Gyomorvérzés mint gyógyszermellékhatás

A gyomorvérzés akár életveszélyes állapotot is okozhat, és sokan nem is gondolnak arra, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásai, vagy a helytelen gyógyszerszedés is állhat a betegség hátterében.

A gyomorvérzés legtöbb esetben nem minden előzmény nélkül alakul ki, ha odafigyelünk, vannak megelőző tünetei, a gyomorfájdalomtól kezdve, akár az anémiáig, azaz vérszegénységig.

A vérzések életkori eloszlása az utóbbi években változott, az idősebb korosztály felé tolódott el. Ennek oka a Helicobacter pylori által okozott gyomorhurut gyógyítása, a gyomorsav-elválasztást gátló korszerű gyógyszerek megjelenése (protonpumpagátlók), valamint a gyomor nyálkahártyát kímélő nemszteroid gyulladáscsökkentők bevezetésével magyarázható.

A fekélybetegség és tünetei

A gyomorban lévő emésztőnedvek, például a sósav és a pepszin, lebontják az ételeket, és segítik a tápanyagok felszívódását a vékonybélben. A gyomor falán található nyálkahártyában termelődő prosztaglandin védelmet nyújt a gyomornedvek ellen, csökkenti a sav termelést és ezáltal megakadályozza a gyomor falának károsodását, és segíti a már kialakult fekélyek öngyógyulását. Tehát a gyomorfekély és a nyombélfekély nem a gyomorsav mennyiségének növekedése, hanem a védőréteg károsodása miatt alakul ki.

A fekélybetegség vezető tünete a felhasban jelentkező éles fájdalom, amely leggyakrabban éhgyomorra jelenik meg, étkezésre enyhül, de utána visszatér. Panaszt okoznak az irritáló ételek, mint a csípős és fűszeres, illetve füstölt ételek, szénsavas italok, alkoholok. Gyakori, hogy a betegek az erős hasi fájdalomra hajnalban is felébrednek, és a gyomorpanaszokhoz refluxszerű tünetek is társulnak. Étkezést követő nagyfokú felfúvódás, gázosodás és szelesség jellemzi.

Súlyos esetben - ez már a gyomorfekély szövődményének számít - vérzés és akár perforáció is jelentkezhet.

Nemszteroid gyulladásgátlók és gyomorpanaszok

Ezek közé a gyógyszerek közé tartozik az acetilszalicilsav és más nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), melyeket fájdalomcsillapító, gyulladásgátló és lázcsillapító hatásuk miatt alkalmazzák a betegek. Nagy részük nem receptköteles.

Először 1971-ben írták le, hogy az aszpirin a prosztaglandin szintézis gátlásán keresztül fejti ki hatását. Előrelépést jelentett, amikor felfedezték, hogy valamennyi ilyen típusú gyógyszer készítmény a ciklooxigenáz (COX) enzimet gátolja, ez az enzim felelős a gyulladás- és fájdalomkeltő anyagok szervezetben történő felszabadulásáért. Az enzimnek két altípusa létezik (COX-1 és COX-2), ezek gátlásával az előbb felsorolt panaszokat csökkenthetjük. A szalicilsav és a nemszteroid gyulladáscsökkentők nagy része mindkét COX enzimre hatással van, azonban különböző mértékben.

A COX-1 enzim bizonyos szervekben folyamatosan aktív: gyomorban, vesében. Ebből következik, hogy a gyomor védelmét a savas kémhatás ellen ellátó prosztaglandinszint is csökken, mely védené a nyálkahártyát a gyomorsav maró hatásával szemben, valamint segítené a fekélyek öngyógyulási folyamatait. Új szakirodalmi adatok alapján az ilyen típusú gyógyszereket folyamatosan, hosszabb ideig szedő betegek mintegy negyedében kialakul a fekélyesedés, melynek következménye lehet a vérzés. E mellett az újabb kutatások szerint a bélflóra összetételére is hat alkalmazásuk, a hasznos bélbaktériumoknak pedig egészségünk megőrzésében fontos szerepe van.

A jól ismert emésztőrendszeri mellékhatásokkal szemben a főleg COX-2 enzimet gátló (szelektív) gyógyszerek fejlesztésével próbáltak védekezni (pl. a coxibok), ekkor azonban a szív-érrendszeri kockázatok az erősebbek . A gyakorlati tapasztalat, hogy ezeknek a szereknek is lehet gyomrot érintő mellékhatásai, bár kisebb mértékben.

• relatíve szelektív COX-1-gátló gyógyszerek: acetilszalicilsav, piroxicam, naproxen, ibuprofen (ez utóbbi gyengébben);
• elsősorban COX-2-gátló, emellett COX-1 gátló is: dexketoprofen, diclofenac, meloxicam, nimesulid, piroxicam;
• szelektív COX-2 gátlók: celecoxib;
• nagy szelektivitású COX-2-gátlók: etoricoxib.

A fenti gyógyszerek közül egyesek nem receptkötelesek, másokat csak receptre lehet kiváltani.

A különböző gyulladásgátló és fájdalomcsillapító gyógyszerek nem egyforma hatásossággal csökkentik a fájdalmat. Hogy mikor, milyen panaszunkra (migrén, menstruációs fájdalom, izületi fájdalom) melyik gyógyszert válasszuk, a gyógyszertári szakemberek tanácsa is segíthet. Nagyságrendi eltérések nincsenek, de az egyes gyógyszerek között azért vannak mérhető különbségek. Ezért van, hogy a betegek különböző készítményeket választanak, amiről már megtapasztalták, hogy hatásos.

Hogyan kerüljük el a gyomrot érintő mellékhatást?

Gyógyszerszedési tanácsok

• Lehet, hogy külsőleges készítmény is hat a panaszainkra, mint gélek, kenőcsök, tapaszok. Ízületi panaszoknál érdemes először ezzel próbálkozni.
• Az érzékeny gyomrúaknál, akik kórelőzményében gyomorfekély szerepel, fájdalom- és lázcsillapításra paracetamolt szedhetnek, figyelve arra, hogy ne alkalmazzák azt egyszerre több gyógyszerben is. A paracetamolnak nincs gyulladáscsökkentő hatása! A másik választási lehetőség a metamizol hatóanyag.
• Ajánlott a gyógyszereket minél rövidebb ideig, és minél kisebb, de még hatásos dózisban szedjük. A dózis meghatározásában egy elfelejtett szempont, amit nemcsak gyerekeknél kell figyelembe venni, az a testsúly. Ebben kérhetjük a gyógyszertári szakember segítségét.
• Ha valaki alkoholt is fogyaszt a nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) szerek szedése alatt, a gyomor- és bélrendszeri rizikó fokozottabb.
• Ugyancsak fokozott a mellékhatás rizikója, ha kétféle NSAID-t szedünk egyszerre.(pl. egyiket a fejfájásra, másikat az izületi panaszokra).
• A gyógyszereket mindig egy pohár vízzel vegyük be, így biztos, hogy a készítmény nem tapad ki a nyelőcső falához, és elkerülhető a nyelőcső nyálkahártyájának károsodása, súlyosabb esetekben kifekélyesedése (ez a nyálkahártya alatti szövethiány, mely vérzéshez vezethet).
• A nemszteroid gyulladásgátló hatóanyagot tartalmazó lágy zselatin kapszulák, pezsgőgranulátumok, vízben oldódó tabletták hatása gyorsabb, ugyanakkor mivel már oldott állapotban éri el a hatóanyag a gyomrot, a gyomorpanaszok is gyakoribbak, vagy erősebbek lehetnek.
• Ha csak ritkán szedjük ezeket a gyógyszereket és gyors hatásra van szükség, étkezés előtt is bevehető, azonban jobban ajánlott az étkezés utáni bevétel. Ekkor a táplálék bevonatot képezhet a gyomorfalon, védve azt a gyógyszer károsító hatásától.
• Ha 5 nap alatt nem csökkennek a tünetek, érdemes orvoshoz fordulni, aki rendelhet más készítményt, vagy nemszteroid gyulladásgátló esetében gyomorvédő gyógyszert is felírhat, megelőzendő a mellékhatást. Ebben az esetben hosszabb ideig is szedhető az NSAID gyógyszer, ha ez indokolt és szükséges, hiszen ekkor védve van a gyomor. Azonban a többi mellékhatással továbbra is számolnunk kell, pl. emelhetik a vérnyomást, vesekárosodást okozhatnak, csökkenthetik a vízhajtók és vérnyomást csökkentő szerek hatását. Vérhigítók hatását növelik, és antidepresszáns SSRI gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphetnek. Májkárosodást okozhatnak, mert a hatóanyagok nagy része a májban bomlik le.
• Recept nélkül is kaphatóak gyomorvédő készítmények, igaz, a felelős gyógyszerhasználatot szem előtt tartva kis kiszerelésben. NSAID szedésnél, ha érzékenyebb a gyomrunk, rögtön kezdjünk használni gyomorvédőt (pl. pantoprazol, szedése reggel éhgyomorra).

Gyomorvédők a megelőzésért

Ha a beteg kórtörténetében fekélybetegség vagy gyomorpanaszok szerepelnek, a nemszteroid gyulladásgátló gyógyszerek szedése csak a hatékony, fekélyt megelőző gyógyszerek egyidejű alkalmazásával ajánlott. 60 éves életkor felett megelőző fekélybetegség vagy gyomorpanaszok nélkül is ajánlott a gyomorvédők alkalmazása NSAID-k együtt alkalmazásával.

Mivel ebben az életkorban egyre többen szenvednek ízületi panaszokban, melyre ebből a gyógyszercsoportból kapnak gyógyszert, különösen figyelni kell, mind az NSAID, mind a gyomorvédő alkalmazásának időtartamára (a gyomorvédőnek is megvannak a maguk mellékhatásai, mint a magnéziumhiány, a protonpumpa gátóknál). A legújabb készítmények már egy retard tablettában tartalmazzák a gyulladáscsökkentőt (diclofenak, naproxen) és a gyomorvédőt (omeprazol, esomeprazol). Amennyiben nincsenek májpanaszok, alkalmazhatjuk az ibuprofen mellett paracetamolt tartalmazó készítményt. Mivel a paracetamolnak nincs hatása a gyomorra, és a dózisok is kisebbek, mint a mono készítményekben, így érdemes lehet ezt a kombinációt is alkalmazni.

Kortikoszteroidok és gyomorpanaszok

A nemszteroid gyulladáscsökkentő és kortikoszteroid gyógyszerek együttes szedése megnöveli a gyomorfekély és a belső vérzés kockázatát.

A kortikoszteroidok a mellékvesekéregben termelődő hormonok, gyulladáscsökkentő és immunszupresszív (immunrendszert gátló szerek). A kortikoszteroid gyógyszereket bizonyos idült betegségek (pl. asztma, autoimmun betegségek pl. SLE, Crohn-betegség, daganatos megbetegedések, mint csontáttétek kezelésére alkalmazzák. Gyulladásgátló és analgetikus hatásuk révén csökkentik a mozgáskorlátozottságot és javítják a betegek életminőségét rheumatoid arthritisben szenvedőknél.

A kortikoszteroidok csak orvosi rendelvényre kapható gyógyszerek, adagolásuk betegségenként és esetenként nagyon különböző lehet. A kortikoszteroidok három hétnél hosszabb ideig tartó szedése során megnő többek között a gyomorfekély kialakulásának kockázata, így ilyenkor gyomorvédő gyógyszereket is alkalmaznak egyben. Inhalációs formában bevitt kortikoszteroidok hosszú távon használhatóak gyomor mellékhatások nélkül.

Mivel a nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek egy része és az aspirin készítmények korlátlanul beszerezhetőek recept nélkül, a beteg felelőssége is, hogy ne alakuljon ki mellékhatásként a gyomorpanasz. Kerüljük el, hogy különböző fájdalmaink miatt nagyon gyakran ugyanazt az NSAID készítményt szedjük be, és ne gondoljuk, hogy csak a legmagasabb hatóanyag tartalmú készítménnyel érhetünk el hatást. Más típusú fájdalomcsillapítót is választhatunk, ha már mindenféleképpen be kell vennünk gyógyszert. Orvosi vagy gyógyszerészi kontroll nélkül huzamosabb ideig ne szedjünk gyulladásgátló gyógyszert.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész