A máriatövis és hatóanyagai
megjelent:
A máriatövis (Silybum marianum) a mediterrán térségből származó növény. Termése az Európai Gyógyszerkönyvben hivatalos. Hazánkban számos gyógyszer és étrend-kiegészítő összetevője. Termését már a középkorban is használták epebajok és sárgaság kezelésére.
A máriatövis népies elnevezéseihez – máriabogáncs, Szűz Mária teje – legendák kapcsolódnak. A népi hiedelem szerint a máriatövis levelének fehéres márványozottsága és a növény fehér tejnedve akkor keletkezett, amikor Szűz Máriának a teje ráfröccsent a növényre. Nagy valószínűséggel a növényt a népi gyógyászatban ezért a tejelválasztás fokozására alkalmazták. A középkorban (XV. század) a máriatövis termését epepanaszok, epegörcsök kezelésére kezdték használni.
A modern fitoterápia a 20. század második felében fedezte fel, amikor hatóanyagaival végzett vizsgálatok bizonyították a növény epe- és főleg májpanaszokat enyhítő hatását.
Mi a hatóanyaga?
A máriatövis termése legnagyobb mennyiségben olajat és fehérjét tartalmaz, de gyógyászati szempontból jelentőséggel az összefoglaló néven szilimarinnak nevezett vegyületkeverék bír, mely a maghéjban található, és a termés 2-3%-át teszi ki. Kémiailag a flavonolignánok közé sorolható. Az összefoglaló név is jelzi, hogy vegyületek keverékéről van szó: legnagyobb mennyiségben (kb. 50%) szilibinint, ezenkívül jelentősebb mennyiségű szilikrisztint, szilidianint, izoszilibinint tartalmaz. A szilimarint a máriatövis terméséből kivonással, majd az azt követő különleges tisztítással állítják elő.
Hatásmechanizmusa
A szilimarin a máj heveny vagy idült károsodásának kivédésére, valamint a már kialakult ártalmak mérséklésére is hatásosan alkalmazható. A szilimarin megakadályozza a mérgek bejutását a sejtekbe, és csökkenti a máj oxidatív károsodását. Ez azt jelenti, hogy az ártalmas szabad gyökökkel reagál, s ezáltal megakadályozza a sejtmembrán és az enzimek károsodását. A szilimarin, ezenbelül is különösen a szilibinin, gyorsítja a májsejtek regenerációját, úgy, hogy a vegyület fokozza a fehérjék szintézisét a sejtekben, csökkenti a mérgek által okozott károsodást és segíti a méreganyagok kiürülését. Így fontos szerepe van mind a heveny (hirtelen fellépő), mind az idült (elhúzódó) májkárosodás kivédésében. Több klinikai vizsgálat is bizonyította, hogy az alkoholizmus miatt kialakuló májkárosodás kezelésében a máriatövis a placebóval (hatóanyagot nem tartalmazó készítmény) összehasonlítva javította a túlélési arányt. A vírusos eredetű májgyulladáskor, gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező májkárosodás esetén alkalmazásával a máj károsodása csökkenthető. Hosszú távon alkalmazva a máriatövis gátolja a máj szövetének átépülését, ezáltal csökkenti a májzsugorodás kialakulásának esélyét. A szilimarin gyulladáscsökkentő hatása mérsékli a krónikus májgyulladást.
Gombamérgezéskor életmentő lehet!
Gombamérgezés (gyilkosgalóca-mérgezés) esetén az intravénás szilimarin kezelés az elsőként választandó terápia közé tartozik. A kezelés mihamarabbi elkezdése a halálozási eseteket akár ötödére is csökkentheti. Ekkor a gyógyszert intravénásan juttatják a szervezetbe (ilyen esetben tisztított szilibinint alkalmaznak), melynek adagja 20 mg testsúlykilogrammonként, 24 óra alatt, 4 infúzióra elosztva, amelyeket 2-2 óra alatt kell beadni. A szilibinin hatása azon alapul, hogy meggátolja az amatoxin (a gyilkos galóca fő mérgének) felvételét a májsejtekbe, és ezzel megakadályozza a méreg bejutását a májba. Ezáltal csökken az amatoxin sejten belüli koncentrációja és toxicitása is.
Ezek is érdekelhetik
Esetleges nemkívánatos hatások
Jól tolerálható vegyület, mellékhatásként többnyire csak enyhe gyomor-bélrendszeri tünetek léphetnek fel, mint például puffadás, hasmenés, hányinger. Napi javasolt adagja tartós, szájon át történő kezelésnél 200-400 mg/nap. Túladagolás veszélyétől nem kell tartani, mivel a terápiás adag többszöröse esetén sem tapasztaltak káros hatásokat. Teaként való alkalmazása azonban nem ajánlott. Sem áztatásos technikával, sem főzetként vagy forrázatként elkészített teáiban a hatásért felelős flavonolignán-származékok nem oldódnak ki. A májvédő teák jellemzően több összetevőt tartalmaznak, hatásuk így elsősorban nem a máriatövistől várható. Teaként történő alkalmazása helyett érdemesebb a standardizált hatóanyag-kivonatokat tartalmazó készítményeket alkalmazni.
Gyógyszer vagy étrend-kiegészítő?
Csak szilimarint tartalmazó standardizált készítmények (mindig azonos hatóanyag-tartalmú készítmények) gyógyszerként vannak forgalomban.
Az étrend-kiegészítőként kapható többkomponensű termékek javallata a kiegészítő összetevőknek megfelelően némileg eltér a gyógyszerekétől. A termékeken fel kell tüntetni az összetételt és a napi ajánlott adagolást. Ezekben (a gyógyszerek javallatainál kevésbé konkrétan megfogalmazva) szintén a növény májvédő hatása jelenik meg.
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
