Gyógyszerek által okozott májkárosodás

A májban nincsenek idegek, nem fáj, ha valamilyen működésében zavar keletkezik. Ha az orvos mégis májfunkció-károsodást állapít meg, említsük meg neki, milyen gyógyszereket szedünk. Ne feledkezzünk meg a vény nélkül kapható készítményekről, sőt a különböző táplálékkiegészítőkről, gyógyteákról sem!

A máj szerepe a gyógyszerek lebontásában

Fontos tudnunk, hogy a gyógyszer lenyelése után ”első útja” a gyomor után a májba vezet. A májban elkezdődik a gyógyszerek nagy részének lebontása. Ennek egyik következménye, hogy a hatóanyagok hatással lehetnek a májra. Ronthatják működését, ez rögtön jól látható a vérképünk májfunkciós értékein. Rosszabb esetben akár pusztíthatják a májsejteket, oly mértékben, hogy szélsőséges esetben halálhoz is vezethet.

Védjük májunkat azzal, hogy csak akkor, ha tényleg szükséges, és csak legkisebb már hatásos mennyiségben veszünk be gyógyszert. Ez elsődlegesen a recept nélkül kapható gyógyszerekre, és a gyógynövény tartalmú készítményekre, étrend-kiegészítőkre vonatkozik, melyekről még kevés a klinikai tudásunk.

Hogy ez mennyire igaz, bizonyítják azok az új kifejlesztésű modern gyógyszerek, melyekről pár évvel a piacra való bevezetésük után derült ki, hogy szedésükkor súlyos májelégtelenséget okoznak, emiatt a gyártónak ki kellett vonnia a piacról gyógyszerét. A gyógyszerek kifejlesztésekor hangsúlyosan figyelik a gyógyszer mellékhatás profilját. Azonban maximum néhány ezer személy, beteg kapta a gyógyszert – egyáltalán nem biztos, hogy rajtuk jelentkezik a májkárosító hatás. Amikor ténylegesen forgalomba kerül, nagyságrendileg több ember kezdi el alkalmazni, mint a gyógyszer kifejlesztésekor, és olyan mellékhatások is kiderülhetnek, amik a gyógyszer kifejlesztésekor nem. Ezért fontos azoknak a mellékhatásoknak a bejelentése, amelyek nem szerepelnek a betegtájékoztatóban.

Májelégtelenség és a paracetamol túladagolása

Az esetek egy részében az arra érzékeny egyéneknél a májkárosodás váratlanul következik be, és a pontos mechanizmusa nem ismert. Más esetekben előre megjósolható, a bevett adag nagyságától függő, közvetlen mérgező hatás következtében a májsejtek elhalnak. Ilyen elváltozást okoz például a paracetamol, mely a májban bomlik le. A paracetamol biztonságos fájdalom- és lázcsillapító, ha betartjuk az adagolását. A maximális adag felnőttek esetén 4000 mg naponta. Gyerekek esetén az adagolás 15 mg testsúlykilogrammonként 6 óránként, maximum 60 mg testsúlykilogrammonként naponta (azaz 24 óra alatt). A paracetamol túladagolása miatt kialakuló májelégtelenség az oka a világban elvégzett minden második májátültetésnek! Elsősorban felnőtteknél súlyosak a túladagolás következményei, sajnos akár halálos kimenetelű lehet.

Mi az oka? Amennyiben nagy adagot veszünk be, a gyógyszermolekula lebontásáért felelős enzimek túltelítődése miatt az egyik májban képződő bomlástermék felhalmozódik, nem tud tovább bomlani, majd kiürülni. Ez a felhalmozódott bomlástermék (kémiai neve: N-acetil-p-benzokinonimin) a májsejtek fehérjéihez kötődve azok pusztulását okozza.

A paracetamolt tartalmazhat - önállóan, vagy kominációban más vegyülettel - receptköteles készítmény erősebb fájdalmak csillapítására. Számos nem receptköteles gyógyszerkombinációban is megtalálható (porok, kapszulák, tabletták), amelyet megfázásos, influenzás tünetekre vásárolhatunk, és egy adagban akár 1000 mg paracetamolt is tartalmazhatnak. Éppen ezért lehet az adagolási rend betartása mellett is túladagolni, hiszen egyszer ilyen néven, máskor más gyógyszernéven vehetjük meg és be a paracetamoltartalmú készítményeket. Főleg idősebbek esetében nyugodtan kérjük meg a gyógyszerészt, húzza alá, vagy írja rá a gyógyszer dobozára, tartalmaz-e paracetamolt. Így nem eshetünk a túladagolás hibájába.

Gyógyszerek, melyek májkárosodást okozhatnak

A makrolid típusú antibiotikumokat (leggyakrabban alkalmazott hatóanyagok az azithromycin és a clarithromycin) májbetegségben szenvedőknek különös figyelemmel kell alkalmazni. Májkárosodásra utaló jelek vagy tünetek előfordulása esetén (mint pl. sárgaság, sötét vizelet) rögtön orvoshoz kell fordulni, a kezelést le kell állítani. Kóros májfunkciót, hepatitist, májnekrózist és májelégtelenséget okozhatnak, amelyek közül néhány halálos kimenetelű volt.

A methotrexát, melyet daganatellenes kezelésként és autoimmun megbetegedések is használnak, a dózistól függően májkárosító hatású, valamint tartós szedés esetén a májban gyulladást okozhat. De a betegek rossz gyógyszerhasználata is okozhatja. Fontos odafigyelni arra, hogy a gyógyszer szájon át történő adagolása heti egyszeri, és mindig ugyanazon a napon legyen. Nagy óvatossággal adható fennálló, vagy korábbi súlyos májbetegség esetén, különösen, ha azt alkohol okozta. A methotrexát ellenjavallt májkárosodásban szenvedő betegeknél.

A vérnyomáscsökkentő metildopa, melynek alkalmazása ritka a gyakorlatban, krónikus aktív májgyulladást is indukálhat, hatására megemelkedhet a májenzimek szintje és májsejt elhalást is okozhat. Szedésének megkezdése előtt, majd a kezelés alatt is - láz, vagy sárgaság esetén bármikor - májfunkciós vérvizsgálatot kell végezni.

A baktériumellenes hatású, húgyúti fertőzésekre alkalmazott nitrofurantoin is okozhat krónikus aktív májgyulladást, de epepangásos sárgaságot és egyéb májelváltozásokat is. Huzamosabb alkalmazásakor vérkép, májfunkció ellenőrzése szükséges.

Májműködési zavarban szenvedőknél a köszvény kezelésére alkalmazott allopurinol tartós szedésekor, illetve a baktériumellenes tetracyclin hosszas alkalmazásakor (pl. Lyme-kórkezelése), folyamatosan ellenőrizni kell a vérkép májfunkciós értékeit.

Egyes epilepsziaellenes szerek, például a fenitoin és a karbamazepin bizonyos esetekben akut májsejtelhalást okozhatnak.

Lásd még Hogyan ismerhető fel a májelégtelenség?

Májenzimszint-emelkedés

Néha a máj metabolizmusának genetikailag meghatározott, eltérő útja hoz létre nagyobb toxikus potenciállal rendelkező bomlástermékeket, vagyis a népesség egy kis részénél más enzimen bomlik le a hatóanyag, mint a nagy többségnél.

Jó példa erre az izoniazid, a tüdőtuberkulózis megelőzésére és kezelésére alkalmazott szer. A kezelés kezdetén a májfunkciós értékek romlása előfordulhat, ami a kezelés folytatása során általában rendeződik. Egyes embereknél (az esetek 1 százalékában) károsodik az egyik lebontó reakció, és az izoniazidnak mérgező bomlástermékei képződnek, melyek vírusos hepatitisz tüneteit utánzó betegséget okoznak.

A tuberkulózis másik gyógyszere, a rifampicin szedése is megemelheti a májenzimek szintjét, vagy sárgaságot okozhat. Károsodott májműködésű betegeknek a rifampicin csak indokolt esetben, fokozott óvatossággal és gondos orvosi ellenőrzés mellett adható.

A koleszterinszint-csökkentő sztatinok (HMG-CoA-reduktáz-gátlók, mint atorvastatin, simvastatin, fluvastatin, rosuvastatin) esetén a kezelés megkezdése előtt és ezután szabályos időközönként májfunkciós teszteket kell végezni. Amennyiben a szedéskor a GPT-szint a többszörösére emelkedik, tartósan abba kell hagyni a gyógyszer szedését.

Az antipszihotikus hatású szerek tartós, hosszú ideig való szedése is okozhat megemelkedett májenzim értékeket.

A hormontartalmú gyógyszerek hatása

Mind a férfi (tesztoszteron), mind a női nemi hormonokat tartalmazó gyógyszereknél (fogamzásgátlók) jellemző, hogy az esetek kis százalékában a máj jóindulatú daganatát okozhatják. A fogamzásgátlók emellett okozhatnak májenzimszint-növekedést, ami a máj fokozott terhelésére utal, valamint epepangást és sárgaságot.

A kortikoszteroidok szedésekor (melyet a szervezet különböző gyulladásos folyamataiban, mint rheumatoid arthritis, autoimmun betegségek, ekcéma, pikkelysömör és daganatos betegségek esetén alkalmazzák) előfordulhat a GOT és GPT értékek emelkedése a vérképben. A két érték növekedése jelzi, hogy a gyógyszer mellékhatásként károsíthatja a májsejteket.

Ez is érdekelheti A májelégtelenség kezelése és a lehetséges szövődmények

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
Aktualizálta: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész