Véres hasmenés - Tünetek, okok és kezelés

Véres hasmenés számos ok miatt kialakulhat. A hasmenés gyakran (napi háromnál több) jelentkező híg székletet takar. Amennyiben a hasmenéses székletben vér jelenik meg, minden esetben kivizsgálást igényel. Leggyakrabban a vékony- vagy vastagbelet érintő fertőzés igazolódik, de ilyen tüneteket produkálhatnak gyulladásos bélbetegségek, vagy a vastagbél rosszindulatú folyamatai is.

A véres hasmenés tünetei, felismerése

A véres hasmenés jelentkezhet egyértelmű formában, élénkpiros vagy bordós, kevés véralvadékot tartalmazó vér jelenlétével a székletben. Hasmenés nélkül is lehet véres a széklet, ebben az esetben azonban mások lehetnek a legvalószínűbb okok. A nyilvánvaló tünet mellett fel kell, hogy merüljön a vér jelenléte fekete színű kenőcsös, ragadós széklet esetén is. Ebben az esetben emésztett vérről van szó, és valószínűleg a bélrendszer felső szakaszából származik. (Ezt a jelenséget melaenanak hívjuk és nem egyenlő a véres hasmenéssel.)

Az akut hasmenések több mint 90 százalékát fertőzés okozza, amely általában nem véres, de bizonyos esetekben vér is megjelenhet a székletben. Az esetek nagy része hányással, lázzal és hasi fájdalommal jár együtt. Az egyéb tünetek között gyakran szerepel a rendkívül erős, görcsös hasi fájdalom.

A maradék 10 százalékot gyógyszerek, mérgek, vérellátási zavarok és ételmérgezések okozzák, ezekben az esetekben is az okra jellemző kísérőtünetek jelentkeznek a véres hasmenés mellett.

A hasmenés akutnak számít, ha két hétnél kevesebb ideig áll fent, kettő és négy hét között perzisztensnek, 4 hétnél tovább pedig krónikusnak nevezzük.

Véres hasmenés fertőzés miatt

A véres hasmenést okozó kórokozók többsége feko-orális úton tejed, vagyis a széklet, széklettel szennyezett víz, ételek szájba kerülésével - ez gyakoribb, mint gondolnánk. A hasmenés akkor lép fel, amikor a kórokozók elszaporodnak, vagy kikerülik a természetes védekező mechanizmusokat, mint a gyomorsav, az emésztőenzimek, a perisztaltika és a bélflóra.

Fertőzéses eredetet valószínűsít az is, ha az alábbi rizikócsoportok valamelyikébe tartozik a beteg.

Utazók - Magas kockázatú, endémiás országokba (Latin-Amerika, Afrika és Ázsia több állama) utazók 40 százaléka fertőződik a következő, véres hasmenést okozó kórokzók valamelyikével: Eschericia coli (E.coli), Campylobacter, Shigella, Aeromonas, norovirus, coronavirus és Salmonella.

Ételmérgezés - A fertőzött étel fogyasztását követően rövid időn belül ételmérgezés tüneteit észlelhetjük, többek között a nagy mennyiségű, de általában nem véres hasmenést. Pikniket, bálokat, éttermi vacsorákat követő hasmenés felveti a következő kórokozókkal történt fertőzés gyanúját:

• Salmonella, Campylobacter és Shigella fertőzés a nem megfelelően hőkezelt hús, főleg szárnyasok fogyasztása esetén várható.
• Enterohaemorrhagias E. coli nyers, nem jól mosott zöldségek, nem megfelelően átsütött marhahús, illetve pasztörizálatlan tejtermékek fogyasztásakor okozhat betegséget.
• Egyes baktériumok (mint a Bacillus cereus vagy a Staphylococcus aureus) a nem megfelelően hűtött, szobahőmérsékleten tárolt és újramelegített ételekben szaporodnak el.

Gyengült immunrendszerűek - Ide tartoznak a veleszületett immundeficienciával rendelkezők, akik fogékonyabbak a fertőző betegségekre. Ilyen betegségek az IgA deficiencia, a hypogammaglobulinaemia és a krónikus granulomatózus betegség. Sokkal gyakoribbak a szerzett immunhiányos állapotok, mint az AIDS, de az idősödő életkorral és egyes betegségek kezelésére használt immunválaszt csökkentő (immunszuppresszáns) gyógyszerek hatására is gyengül a szervezet védekező képessége.

Ezen állapotokban szenvedőket az ún. opportunista (a gazdaszervezet gyengült állapotát kihasználó, ekkor szaporodó és megbetegedést okozó) kórokozók veszélyeztetik. Baktériumok közül a tbc-t is okozó Mycobacterium fajok, vírusok közül a cytomegalovírus, az adenovírus és a herpes simplex). Protozoonok (egysejtű paraziták) is szerepet játszhatnak ebben az esetben: Cryptosporidium, Isospora belli, Microsporidia és Blastocystis hominis.

Óvodások és családtagjaik - Óvodákban rendkívül gyakoriak a Shigella, és rotavírus-fertőzések. Ebben a korosztályban mindig gondolni kell rájuk.

Kórházi fertőzések - A kórházban szerzett fertőzések közül a hasmenés a leggyakoribb. A kezdetben zöldes, extrém bűzös, később esetleg akár nyákossá, véressé váló hasmenés hátterében legtöbbesetben a Clostridiodes difficile a kórokozó.

Egyéb lehetséges okok a véres hasmenés mögött

A nem fertőzéses eredetű véres hasmenés okai közül a gyógyszermellékhatás a legjellemzőbb. A leggyakoribb kiváltó okok között szerepelnek az antibiotikumok okozta vastagbélgyulladás, valamint a kemoterápiás szerek okozta nyálkahártyagyulladás miatt kialakuló véres hasménes.

Fontos kiemelni az autoimmun bélgyulladással járó kórképeket, mint a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség, amik egyik vezető tünete a gyakori görcsös véres hasmenéses székletürítés.

Más esetekben vérellátási zavarok (ischaemias colitis), vastagbéldivertikulum-gyulladás (diverticulitis) vagy graft versus host betegség (csontvelőátülteté utáni kilökődési folyamat) okoznak véres hasmenést.

A véres hasmenés kezelése

A víz és az ionok pótlása alapvető minden hasmenés kezelésénél. A szájon át történő cukor- és elektrolitpótlás megfontolandó minden súlyos esetben, ugyanis ezen anyagok vesztése és a dehidráció a hasmenés okozta halálesetek leggyakoribb oka. Legveszélyeztetebbek a csecsemők és az idősek.

Bizonyos esetekben antibiotikumok csökkenthetik a lefolyási időt és súlyosságot. Az antibiotikus kezelés feltétlenül indokolt, amikor kórokozót mutatnak ki a mikrobiológiai vizsgálatok, ha a beteg immunszupresszált, szívbillentyű- vagy koszorúérműtéten esett át, illetve 65 éven felüli. Az antibiotikus kezelést a földrajzi helyzetnek megfelelő elterjedésű kórokozók, rezisztenciatípusok és higiéniés állapotok alapján kezdik meg.

Antibiotikumokkal történő megelőző kezelés indokolt lehet a veszélyeztetett régiókba utazóknak. Ugyanez vonatkozik a gyengült immunredszerűekre, a gyulladásos bélbetegségekben szenvedőkre, a heamochromatosisos (vastárolási betegség) betegekre.

A kezelőorvos feladata, hogy eldöntse, hogy az adott véres hasmenéses eset járványügyi veszélyt jelent-e, és szükségesek-e járványügyi intézkedések.

Kapcsolódó Fertőzéses eredetű hasmenések diétája

Szerző: Kulcsár Flóra, medikus - Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete, lektorálta: Dr. Juhász Dávid
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász - WEBBeteg