A hashártyagyulladás (peritonitisz) tünetei és kezelése

szerző: Dr. Soltész Annamária, általános orvos - WEBBeteg
frissítve:

A hashártya egy vér- és nyirokerekkel sűrűn átszőtt szövet, mely egyrészt a hasfal belső felületén hoz létre bélést, másrészt a hasüregben elhelyezkedő szerveket is bevonja. A hashártya teljes felszíne mintegy 2 négyzetméter.

A hashártya gyulladása igen súlyos megbetegedés, kialakulásának több oka is lehet. Létrejöhet például olyan művesekezelésre szoruló betegeknél fertőzéses szövődményként, akinek a kezelése a hashártyán keresztül történik (peritoneális dialízis). A fő tünetek a láz, az émelygés, a hasfájás, a hányás, a hasmenés, továbbá a dializáló folyadék zavarossá válása.

Peritonitiszt okozhat az is, ha valakinél „tágulatok”, úgynevezett divertikulumok vannak a vastagbél falában, és ezek a divertikulumok begyulladnak, majd „kilyukadnak” (perforálódnak). Kilyukadhat továbbá a vakbél és a vékonybél is. Mivel ezek az üreges szervek normális esetben is tartalmaznak bizonyos mennyiségű baktériumot, ezért perforációjuk esetén a bélrendszerben jelenlevő kórokozók kijuthatnak a hasüregbe, a hashártya gyulladását hozva így létre.

Tudta?

A hasüregben normális esetben maximum néhány (30-50) milliliternyi folyadék van jelen, a hashártya gyulladásakor viszont több liter víz is felgyülemlik a hasűrben.

Ha a gyomor, az epehólyag vagy a húgyhólyag lyukad ki (rupturál) különféle okok miatt - fekély, kő -, akkor a hashártya gyulladását a gyomortartalom, az epe vagy a vizelet úgynevezett kémiai irritációja okozza. Viszont kezeletlen esetben fél-egy nap alatt a kórokozók is megjelennek, és a gyulladás a hashártya teljes felületére kiterjed. Ennek már igen súlyos következményei lehetnek, időben fel nem fedezett esetben a folyamat sokkhoz, a hasüregi szervek elégtelenségéhez, sőt akár halálhoz is vezethet.

Főleg nagyobb műtétek után komplikációként felléphet úgynevezett posztoperatív peritonitisz.

Ritka, de súlyos forma a báriumperitonitisz, mely akkor lép fel, ha a gyomor vagy a bél kontrasztanyaggal – báriummal - végzett röntgenvizsgálata során a kontrasztanyag a gyomor-bélrendszerből kikerül a szabad hasüregbe. Ez akkor jöhet létre, ha a vizsgálat során sérülés (átfúródás) éri a gyomor- vagy bélfalat, valamint ha a gyomor, illetve a bél eleve ki volt lyukadva (perforálódva). Az így kialakult bárium okozta hashártyagyulladást súlyosbítja a bélből kilépő baktériumok felszaporodása.

A daganatos betegek kezelésében alkalmazott sugárterápia is okozhat peritonitiszt, mely általában enyhe formában zajlik.

Spontán bakteriális hashártyagyulladásról akkor beszélünk, ha a hashártya fertőződése nem úgy jön létre, hogy direkt módon – a belekből, vagy műtét során a külvilágból - rákerül a kórokozó, hanem a baktériumok a véráram vagy a nyirokerek útján jutnak el a hashártyára. Kevés kivételtől eltekintve olyan betegeknél lép fel a spontán bakteriális peritonitisz, akik májcirrózisban, nefrózis szindrómában vagy SLE-ben szenvednek, és többségüknél szabad hasüregi folyadék (aszcitesz) is jelen van, mely könnyen fertőződik.

Hashártyagyulladás

A hashártyagyulladás tünetei, diagnózisa

A fő tünetek, panaszok közé tartozik a láz, a hidegrázás, a szapora szívműködés és légvétel, a nyugtalanság, és általában a hirtelen kezdődő, súlyos hasi fájdalom.

A páciens súlyos beteg benyomását kelti, a has általában kemény, érintésre izomvédekezéssel, izomösszehúzódással reagál. Súlyosabb állapotban a bélműködés leáll, a beteg nem ürít vizeletet, zavarttá válik, kiszárad. A vér fehérvérsejt-száma és a CRP-szint rendszerint megemelkedett.

Azt, hogy milyen súlyos állapot jön létre, meghatározza a szervezet általános állapota, az immunrendszer erőssége, a baktérium(ok) típusa és az, hogy honnan származik/származnak a kórokozók (a bélből, véráramból vagy a külvilágból).

Megkönnyíti a diagnózist, ha röntgenvizsgálat során a hasűrben levegő található. Ez valamelyik üreges szerv (gyomor, belek) átfúródására utal.

Vizeletvizsgálat, valamint a vér esetleges baktériumtartalmának kimutatása (hemokultúra) szintén fontosak a diagnózis felállításában. Ha van szabad hasüregi folyadék (aszcitesz), abból is mintát kell venni, és mikroszkóp alatt megvizsgálni, valamint tenyésztéssel kimutatni a kórokozókat. Hasi röntgen-felvétel és CT-vizsgálat is szükséges a fertőzésforrás felkutatása céljából.

A hashártyagyulladás kezelése

A peritonitisz súlyos formája sürgős műtéti beavatkozást tesz szükségessé a fertőzésforrás kiiktatása, valamint a felgyülemlett genny eltávolítása céljából. A terápia másik alappillére az antibiotikus kezelés. Mivel a hashártyagyulladás gyakran súlyos állapotot idéz elő, ezért nem ritka, hogy a beteget intenzív osztályon helyezik el a műtétet követően, ahol megfelelően ellenőrizni tudják a vese, a szív és a tüdő funkcióját, továbbá a gyomor- és bélműködést.

Spontán bakteriális peritonitisznél és a művesekezelt betegek peritonitiszénél általában elkerülhető a műtét, a megfelelő antibiotikum 5-8 napos alkalmazásával megszűntethető a hashártya gyulladása.

Dr. Soltész Annamária, általános orvosDr. Szigeti Nóra, gasztroenterológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Lektorálta: Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus

Cikkajánló

Karácsonyi ételeink
Karácsonyi ételeink

Újragondolva egészségesebb verzióban.

Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, Dr. Szigeti Nóra

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tamássy Klára

Dr. Tamássy Klára

Gasztroenterológus, Belgyógyász

Budapest