissza.

A perctérfogat (a szív bal kamrája által egy perc alatt kipumpált vér mennyisége) szervek közti megoszlása a korral változik, akár nyugalomban is, erősen limitálva így az emésztőrendszer vérellátását. Ez még kifejezettebb, ha a megoszlásnak változnia kell, vagyis ha az érintett személyt hirtelen stressz éri, vagy ha valamilyen izommunkát végez.

Ilyenkor kritikusan alacsony maradhat az emésztőrendszer vérellátása, perfúziója, amikor pedig specifikusan pont az emésztőrendszer átáramlásának kellene növekednie, például az étkezések utáni állapotban. Ilyenkor úgynevezett abdominális, vagyis hasi angina alakulhat ki, mely nem más, mint a gasztrointesztinális traktus hypoxiája. Ilyenkor a vékonybél kritikusan alacsony vérellátása miatt étkezés utáni görcsös, fojtogató jellegű hasi fájdalmat lehet érezni.

Máskor étkezés után a gasztrointesztinális vérátáramlás más szervek rovására tud csak fokozódni, ezáltal például nagyobb étkezések után hirtelen felállás esetén ájulás, úgynevezett orthostaticus collapsus is bekövetkezhet. Legsúlyosabb esetben viszont akár acut coronaria szindróma is kialakulhat, mert a perctérfogat szükséges növelése a szívizomzat fokozott terhelését jelenti, az oxigénellátottság javulása nélkül. A bélrendszer vérkeringési zavara miatti vérellátás-csökkenése (ischaemia) legsúlyosabban a boholyrendszert érinti, ennek a következménye az időskorban gyakoribbá váló felszívódási zavar. A vérellátás csökkenése komoly nyálkahártya-károsodásokat is okozhat, például a gyomorban. Ezért a gyomorban nagy az akut stresszfekélyek kialakulásának lehetősége is.

Emiatt időskorban különösen figyelni kell arra, hogy a szintén gyakori reumatikus fájdalmak miatt szájon át szedett fájdalomcsillapítókat kizárólag az orvossal konzultálva, és a meghatározott dózist túl nem lépve szabad alkalmazni, lehetőleg gyomorvédő gyógyszerrel együtt alkalmazva, különben a fájdalomcsillapítók túlzott szedése könnyen vezethet gyomorfekély kialakulásához.

A gyomor-bélrendszer vérellátási zavara nemcsak a gyomorban, de a bélrendszer teljes hosszában megnehezíti a nyálkahártya regenerációját.

A bélrendszer vérellátási zavara, azaz ischaemiája nemcsak a mesenteriális erek – vagyis a bélrendszer ereinek – ischaemiája formájában jelentkezhet, hanem ischaemiás colitis, vagyis a vérellátás zavara miatt kialakuló bélgyulladás formájában is megjelenhet. A tartós vérellátási zavar következtében degeneratív elváltozásokra lehet számítani: például a nyálkahártya elvékonyodására. Feltehetően ennek is szerepe van abban, hogy időskorban gyakoribb a gyomornedvhiány (achylia gastrica) vagy éppen a vészes vérszegénység (anaemia perniciosa) is.

A felszívódási zavarokra gondolni kell a táplálékok hasznosítása szempontjából, ez magyarázza például, hogy idősekben szükséges kissé magasabb fehérjebevitelt biztosítani, de a gyógyszerek felszívódását is nagy mértékben befolyásolják.

Az időskori bélmozgászavarokat korábban az izomzat károsodásával magyarázták, de ma már inkább beidegzési zavarokra gondolnak. Ez a nyelési zavaroktól (dysphagia) és a nyelőcső motilitásától, refluxbetegség kialakulásától kezdve az egész rendszert érintheti: a gyomor motilitása csökkenhet, gyakoribbá válhat a székrekedés, de akár a gyomor atonia (gyomor funkcionális zavara) vagy úgynevezett paralitikus ileus, azaz bélelzáródás is kialakulhat.

A székrekedés időskorban nagyon gyakori, az emiatt lelassult perisztaltika természetesen a bélrendszerben baktériumtúlburjánzást, további felszívódási zavarokat, és időszakos hasmenést eredményezhet.

A bélrendszerben kialakulhat diverticulosis – a vastagbél kiboltosulása annak minden következményével együtt. A 80 évesek körében ez akár 50%-os előfordulású lehet!

Hasonló a jelentősége a bélrendszer idősekben gyakoribb gyulladásos, polyposisos vagy tumoros elváltozásainak is. A megnyúlt bélrendszeri tranzit idő – vagyis ami a táplálék továbbításához szükséges –, a következményes felszívódási zavarok, valamint a végbél beidegzési zavara és a többé-kevésbé kifejezett mozgásszegény életmód mind-mind magyarázza a különösen idősebb korban gyakoribb székletrögök keletkezését a bélben, de akár a széklettartási problémák gyakoribb előfordulását is.

Ez rendszeres mozgással – például séták a barátokkal, családtagokkal, kis termetű kutya sétáltatása –, rostdús étkezéssel és persze megfelelő 2-2,5 liter napi folyadékfogyasztással valamelyest ellensúlyozható.

Akut emésztőrendszeri rendellenességek nem gasztrointesztinális eredettel is előfordulhatnak. Például alsófali szívinfarktusban jellemző tünet a hányás. Máskor viszont a beidegzési zavarok miatt időskorban az akut gasztrointesztinális betegségek, például a vakbélgyulladás szinte tünetmentesen fejlődhetnek ki.

Fontos tudni! Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Egyes specifikus felszívódási zavarok is gyakoribbak időskorban: például a laktáz (tejcukorbontó enzim) mennyisége az életkorral csökken, így a tejcukor-felszívódási zavarok az idősekben lényegesen gyakoribbak, mint fiatalokban. A generalizált jellegű – vagyis a teljes szervrendszert érintő – felszívódási zavarokban sok esetben szerepe van a hasnyálmirigy csökkent kiválasztó működésének – ezért diétahibákra, vagyis a túlságosan zsíros étkezésre különösen érzékenyek az idősek. Ez feltehetően keringési, esetenként autoimmun okokra is visszavezethető, de a hasnyálmirigy inzulinszekréciós szerepét többnyire nem befolyásolja.

A máj funkciói sokáig nem érintettek, illetve ha mégis, akkor az főként a krónikus artériás keringészavarra vezethető vissza és emiatt következhet be. Nagyon idős embereknél leírtak azonban cirrózisnak megfelelő elváltozásokat is, mindenféle cirrózist magyarázó előzmény (például alkoholizmus, vagy vírusos májgyulladás stb.) nélkül is. Ez feltehetően a fibrotikus rostok időskori generalizált felszaporodásának lehet a következménye.

Idősekben a gyógyszerek májon keresztüli eliminációja – kiválasztása – is elégtelen lehet, a májsejtekben pedig kóros fehérjék halmozódhatnak fel. A máj raktározási funkciójának zavara szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy idősekben gyakoribb a vészes vérszegénység. Az epepangás, epekövesség kialakulása is gyakoribbá válik, mivel megváltozik a kiválasztott epe összetétele és lassul az epehólyag ürülése.

Ezért tehát időskorban különösen fontos a keringési problémák megfelelő kontrollja, a megfelelő táplálkozás (többször kevés adagot fogyasztani a fehérjében gazdag, zsírszegény, az egyéni felszívódási problémákra specifikus ételekből), a rendszeres testmozgás, bő folyadékfogyasztás, és panasz esetén a háziorvosnál való jelentkezés, a panaszok elbagatellizálásának kerülése, hisz akár tünetszegényen is kialakulhatnak az életminőséget súlyosan befolyásoló betegségek.

Tovább

• Időskori táplálkozás
• A megfelelő étrend idősek számára
• Az időskori alultápláltságra figyelmet kell fordítani
• A gyomor-bélrendszeri fertőzéseket idősebb felnőtteknél nehezebb felismerni
• Aggasztóan kevés folyadékot fogyasztanak az idős emberek

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 2011.
• Székely Miklós: Kórélettani Alapok, Egyetemi Jegyzet, Pécs, 2006.