A májmegnagyobbodás okai és tünetei
A máj az emberi szervezet legnagyobb mirigye, felnőttekben súlya 1500-1700 gramm. A máj nagysága fizikális vizsgálattal is jól megítélhető, de a hasi ultrahang is nagyon egyszerűen és pontosan tud róla információt nyújtani.
Mikor számít megnagyobbodottnak a máj?
Amennyiben a bordaív alatt tapintható a szerv, az önmagában nem feltétlenül jelent májmegnagyobbodást. A mélyebben álló rekeszizom, esetleges tüdőtágulat miatt a máj elmozdulhat, így normál májméret mellett is tapinthatóvá válik.
A máj méretének növekedésére hívhatja fel a figyelmet a jobb bordaív alatti tompa, feszítő fájdalom, emellett általános tünetként gyengeség, felhasi teltségérzés, hányinger is jelentkezhet.
A májmegnagyobbodás (hepatomegalia) fizikális vizsgálattal (kopogtatással) is jól megítélhető szakember számára, de a hasi ultrahang is nagyon pontosan tud róla nyilatkozni. A hasi panaszok kapcsán végzett laboratóriumi leletekben emelkedett májfunkciós értékeket (GOT, GPT, GGT, ALP, bilirubin szintek) észlelhetünk, emellett májmegnagyobbodás esetén előfordulhat különböző mértékű sárgaság is.
A májmegnagyobbodás kialakulásának okai
Májgyulladás. Májgyulladást okozhatnak vírusok, toxinok, gyógyszerek, nagy mértékű alkoholfogyasztás (alkoholos steatohepatitis), de autoimmun folyamat is.
Raktározás. Raktározási zavarok okozta májnagyobbodást eredményezhet a zsírfelszaporodás (elhízás, cukorbetegség, éhezés, veleszületett enzimhibák) és a szénhidrát-felhalmozódás (glikogéntárolási betegségek, vénás táplálás), a vas anyagcsere veleszületett vagy szerzett zavara miatt kialakuló hemokromatózis.
Infiltráció. Az infiltráció az idegen anyagok (folyadék, sejtek, stb.) bekerülését jelenti. Okozója lehet a jó- és rosszindulatú elsődleges májrák vagy májáttét, de előidézhetik parazitafertőzés okozta ciszták vagy a csontvelőn kívüli kóros vérképzés is.
Pangás. A vérkeringés pangása leggyakrabban szívelégtelenség eredménye, de meszesedéssel járó szívburokgyulladás, vagy májvéna-trombózis (a portális véna elzáródása leggyakrabban tumor vagy hasnyálmirigy súlyos gyulladása szövődményeként észlelhető) is okozhatja.
Epeúti elzáródást okozhat epeúti kövesség/gyulladás/elzáródás, rosszindulatú tumoros folyamat (epehólyagrák), illetve különböző gyulladásos, autoimmun epeúti kórképek (primer biliaris cirrhosis - PBC, primer sclerotizáló cholangitis - PSC) is.
A máj anatómiája |
A hasüreg jobb felső részében, a jobb rekeszkupola alatt helyezkedik el az emberi szervezet legnagyobb mirigye. A májat egy kötőszövetes tok veszi körül (Glisson-tok), majd a hashártya zsigeri lemeze borítja. A máj alsó felszínéhez rögzítve helyezkedik el az epehólyag. Fiziológiásan a máj a rekeszkupola csúcsától a jobb bordaívig ér. |
Az alkohol, elhízás és a cukorbetegség májkárosító hatásai
Hazánkban népbetegség az alkoholizmus, illetve az emiatt kialakuló alkoholos májbetegség. Az alkohol, mint méreganyag, az agyagcsere megváltoztatásával zsírfelhalmozódást indukálva zsírmáj (alkoholos steatosis hepatis) kialakulását idézi elő.
Masszív alkoholbevitel következménye alkoholos májgyulladás lehet. Ekkor hányás, gyengeség, hasi fájdalom, sárgaság, májtáji érzékenység jelentkezhet a májmegnagyobbodás mellett. A kórkép súlyos, néha halálos kimenetelű is lehet.
A májbetegségek (így az alkoholos májártalom) végső stádiuma a májcirrózis (májzsugor), ami a normális májsejtállomány kötőszövetes átépülésével jár. Emiatt a máj érhálózata megváltozik, fokozódik a hasűri vénás nyomás, elégtelenné válik a méregtelenítés, az epeelválasztás és a plazmafehérjék, alvadási faktorok termelése.
A májbetegség három stádiuma |
Az alkohol okozta májártalom mellett a májmegnagyobbodás gyakori oka az elhízás, a cukorbetegség, illetve magas vérzsír-szintek miatt kialakuló nem alkoholos zsírmáj (nem alkoholos steatosis hepatis - NASH).
Ennek megelőzésére, illetve kezelésére javasolt a zsír- és koleszterinbevitel csökkentése, a kalóriamegszorítás, a testsúly normalizálása, vitamin- és nyomelempótlás, a kóros vércukor-, illetve vérzsírértékek rendezése. Májvédő hatású emellett a máriatövis-kivonat, illetve az articsóka is.
A májmegnagyobbodás diagnosztikája
A májmegnagyobbodás okának kivizsgálásában a fizikális vizsgálat, a hasi ultrahang, illetve vérvétel során a máj- és epeútienzim-értékek, vírusfertőzésre utaló ellenanyagszintek, illetve a máj által termelt fehérjék mennyiségének a vizsgálata az elsődleges.
Ha ezek alapján nem jutnak végleges diagnózishoz az orvosok, májbiopsziára kerülhet sor (vékony tűvel apró szövethengert nyernek a májszövetből). A minta szövettani vizsgálata és a diagnózisalkotás után kerülhet sor a májmegnagyobbodást okozó betegség terápiájára.
Mennyire veszélyes a májmegnagyobbodás?
Minden májmegnagyobbodást ki kell vizsgálni és a tünetet nagyon komolyan kell venni.
- A vírusfertőzések, mérgezések akut májelégtelenséget okozhatnak, aminek halálozási aránya magas.
- A gyakoribb okok (pl. a NASH) önmagában veszélytelennek tűnnek, de kezelés nélkül májzsugor kialakulásához vezethetnek.
- A ritkábban előforduló autoimmun epeúti gyulladásos folyamatok terápiája a májtranszplantáció, ami előtt a kötelező a fázis vizsgálatokat időben kell elkezdeni.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász