Gyomormosás: mikor fontos, hogyan történik?

A gyomormosás célja a gyomorba került káros, mérgező anyagok mielőbbi eltávolítása és ezáltal a mérgezés okozta egészségkárosodás megakadályozása. Az otthon lezajlott hányás vagy hánytatás közel sem azonos hatékonyságú a gyomor teljes kiürítésével, így nem helyettesítheti a gyomormosást.

A gyomormosás során a gyomor tartalmát kiürítjük az erre a célra használatos eszközök (gyomorba levezetett vastag szonda és tölcsér) segítségével. A beavatkozást egészségügyi személyzet végzi. A beavatkozás alapvetően kellemetlen, de nem fájdalmas.

Mikor van szükség gyomormosásra?

Gyomormosás szükségessége leggyakrabban gyermekeknél fordul elő, akik véletlen megeszik az olyan talált, felnőttek számára készült gyógyszereket, amik leestek, elgurultak, és már el is felejtettük, hogy valamikor elvesztettük őket. A gyermeket vonzzák a színes virágok, bogyók, levelek, amit a kertben találnak (pl. gyöngyvirág, tiszafa bogyója) és elég egy pillanat, már meg is kóstolják azt. Hasonlóan érdekes számukra a fű között kinövő gombák látványa is, de a különböző színezett folyadékok (fagyálló, folyékony mosószer, tisztítószerek, színezett alkoholok) véletlen lenyelése is veszélyforrást jelent számukra.

Számos esetben a beavatkozást felnőtteknél is használják, ilyen helyzet pl. az alkoholmérgezés, a gyógyszermérgezés (intoxikáció) és a gombamérgezés.

Gyomormosást tilos elvégezni:

• eszméletlen betegnél,
• nem biztosított légutak esetén,
• vérzés és perforáció veszélye esetén,
• sav-, illetve lúgivás után,
• szénhidrogén mérgezés (pl. benzinivás) esetén.

Mennyi időn belül kerüljön sor a gyomormosásra?

A gyomormosást, ha szükség van rá, akkor lehetőleg minél hamarabb meg kell ejteni:

• folyadékok esetében alapszabályként fél-egy órán belül,
• szilárd anyagoknál két órán belül.

Minél tovább halasztódik a beavatkozás, a gyomorba került anyagok annál nagyobb mennyiségben kezdenek oldódni, emésztődni, majd elindulnak a vékonybél felé, ahol a tápcsatornába került anyagok felszívódása megkezdődik. Felszívódás esetén már az elfogyasztott mérgező szer szisztémás hatásával is számolni kell, elsősorban tartós toxikus májkárosodást okozva.

Egyes esetekben ezen időablak hosszabb lehet. Gombamérgezés esetében akár 24 óra elteltével is van értelme a gyomormosásnak, mert a gombák spórái megbújhatnak a gyomorredők között. Egyes gyógyszermérgezéseknél (pl. az aspirin, vaskészítmények, barbiturátok, antikolinerg szerek, valamint a bélrendszer motilitását csökkentő ópiátok, atropin, antidepresszánsok, phenytoin szerek fogyasztása esetében) a lassult gyomorürülés miatt 1 órán túl is indokolt lehet a gyomormosás.

A gyomormosás menete

Bal oldalfekvő (Trendelenburg) testhelyzetbe fektetik a beteget, ezt követően vastag, síkosított szondát szájon át vezetnek le a nyelőcsövön keresztül a gyomorba, majd 2-300 ml testmeleg vízzel a közlekedőedények elvét kihasználva elkezdik a mosást. A mosási folyamatot addig kell folytatni, míg a mosófolyadék tiszta nem lesz.

A szonda levezetése utáni első gyomortartalomból mintavétel történik toxikológiai elemzésre, a mérgező anyag azonosításához.

Napjainkban már korszerűtlennek, sőt kifejezetten hibának tartjuk az orvosi szén használatát gyomormosáshoz, mivel megakadályozza a gyomortartalom korrekt értékelését, és a légutakba kerülve súlyos gyulladást okozhat.

A gyomormosás lehetséges szövődményei közé tartozik a nyálkahártya megsértése, vérzés a szonda levezetése során, az öklendezés következményeként a nyelőcsőben kialakulhat Mallory-Weiss ruptura is, illetve a nyelv elharapása.

A gyomormosást követően a torok néhány napig érzékeny, a nyelés kissé fájdalmas lehet.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász