Ischaemiás colitis
megjelent:
Az ischaemiás colitis egy olyan betegség, ahol a vastagbél gyulladása a nem megfelelő vérellátás miatt alakul ki. Az ischaemiás vastagbélgyulladásra általánosságban igaz, hogy az idősek betegsége, az esetek több mint 90 százaléka 60 év felettieknél jelentkezik.
A ischaemiás colitis pontos előfordulási gyakoriságot nehéz meghatározni, mert az enyhe esetek lehetnek olyan könnyű lefolyásúak, hogy még orvoshoz sem mennek vele a betegek. Ezen enyhe esetek általában szövődmény nélkül gyógyulnak, míg a súlyos lefolyású esetek hamar intenzív osztályos ellátást igényelnek, kezelés nélkül a halálozási arányuk magas.
A vastagbél vérellátási zavarának okai
A csökkent véráramlás kialakulásának konkrét oka a legtöbb esetben nem azonosítható. A lehetséges ismert kórokokat két nagy osztályba csoportosíthatjuk:
- A keringés szisztémás változásai: pl. vérnyomásesés, sokk esetén a vérkeringés „centralizálódik”, tehát az olyan létfontosságú szervek, mint pl. az agy vagy a szív zavartalan vérellátásának biztosítása végett a kevésbé létfontosságú szerveknek (jelen esetben a bél) a vérellátása átmenetileg csökken.
- Helyi tényezők, mint például az erek összehúzódása, jelentős mértékű szűkületet okozó érelmeszesedés vagy vérrögképződés.
- Thromboembólia leggyakrabban pitvarfibrilláció talaján alakul ki, de billentyűelégtelenség vagy szívinfarktus utáni állapot is hajlamosíthat rá.
- Erek összehúzódását eredményezhetik érszűkítő gyógyszerek, például ergotamin vagy vazopresszorok, de egyes drogok (pl. kokain) is hasonló hatással bírnak.
- Ezektől eltérő eredetű, de helyi tényezőnek számít a vastagbelet ellátó egyik artéria (arteria mesentrica inferior) elfedése, ami aorta aneurysma műtéti úton való rekonstrukciója során fordulhat elő, ha a korrekció során használt graft hossza elfedi az artéria eredését.
| A vastagbél vérellátásáról és ischaemia kialakulásáról röviden |
| A vastagbelet két fő artéria látja el, a felső (superior) és az alsó (inferior) mesenterialis artéria. Előbbi a vékony- és vastagbél találkozását (coecum), a felszálló és a haránt vastagbelet, utóbbi a leszállóvastagbelet, a szigma belet és a végbél felső egyharmadát látja el. A két ellátási kör között a marginális artériák gazdag kollaterális hálózatot alakítanak ki, tehát ha az egyik területet ellátó ér keringése csökken, akkor a keringés a másik ér felől a kolleterálisokon át valamilyen fokban megmarad. Vannak azonban gyenge pontok az egyes artériák által ellátott területek határain, mint például a léphajlat (flexura lienalis) és a szigma és végbél határterülete. Ezek a régiók a legsebezhetőbbek az ischaemiával szemben. Normál körülmények között a vastagbél a teljes keringő perctérfogat 15-35%-át kapja. Ha a vastagbélbe irányuló véráramlás 50%-nál nagyobb mértékben csökken, keringési zavar alakul ki. A károsodás legenyhébb formájában nyálkahártya vérzés és ödéma látható, enyhe fekélyesedéssel. Súlyosabb ischaemia esetén gyulladásos bélbetegségekre emlékeztető krónikus fekélyek, pszeudopolipok és kripta tályogok alakulnak ki. A legsúlyosabb esetekben a teljes bélfalat érintő szövetelhalás észlelhető perforációval. |
Az ischaemias colitis tünetei
A bélkárosodás első tünetei között szerepel a hasi fájdalom és a véres széklet, ami gyakran hasmenéses. Egy idősebb hasfájós betegnél, akinek a vizsgálatok egyértelmű okot nem tudnak igazolni, mindig gondolni kell ischaemia lehetőségére.
Az ischaemia súlyosbodásával a hasi fájdalom erősödik, a has puffadt, diffúzan nyomásérzékeny, izomvédekezés (hasfeszülés) is felfedezhető, a bélmozgások csökkennek, a has hallgatózással vizsgálva „néma”. A tüneteket gyakran kísérheti láz a gyulladás miatt.
A legsúlyosabb formában a szeptikus sokk tüneteit látjuk, az előzőbb felsoroltakon túl alacsony vérnyomás, magas pulzusszám, zavartság jelentkezik.
Kivizsgálás, vizsgálati eredmények
A keringészavar talaján kialakult vastagbélgyulladást fontos megkülönböztetni a bélgyulladások további formáitól, a fertőzéses eredetű colitisektől vagy a vastagbelet érintő gyulladásos bélbetegségektől. Az alap képalkotó vizsgálatok - mint a hasi ultrahang és natív röntgen - általában nem informatívak az ischaemiás colitis szempontjából, de az egyéb lehetséges kórokok kizárása szempontjából hasznosak lehetnek.
A rutin laboratóriumi leletekben emelkedett fehérvérsejtszámot észlelünk, de a betegségre jellemző típusos eltérés nincs. ASTRUP vizsgálattal metabolikus acidózis igazolható. Amennyiben a fenti laborleletek jelentkeznek és a betegségre jellemző tünetek is megfigyelhetőek, az mindig komoly jelzés az ischaemiás colitis mellett, még akkor is, ha a képalkotó vizsgálatok eredményei nem mutatnak eltérést.
Kontrasztanyagos hasi CT vizsgálat általában már felvetheti ischaemia lehetőségét. Megerősítő diagnózist a vastagbéltükrözés hozhat, amely során a vizsgáló orvos a nyálkahártyán már láthatja a típusos elváltozásokat és lehetőséget biztosít szövettani mintavételre is.
Az ischaemias colitis kezelése
Az enyhe vagy közepesen súlyos esetek nyílt kórházi osztályon kezelhetőek. A vastagbélgyulladásban szenvedő betegeket itt
- intravénás folyadékpótlással (infúzió, amibe keringésfokozó készítményeket is adhatnak),
- fájdalomcsillapítással és
- a bél nyugalomba helyezésével kezelik (azaz nem fogyasztanak ételt szájon át).
A táplálás biztosítása néhány napon át parenterálisan történik. Bélhűdés esetén az orron keresztül a gyomorba vezetett szondával lehetséges tehermentesíteni a bélrendszert.
Gyakran bevett szokás antibiotikum alkalmazása is, hogy megakadályozzák a gyulladt, fokozottabb áteresztőképességű bélfalon keresztül a baktériumok véráramba kerülését, a vérmérgezést. A beteg paramétereit, tüneteit szorosan kell követni, kedvezőtlen irányú változás esetén intenzív osztályos átvétel indokolt.
A súlyos ischaemiás betegeknél, akiknél már szövődmények is kialakulhatnak, intenzív osztályos ellátásra szorulnak és gyakran kerül sor műtétre is. Az operáció feltárással történik, célja az elhalt bélszakasz eltávolítása.
Lehetséges szövődmények
Akut szövődménynek tekintendő a bélperforáció, ami azonnali műtéti ellátást igényel.
A vastagbél vérellátásának helyreállítása során kialakulhat ún. reperfúziós károsodás. A reperfúziós károsodás alapvető oka, hogy a keletkező oxigénszabadgyökök mennyisége meghaladja az endogén antioxidáns rendszer kapacitását, így kialakul az oxidatív stressz, ami sejtszintű károsodást okoz.
Krónikus szövődmények közé sorolható az esetek mintegy ötödében kialakuló krónikus ischaemiás vastagbélgyulladás. Ennek tünetei közé tartozhatnak a visszatérő fertőzések, véres hasmenés, fogyás és krónikus hasi fájdalom. A krónikus ischaemiás vastagbélgyulladás általában a gyógyszeres kezelésre nem reagál, ezért műtéti megoldás jön szóba.
A gyulladás után nagyon gyakran marad vissza vastagbél szűkület, ami 12-24 hónap alatt spontán gyógyulhat. Ha a szűkület következtében bélelzáródás alakul ki, azt elhelyezkedésétől függően előbb endoszkópos tágítással, stenteléssel kezelnek, sikertelenség esetén a műtéti reszekció a szokásos kezelés.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
