Hogyan vizsgálhatóak ki a gyomorpanaszok?

A gyomorpanaszok sokszor nehezen meghatározhatóak: a beteg is bizonytalan tünetekről számol be, az okok is szerteágazóak lehetnek. A gyomor betegségeinek diagnosztizálása ezért sokszor több vizsgálatot is szükségessé tehet.

A gyomorpanaszok kivizsgálása során az első fontos lépés a beteg alapos kikérdezése. Fontos, hogy kiderítsük mióta és hol érzi a fájdalmat, kisugárzik-e, milyennek írja le a fájdalmat, mik az enyhítő és provokáló tényezők. Orvosa rá kérdezhet az étkezési szokásokra, a dohányzásra, az egyéb betegségekre is, ezek mind információt jelentenek számára.

Fizikális vizsglat, labor

Ezt követi a fizikális vizsgálat és általában egy vérvétel is, ami tisztázhatja, hogy valóban a gyomor okozza a panaszt, vagy esetleg az epe, hasnyálmirigy kisugárzó fájdalmát érezzük gyomorbajnak.

Vérvétel során fontos megnézni a gyulladásos paramétereket (pl. CRP), amiláz- és lipázszintet, valamint a májfunkciós értékeket.

Képalkotó vizsgálatok

Ha a kivizsgálás kórházban történik, ott lehetőség van képalkotó vizsgálatokat is kérni. Különböző panaszok esetén más és más vizsgálómódszer a leginformatívabb, ezért ennek eldöntése orvosi kompetencia.

Magáról a gyomorról nem szolgál sok információval, de differenciál diagnosztikai szempontból jelentős és gyorsan, könnyen, fájdalommentesen elvégezhető vizsgálatok:

• Hasi ultrahang: maximum annyi ítélhető meg a gyomorról, hogy a perisztaltika élénkebb vagy sem, nagyon éles szemű vizsgálónál esetleg gyomorfali megvastagodás, gyomorperforáció esetén levegőgyülem is szemet szúrhat. - A hasi ultrahangról bővebben.
• Natív hasi röntgen vizsgálat: nyombél vagy típusos prepylorikus gyomorperforáció esetén szabad hasi levegőgyülemet lehet kimutatni magasan a rekesz szárak alatt. - A röntgenvizsgálatokról bővebben.

Ennek a két vizsgálatnak igazán jelentős szerepe a differenciáldiagnosztikában van. Számos kórkép okozhat ugyanis emésztőszervi, vagy oda sugárzó fájdalmat, ezeket segítenek első körben kizárni. A leggyakoribb kórképek: hasnyálmirigy-gyulladás, epehólyag-gyulladás, epekövesség, vesekövesség, vesemedence-gyulladás, vakbélgyulladás.

Nagyon informatív, legtöbb helyen elérhető és az általa nyerhető információ fontossága meghaladja az esetleges vizsgálati kockázatot:

• Hasi CT: különösen a szájon át és vénásan adott kontrasztanyagnak köszönhető az egész gyomor-bél rendszerről, valamint az azt ellátó érhálózatról részletes képet kaphatunk. CT segítségével láthatóvá válnak gyomor fali (intramurális) térfoglalások, megítélhető gyomor kimeneti károsodás mértéke, hossza, látható a perforáció helye, illetve külső, más szervből kiinduló és a gyomrot érintő folyamatok is véleményezhetők. Kifejezetten tumoros betegség gyanúja esetén jó választás, mert mind a sebészeti, mind az onkológiai kezelés megítéléséhez szükséges. - A hasi CT-vizsgálatról bővebben.
• Gasztroszkópia (gyomortükrözés): egy endoszkópos vizsgálat, ami sok lehetőséget rejt magában. Tájékozódó jelleggel vagy kontroll céljából végzett vizsgálat, lehetőséget biztosít szövettani mintavételre gyulladás, gyomorfekély, gyomordaganat, gyanúja esetén. A különböző fogók segítségével idegentesteltávolítás is végezhető, valamint szakértő kezekben biztosított a mechanikai és kémia vérzéscsillapítás, szűkületek tágítása is. - A gasztroszkópiáról részletesen.
• Endoszkópos ultrahang: a gyomor falvastagságról adhat érdemi információt sugár- és kontrasztanyag terhelés nélkül. Szintén tumoros folyamatok gyanúja esetén választandó vizsgálati módszer, szövettani mintavételt is lehetővé tesz. - Az endoszkópos vizsgálatokról bővebben.

Amíg a modernebb vizsgálatok nem voltak ennyire elterjedtek, addig gyakrabban alkalmazott vizsgálat volt, de mára már igencsak háttérbe szorult:

• Kontrasztanyagos gyomorröntgen: Azok a szervek, melyeken a röntgensugár akadálytalanul halad át, nem adnak röntgenárnyékot. Ha ezeket a szerveket röntgennel akarjuk vizsgálni, akkor valamilyen módon meg kell tölteni azokat röntgenárnyékot adó sugárfogó anyaggal (kontrasztanyaggal).
  A vizsgálat során a képerősítő képernyőjén folyamatosan követhető a lenyelt kontrasztanyag útja, de természetesen egy-egy adott időpillanatban hagyományos felvétel, állókép is készíthető. Több felvételsorozatból álló, időigényes vizsgálat, miközben a beteget testhelyzet-változtatásra kérhetik. A betegnek bárium tartalmú kontrasztanyagot kell lenyelnie, kis mennyiségben, amely kirajzolja a nyelőcső, majd a gyomor redőzetét. Követhető az útja egészen a nyombélbe.
  A gyomorban sem étel, sem ital nem lehet, ezért a vizsgálatot reggel, teljesen üres gyomorral kell végezni. A páciens nem fogyaszthatja el reggeli kávéját sem, és dohányozni sem tanácsos, mert az ilyenkor fokozott mennyiségben termelődő emésztőnedvek nyálkássá teszik a gyomor felszínét. Gyomorürülési zavar, gyomorkimeneti obstrukció gyanúja esetén alkalmazták. - A gyomorröntgen vizsgálatról részletesen

Kilégzéses vizsgálatok

Fontos ismerni a funkcionális vagy kilégzéses vizsgálatokat is:

• Hidrogén kilégzéses vizsgálat: gyümölcscukor, illetve tejcukor intolerancia gyanúja esetén fruktózzal, valamint laktózzal történt terhelést követően végzett vizsgálat. Laktulózzal végezve a terhelést, kontaminált vékonybél szindróma (SIBO) esetén adhat pozitív eredményt. Ezek a kórképek nem kifejezetten gyomor, inkább gyomor-bél panaszokat okoznak (puffadás, hányinger, hasi fájdalom). - A hidrogén kilégzéses teszt részletesen.
• C13 urea kilégzési teszt: Helicobacter pylori fertőzés gyanúja esetén végzett vizsgálat, illetve a már szövettannal is igazolt fertőzés antibiotikumos eradikációs terápia sikerességét is ezzel a módszerrel ellenőrizhetjük. - A Helicobacter pylori kimutatására alkalmas tesztekről.

Néhány napon belül nem múló, vagy rosszabbodó gyomorpanaszokkal keresse fel és kérje háziorvosa segítségét.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász