Hasnyálmirigyciszták
frissítve:
A hasnyálmirigyben lévő cisztózus elváltozások a legtöbb esetben tünet- és panaszmentesek, általában hasi képalkotó vizsgálat során véletlenül derül rájuk fény. A fogalom többféle elváltozást takarhat, amelyek a legtöbb esetben jóindulatúak, időnként azonban rosszindulatú folyamatokkal állnak összefüggésben.
A hasnyálmirigyciszták esetén fontos elkülöníteni, hogy a térfoglalás valódi ciszta vagy álciszta (pszeudociszta). Ciszták esetén lényeges differenciál diagnosztikai kérdés továbbá, hogy a térfoglalás jó- (benignus) vagy rosszindulatú (malignus) folyamat, mert a különböző szövettani típusok más és más terápiás megoldást igényelnek.
Ciszta vagy ál(pszeudo)ciszta?
A legfontosabb különbség a két elváltozás között, hogy a pszeudociszta egy amiláz enzimben gazdag folyadék gyűlem, nem rendelkezik belső hámsejt borítással. Általában közepesen súlyos, vagy súlyos heveny hasnyálmirigy-gyulladás szövődményeként alakul ki, a folyadék mellett elhalt sejttörmeléket is tartalmaz. Csak panaszt okozó esetekben szükséges kezelni, gyakran spontán is felszívódik. A valódi ciszta belső falát ezzel szemben vékony sejtrétegsor borítja, tartalma általában csak folyadék.
Bővebben A hasnyálmirigy álcisztáról bővebben itt írtunk
A ciszták szövettani típusai
A ciszták természetüknél fogva két nagy csoportra, neoplasztikus és nem-neoplasztikus cisztákra oszthatóak. A differenciáldiagnosztika azért kiemelkedően fontos, mert a neopasztikus csoportba tartozó elváltozásokból potenciálisan rosszindulatú tumoros folyamatok alakulhatnak ki, utóbbira ez nem jellemző.
Nem-neoplasztikus ciszták
Általában ártalmatlan elváltozások, tünetet és panaszt is ritkán okoznak. Kezelés ritkán szükséges, csak a nagy méretű, hasi panaszt okozó elváltozások igényelnek endoszkópos vagy műtéti beavatkozást.
1. Pszeudociszta (lásd feljebb)
2. Retenciós ciszta: Általában hasnyálmirigy vezeték elzáródás miatt alakul ki, amelynek hátterében gyakran találkozhatunk krónikus hasnyálmirigy gyulladással, nyák dugóval, ritkábban tumoros folyamattal.
3. Limfoepiteliális ciszta: ritka elváltozás.
4. Cisztás lymphangioma: veleszületett anatómiai elváltozás, a nyirokkeringésben kialakuló elzáródások miatt általában többgócú cisztás elváltozások alakulnak ki. Általában tünet- és panaszmentes, csak nagy méret esetén okozhat hasi panaszokat. Műtéttel teljes mértékben eltávolíthatóak, kiújulásra sikeres operáció esetén nem kell számítani.
5. Dermoid ciszta: hasnyálmirigyben extrém ritkán fordulnak elő, de akkor hasi panaszokat okozhatnak. Szövettani mintavétellel igazolható a diagnózis. Fontos elkülöníteni nyáktermelő daganatoktól.
Neoplasztikus ciszták
Ezen elváltozásokara érdemesebb nagyobb hangsúlyt fektetni a kivizsgálás során, ugyanis belőlük kezelés nélkül potenciálisan daganatos elváltozások (hasnyálmirigyrák) alakulhatnak ki. Az alábbi csoportosítás a főbb szövettani típusokat foglalja magába.
1) Nyáktermelő neoplasztikus cisztás elváltozások
- intraductalis papilláris mucinosus neoplasma
- mucinosus cisztás neoplasma
2) Nem-nyáktermelő neoplasztikus cisztás elváltozások
- serosus cisztás neoplasmák: cystadenoma, cystadenocarcinoma
- szolid pseudopapilláris neoplasma
- pancreas cisztás neuroendokrin tumorai
- cisztikus acinus sejtes daganatok
Milyen tüneteket okozhatnak a hasnyálmirigyciszták?
Az esetek jelentős hányadában tünetmentesek. Nagy méret esetén olykor tompa nyomó hasi fájdalomról, emésztési zavarról számolhatnak be. Esetenként a nagy méretű cisztózus elváltozás már fizikális vizsgálat során is tapintható.
Milyen vizsgálatok szükségesek a kivizsgálásukhoz?
Leggyakrabban rutin, ritkábban valamilyen hasi panasz miatt elvégzett képalkotó vizsgálat (hasi ultrahang, natív CT, esetleg MR) derít fényt a cisztás elváltozásra.
A következő lépcsőfok, hogy a ciszta természetét határozzuk meg. Erre a kontrasztanyagos vizsgálatok állnak rendelkezésükre (CEUS, kontrasztos hasi CT, vagy kontrasztanyagos MR-vizsgálat). A kontrasztanyag felvétel és kiválasztás dinamikája következtetni enged a folyamat jó-, illetve rosszindulatú voltára.
A legjelentősebb vizsgáló módszer az endoszkópos ultrahang, mert nem pusztán képalkotásra, hanem szövettani mintavételre (FNA) is alkalmas. Biztos szövettani diagnózis mintavétellel adható.
Hogyan kezelhető a hasnyálmirigyciszta?
A hasnyálmirigy cisztás elváltozásai legtöbbször nem igényelnek kezelést. Időszakos kontroll képalkotó vizsgálat javasolható az állapot nyomon követése érdekében.
Az elváltozás akkor igényel kezelést, ha jóindulatú, ám (pl. mérete miatt) panaszokat okoz; ha rosszindulatú, vagy ha potenciálisan rosszindulatú.
Ellátásuk általában műtéti úton történik.
Ez is érdekelheti
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
