Emésztőenzim-hiány - A vezető okok és az enzimpótlás lehetőségei

Az emésztés folyamatában kulcsszerepet játszó enzimek többségét a hasnyálmirigyünk termeli. Normális működése esetén nincs szükség az emésztőenzimek bevitelére, ám több olyan megbetegedés létezik, amely esetén csak a pótlással előzhető meg a hiányállapotok kialakulása.

Emésztő enzimeknek hívjuk a szervezetünkben azokat a mikroszkopikus méretű fehérjéket, amik a táplálkozásunk során bevitt élelmiszereket mikro- és makrotápanyagokra bontják szét, hogy azokból energiát nyerhessünk. Az emésztőenzimeknek nem csak az emésztési folyamatokban van kulcsszerepük, fontos feladatuk van például az immunrendszer megfelelő működésében, a hormonok termelődésében, valamint a vitaminok és ásványi anyagok raktározásában is.

A legfontosabb emésztő enzimjeink:

• a proteázok, amik a fehérjéket bontják;
• a zsírok bontásáért felelős lipáz;
• az összetett cukrok bontását végző amiláz;
• a tejcukor (laktóz) bontásáért felelős laktáz;
• a növényi rostokat pedig a celluláz segítségével tudja hasznosítani szervezetünk.

Az enzimek egy részét a testünk képes maga is előállítani. Legnagyobb arányban a hasnyálmirigy termeli, de a szájüregben lévő nyálmirigyek, valamint a gyomor és a máj is termel.

Az emésztőenzim-hiány leggyakoribb okai

Emésztőenzim-hiány kiegyensúlyozott, változatos, egészséges étrend mellett is ki tud alakulni, ilyenkor valamilyen – jellemzően a hasnyálmirigyet érintő – betegséget kell a háttérben keresni.

Felnőttkorban a leggyakoribb ok a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amelyre a köldök körül jelentkező, visszatérő fájdalom hívhatja fel a figyelmet. Ezen kívül a hasnyálmirigyrák, illetve a hasnyálmirigy rezekció (a mirigy egy részének műtéti eltávolítása betegség miatt) utáni állapotok is szerepeltethetők az okok között.

Gyermekkorban a cisztás fibrózis okozhat exokrin hasnyálmirigy elégtelenséget. (Az exokrin elégtelenség esetén az enzimtermelés károsodik, az endokrin elégtelenség esetén a hasnyálmirigy által termelt hormonok hiányából fakadó kórképeket észleljük, például a kevés inzulin miatt cukorbetegséget.)

Az emésztőenzimek termelése rendszerint fokozatosan csökken, azaz kezdetben csak nagy étkezések, vagy alkoholfogyasztás esetén jellemző, hogy a túlterhelt hasnyálmirigy már nem képes elegendő enzimtermelésre. A betegségek előrehaladtával a hasnyálmirigy működése folyamatosan csökken, és egyre gyakrabban jelentkeznek az enzimhiánnyal járó panaszok is.

Az enzimhiány tünetei

A tünetek viszonylag későn jelennek meg, például a zsírszéklet kialakulásakor a mirigyszövetnek már közel a 90%-a károsodott.

Az enzimek hiányát általánosságban az emésztőrendszer különböző zavarai jelzik, amelyek többnyire az étkezést követően jelentkeznek. Ilyenek például:

• hasi görcsök
• puffadás
• hasfájás
• indokolatlan teltségérzet kis mennyiségű étkezés után
• akut, vagy krónikus székrekedés/hasmenés
• zsírszéklet
• felszívódási zavarok (malabszorpció) és szerteágazó hiányállapotok
• testsúly változása (általában fogyás, de akár elhízás is lehetséges)
• fáradékonyság, krónikus fáradtság
• alvászavarok
• gyakori fejfájás
• immungyengeség
• gyakori fertőzések, gyulladások

Vannak továbbá olyan specifikus tünetek a fenti általános panaszok mellett, amelyek a három legfontosabb emésztőenzim, a lipáz, az amiláz, vagy a proteáz hiányát jelezhetik.

• A lipáz hiányának tünetei: zsíros, híg székletet (steatorrhea) eredményez.
• A proteáz hiányának tünetei: megnő a bélrendszeri gyulladások, illetve a gombás fertőzések rizikókja.
• Az amiláz enzim hiányának tünetei: hasmenés, de gyakran jár fáradékonysággal, illetve a gyulladások kialakulásának esélyét is növeli.
• A laktázhiány eredményeként kialakuló kórkép a laktózintolerancia, amelynek tünetei (haspuffadás, teltségérzet, hasmenés) a tejfogyasztást követő 30-120 percben jelentkeznek.

Kivizsgálás

A diagnózis felállítása a panaszok, a klinikai kép, képalkotó vizsgálatok és (leggyakrabban székletmintából végzett) funkcionális tesztek segítségével történik.

Képalkotó vizsgálatok (leggyakrabban hasi ultrahang, de CT, MR, MRCP is lehetséges) során krónikus hasnyálmirigy-gyulladásra utaló morfológiai eltéréseket keresünk.

A széklet-elasztáz teszt manapság a leggyakrabban alkalmazott és a legjobb hasnyálmirigy funkciós teszt.

Nem képezi a rutin vizsgálatok részét, de rendelkezésre áll még a székletzsír meghatározás, a széklet-kimotripszin-mérés, a C13-kilégzési tesztek, illetve a szekretinteszt is.

Az enzimhiány terápiája, enzimpótlás

Először lehetőleg törekedni kell az alap kórfolyamat felismerésére és kezelésére.

Emellett, vagy abban az esetben, ha az alapeltérés nem javítható (pl. hasnyálmirigy-elégtelenség), tünetileg enzimpótlás szükséges. Lehet kapni enzim pótlására önmagában is alkalmas készítményt vagy összetett készítményeket is, melyek étkezések kapcsán szedendőek. Természetesen szakorvossal mindig konzultálni kell, milyen enzim pótlása adhat megfelelő eredményt.

Ha emésztőenzim-hiányra utaló tüneteket észlelünk, meg kell kezdeni a táplálkozási szokásaink átalakítását és az enzim pótlását, mielőtt súlyosabb hiányállapotok alakulnának ki. Hiányállapot fennállása esetén nyomelem- és vitaminpótlás is szükséges.

Táplálkozás

Az emésztés támogatása történhet természetes módon: minél több friss, nyers gyümölcs, zöldség és csíra fogyasztásával, amelyek az enzimek mellett az emésztést segítő rostokban is bővelkednek.

Előnyben kell részesíteni a gyakori kis étkezéseket, mert ezzel kevésbé terheljük az emésztőrendszerünket. Kerülni kell a zsíros, túl fűszeres ételeket, az alkoholt, mert az tovább terheli, károsítja az amúgy is gyengébben teljesítő hasnyálmirigyet.

Hasznosak a bélflóra egyensúlyát helyreállító probiotikumok és prebiotikumok, ugyanis a bélflóra probiotikus baktériumai hozzájárulnak az enzimek előállításához.

Lásd még

• Krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegek táplálkozása
• Laktózérzékeny betegek táplálkozása

Enzimpótló készítmények

Az, hogy vény nélkül kapható, vagy vényköteles enzimpótló készítményre van szükségünk, függ attól, hogy relatív vagy abszolút enzimhiány állapítható meg.

Relatív enzimhiányról beszélünk, ha a panaszok enyhék, és csak nagyobb, zsíros étkezést követően jelentkeznek. Ebben az esetben a vény nélkül kapható enzimpótló szerek segítséget nyújthatnak. Ezeket étkezés közben vegyük be, így tudnak az emésztőenzimek a táplálékkal elkeveredni és alkotóelemeire bontani. A panaszok többszöri ismétlődése esetén azonban keressük fel háziorvosunkat, vagy gasztroenterológust.

Abszolút enzimhiány esetén a hasnyálmirigy nem termel elég emésztőenzimet, és a hasnyálmirigy betegsége áll a háttérben. Erre utal, ha az emésztési zavar spontán, vagy teljesen átlagos étkezés során is jelentkezik, ha testsúlycsökkenés lép fel, ha az enzimpótlást követően is megmarad az emésztési zavar, zsíros székletürítés, teltségérzés. Ezekben az esetekben nagyobb hatóanyagkoncentrációval rendelkező, vényköteles enzimpótló készítmények szükségesek. A szükséges dózist egyénileg kell meghatározni a beteg állapotától és a tünetek súlyosságtól függően.

Az állapot nem fordítható vissza, így kialakult emésztőenzim-hiány esetén élethosszig tartó enzimpótló kezelés szükséges.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász