A vakbélműtét és típusai

A vakbélműtét az általános sebészet talán leggyakoribb sürgősségi beavatkozása. Napjainkban többféle technikával végezhetik a gyulladt féregnyúlvány eltávolítását, megkülönböztetünk hagyományos és laparoszkópos műtétet.

A heveny féregnyúlvány-gyulladás kezelése egyértelműen sebészi feladat, a vakbélgyulladásra jellemző tünetek jelentkezésekor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. A sebészeti kezelés lényege a gyulladt féregnyúlvány (appendix) eltávolítása, az úgynevezett appendectomia.

A hagyományos vakbélműtét

Leggyakrabban a jobb alhason, ferde irányú 4-10 cm-es bemetszésből, úgynevezett McBurney-metszésből végzik a féregnyúlvány eltávolítását. A metszés (és a féregnyúlvány) típusos helye, az elülső-felső csípőtövis és a köldök közti távolság külső harmadolópontja. A hasfali izomzatot alapesetben a sebészek csak szétválasztják, nem vágják át (ez az úgynevezett kulisszametszés). A hashártya megnyitását követően mikrobiológiai tenyésztésre mintavétel történik.

Ezt követően - az emberben általában mozdítható - vakbelet előemelik, majd a vékonybél utolsó szakaszának előemelését követően, a gyulladt féregnyúlványt (appendix) mintegy kibuktatják a hasüregből, majd megfosztják vérellátásától.

Ezt követően a legtöbb esetben tövénél megzúzzák, lekötik, majd egy speciális (úgynevezett dohányzacskó) öltéssor segítségével, átvágást követően az appendixcsonkot bebuktatják, így akadályozzák meg az átvágott nyálkahártyából származó további fertőződést. A vakbélen (coecum) keletkezett nyílást még egy rétegben elvarrják. A műtét végén a hashártyát, az izomzatos, a bőr alatti kötőszövetes hártyát öltéssorral, a bőr sebét kapcsokkal zárják.

Vakbélműtétet követően antibiotikus kezelés lehet szükséges annak érdekében, hogy megelőzzék az esetleges szövődmények, fertőzések kialakulását. Az első napokban a beteg folyadékot, majd pépes étrendet fogyaszt, a puffasztó, szénsavas, túlságosan rostos anyagok bevitelét kerülni kell. A felépülési idő rövid, a hazai gyakorlat változó, általában 3-5 napos kórházi bennfekvést igényel.

Minden fertőzött hasi szerv miatti műtét leggyakoribb szövődménye a sebgyógyulás zavara, a sebgennyedés. Ez appendicitist követően akár 10% gyakoriságú is lehet, időbeni észlelés esetén nem szakmai hiba. Helyi kezeléssel (feltárás és naponkénti kötéscsere) néhány hét alatt megoldódik.

A laparoszkópos vakbélműtét

Napjainkban a laparoscopia elterjedésével a vakbélműtétet is egyre gyakrabban a vágás nélküli módszerrel, a hasüreg egy ponton történő átfúrásával végzik; a kutatások igazolták, hogy általános (hashártyagyulladással, tályoggal nem járó) esetekben ez a módszer is kellően biztonságos. Ilyenkor a hasüreget egy speciális (Veres János kapuvári tüdőgyógyászról, a feltalálójáról elnevezett) üreges tűn keresztül CO₂-vel feltöltik, majd három csatornát vezetnek nyárs segítségével a hasüregbe. Egyiken az optikát, a többin az operatőr sebészeti eszközeit vezetik be.

Műtét során ugyanúgy felkeresik, felszabadítják és vérellátásától megfosztják a féregnyúlványt, melyet tövénél vagy kapcsokkal (klipekkel), vagy speciális csomóval zárnak el. Laparoscopos műtétnél nincs csonkbuktatás, de megfelelő indikáció és műtéti technika esetén ez a beteget nem veszélyezteti. Az átvágott féregnyúlványt a munkacsatornán keresztül eltávolítják, majd egy utolsó áttekintést követően a portokat eltávolítják. Ezen sebzéseknél az esetek döntő részénél, elegendő csak a bőr sebét zárni.

A laparoscopos vakbélműtét igazi előnye appendicitis esetén a bizonytalan eseteknél van, mert lehetőséget nyújt gyakorlatilag az összes hasűri szerv megtekintésére a műtét során, és a hasonló tüneteket okozó egyéb betegségek is általában elláthatók ezzel a módszerrel.

Újabban a hírekben hallani a szájon vagy vaginán keresztül történő vakbélműtétekről is, ezek a külső vágás nélküli módszerek azonban még nem elterjedtek.

Vakbélműtét komplikált esetben

Előrehaladott gyulladás, bizonytalan diagnózis esetén a középvonali, vagy jobb oldali haránt hasűri behatolás is szükséges lehet; egy hashártyagyulladással kísért eset ellátása csak ily módon biztonságos. Ilyenkor a hasfal egy részét átvágják a nagyobb feltárás érdekében. A műtét alapvető technikája zömmel ugyanolyan, de a nagyobb metszésből a hasüreg egésze jól átmosható, szemügyre vehető.

A műtét végén gyakran a hasüregben csövet (drain) hagynak hátra, mely jelzi az esetleges szövődményeket, ebben az esetben a bennfekvés megnyúlik, rendszerint 7-10 nap, de az ilyenkor gyakrabban előforduló szövődmények miatt akár ennél hosszabb is lehet. A nagyobb seb miatt erősebb a műtétet követő (postoperatív) fájdalom mértéke, a bélműködés is általában lassabban jön helyre.

Az előrehaladott gyulladás miatt antibiotikum adása (vénásan, infúzión keresztül) rendszerint elkerülhetetlen, ezzel nagymértékben csökkenthető a szövődmények kialakulása vagy súlyossága. Szövődménymentes esetekben a gyógyulás végleges, a betegség – mivel a féregnyúlvány egésze eltávolításra kerül – nem újulhat ki. Általában a műtétet követő 4-6 hét múlva egy kontrollvizsgálat célszerű, ilyenkor az esetleges táplálkozási zavar, gyógyulási szövődmény, esetleg kialakult hegsérv kideríthető.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Sasi Szabó László, sebész