Postcholecystectomiás szindróma

A postcholecystectomiás szindróma (PCS) az epehólyag eltávolítását, azaz a cholecystectomiát követően jelentkező, a műtét ellenére sem szűnő tünetcsoport. Nem minden beteget érint, de igen gyakori jelenség a beavatkozáson átesettek körében a hasi panaszok tartós fennmaradása vagy visszatérése.

Az epehólyag-eltávolítás után jelentkező hasi, emésztési panaszok igen változatosak lehetnek, a diagnózis felállítása általában kizárosos jellegű. A betegek kivizsgálása során először minden organikus, tehát szerv hibájából, anatómiai eltéréséből eredő okot kell zárni. Csak ezt követően szabad a panaszok hátterében epeúti motilitászavarokat vagy a beavatkozással összefüggő funkcionális megbetegedéseket feltételezni.

A postcholecystectomiás szindróma előfordulása

Az epehólyag-eltávolításon átesett betegek 10-30 százalékában az epekövesség tüneteire emlékeztető, jobb bordaív alatti és felhasi (epigastrialis) fájdalmak a sikeres műtét ellenére is fennállnak vagy időszakosan visszatérnek. Az emésztési zavarra utaló panaszokat (zsíros ételek fogyasztása után jelentkező puffadás, hányinger, epés hányás, korai teltségérzés, epés hasmenés vagy székrekedés) tekintve ez az arány akár még magasabb is lehet.

A műtétet követően fokozhatják a postcholecystectomiás szindróma kialakulásának esélyét:

• női nem - nőkben a gyakoriság a férfiakhoz viszonyítva közel kétszeres
• fiatalabb életkor
• az epehólyag-eltávolító műtét előtt hosszabb ideig fennálló panaszok - ez növelheti az epehólyag mellett az epeúti érintettség kockázatát

A magas előfordulási gyakorisághoz az is hozzájárulhat, hogy gyakrabban végeznek cholecystectomiát akkor is, ha az epekövesség csak mellékleletként igazolódik, más hasi panasz kivizsgálása közben. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha epekövesség igazolódik, megelőző jelleggel panaszmentes esetben is javasolják az epehólyag eltávolítását (még azelőtt, hogy kialakulna az epekövesség miatt epehólyag-, epeút-, vagy hasnyálmirigy-gyulladás). Ebben az esetben természetes, hogy megnő a beavatkozással összefüggésben bizonyos hasi panaszok kialakulásának kockázata.

Kialakulásának lehetséges okai

A postcholecystectomiás szindróma kialakulása az esetek többségében az epehólyag funkciójának kiesésével vagy magával a műtéti beavatkozással hozható összefüggésbe.

Az epehólyag eltávolítása több módon változtathatja meg az epeürülés dinamikáját és okozhat funkcionális jellegű panaszokat.

• Epevezeték szabályozási zavara - Az epetermeléssel járó epeúti nyomásemelkedést az epehólyag képes volt kompenzálni, ellensúlyozni, ezért az epeürülést szabályozó simaizomgyűrű (Oddi-sphincter) időszakosan jelentkező esetleges funkcionális zavara az epehólyag-eltávolítás előtt rejtve maradhatott. Ilyen módon a korábban szubklinikusan (érezhető, laborokban látható tüneteket nem okozó) fennálló Oddi-sphincter működési zavar (dyskinesis) a műtétet követően közvetlenül súlyosbodhat.
• Epeürülés által kiváltott panaszok - Az epehólyag-eltávolító műtét következtében megszűnik az epehólyag epetározó funkciója, ezért az epeürülés folyamatosan észlelhető éhgyomri állapotban, étkezést követően pedig fokozott mértékűvé válik. Ez egyrészt epés refluxot, ehhez kapcsolódóan gyomornyálkahártya-gyulladást (gastritis) vagy nyelőcsőgyulladást (oesophagitis), másrészt pedig a belek irritációja révén epés hasmenést okozhat.

Az epehólyag hiányával összefüggő állapotokon felül a műtét maga is okozhatja az adott területen bizonyos panaszok (pl. fájdalom) kialakulását.

Tünetek postcholecystectomiás szindróma esetén

A cholecystectomiát követően a beteg epés panaszai fennmaradnak vagy bizonyos idő múlva visszatérnek, amely panaszok a beteg elmondása szerint megegyeznek vagy emlékeztetnek az epekövesség műtétet megelőző tüneteire, és legalább három hónapon keresztül fennállnak. A tüneteket provokáló tényezők között leggyakrabban a zsíros, nehéz ételek fogyasztása vagy a stressz szerepel.

Jellemző tünetek postcholecystectomiás szindrómában:

• hasi fájdalom
• hányinger
• epés hasmenés
• hasi puffadás és fokozott bélgázképződés
• átmeneti epeúti elzáródás miatt kialakuló epepangás és sárgaság
• lázzal és epeúti gyulladással járó epizód

Kivizsgálás, differenciáldiagnózis

A postcholecystectomiás szindróma diagnózisa kizárásos jellegű: akkor állítható fel, ha az egyéb lehetséges szervi illetve funkcionális kórképeket kizártuk, ugyanis a panaszok hátterében más, az epehólyag hiányával nem összefüggő betegségek is állhatnak.

Az alapos anamnézis és a fizikális vizsgálat mellett szükséges egy átfogó laboratóriumi vizsgálat, továbbá hasi ultrahang vizsgálat az epeúti kövesség, térfoglalás kizárására. Gyomortükrözés is javasolható az epés és savas reflux elkülönítésére, illetve vastagbéltükrözés a széklet megváltozása esetén.

Előfordulhatnak az epehólyag-eltávolítástól független epeúti illetve hasnyálmirigy megbetegedések, mint pl. a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás okozta vezetékszűkület. Ennek tisztázásához ERCP- vagy helyette MRCP-vizsgálat lehet szükséges.

Az epén kívüli kórképek gyanúja esetén hasi CT elvégzése válhat indokolttá.

Kezelési lehetőségek

A postcholecystectomiás szindróma gyógyszeres kezelésénél igyekezni kell a panaszokat kiváltó kórok célzott terápiájára.

• dominánsan epés jellegű hasi fájdalom esetén: simaizom görcsoldó gyógyszerek
• dominánsan epés hasmenéses tünetek kezelésénél: epesavkötő készítmények
• epés reflux, ezzel járó gyomornyálkahártya-gyulladás és nyelőcsőgyulladás tüneteinek kezelésére: prokinetikumok (a gyomorürülést segítő gyógyszerek)

A gyógyszeres kezelés mellett minden esetben fontos szerepe van a zsír- és fűszerszegény, epekímélő étrendnek.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász