Mi okozhat székrekedést? A táplálkozástól a bélbetegségekig

Napjainkban egyre gyakoribb, népegészségügyi probléma a székrekedés, az aranyeresség, az irritábilis bél szindróma. A székrekedés gyakorisága az életkor előrehaladtával emelkedik, 60 év fölött a lakosság 20-30 százalékát érinti.

Mikortól beszélünk székrekedésről?

A székelési szokások tekintetében a napi kétszeri és heti kétszeri székürítési gyakoriság közötti értéket tartjuk normálisnak. Amennyiben Önnek egy-egy nap nincs széklete, önmagában még nem jelent székrekedést és nem kell aggódnia. A napi 3 vagy többszöri székelés esetén hasmenésről beszélünk.

A székrekedés jelenleg elfogadott orvosi meghatározása a következő: az elmúlt egy évben legalább három hónapon keresztül a következő panaszok közül legalább kettő jelen volt a székelések minimum negyedében:

• erőlködéssel járó székelés,
• kemény széklet,
• hetente kevesebb, mint három székürítés,
• nem teljes kiürülés érzése,
• a székürítés csak kézzel való rásegítéssel sikeres.

A székrekedés okai a következők lehetnek

A székrekedést okozhatja a helytelen életmód és a táplálkozási szokások

A túlfinomított, rostszegény étrend és alacsony folyadékbevitel csekély székletmennyiséget eredményez, illetve kisebb ingert jelent a bélfalnak a továbbításra.

A testmozgás hiánya hatására renyhül a bélperisztaltika, a bélmozgás, amely székrekedést okoz. A mozgásszegény életmód összefüggésben állhat az egészségtelen életmóddal, de idős korban és ágyhoz kötött betegek esetében is gyakori.

A székelési inger tudatos, vagy tudattalan elnyomása gyakori ok, például idegen helyen, utazás során, munkahelyi elfoglaltság miatt, de ismert a gyerekek szándékos székletvisszatartása is.

Különböző betegségekkel összefüggésben

Gyógyszermellékhatás eredményekén gyakran alakul ki székrekedés. Gyakori savkötők, hangulatjavítók, fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők esetében). Ionzavarokkal összefüggésben, amely leggyakrabban alacsony káliumszint esetén, vízhajtó vagy hashajtó szedése miatt alakul ki.

A székrekedés legkomolyabb okai különböző bélbetegségek lehetnek:

• Vastagbélrák esetén rendszertelenná válik a székelés, a hasmenés és székrekedés váltakozva fordulhat elő. A betegségre jellemző a véres széklet, amely lehet szabad szemmel látható friss, piros vér, ám legtöbbször nem látható a nyoma, csak székletvér teszt képes a kimutatására. (A nagyobb mennyiségű vér leggyakrabban végbélkörnyéki vérzésre, leginkább aranyérre utal.)
• Az erős hasfájással társuló székrekedés a bélelzáródás tünete is lehet, amellyel azonnal orvoshoz kell fordulni!
• A diverticulosis hasonló panaszokkal jár, székrekedés és hasmenés váltakozva jelentkezhet fennállása esetén. A diverticulum a vastagbél kiöblösödése a bélfalon lévő "tasakok" formájában, amelyek gyakran járnak gyulladással (diverticulitis).

A székrekedés egyéb szervi megbetegedések esetén is gyakori:

• Előrehaladott cukorbetegség esetén az idegi károsodás befolyásolja az emésztést, székrekedést, hasmenést, széklet inkontinenciát is okozva.
• Más idegrendszert érintő krónikus betegségek esetén is jelentkezik a székelési inger hiánya: Parkinson-kór, sclerosis multiplex.
• Pajzsmirigy-alulműködés esetén az anyagcsere lassulása jelentkezhet többek között székrekedés formájában.

A székrekedés egyes élethelyzetekben gyakrabban fordul elő, így gyakori panasz időseknél, illetve a hormonális változásokkal összefüggésben terhesség idején is.

Lásd még Időskori székrekedés | Terhesség és székrekedés | Székrekedés gyermekkorban

A székrekedés szövődményei

A székrekedés, amellett hogy az életminőséget nagymértékben rontja, szövődményeket is okozhat. Gyakori oka a haspuffadásnak, a teltségérzésnek, a rossz közérzetnek, de szervi eltérések létrejöttében is szerepet játszik.

Az aranyeresség és a végbélberepedés előfordulásában is oki szerepet játszik a nehézkes székürítés, rendszerint a székrekedéssel összefüggésben jelenik meg a végbéltáji vérzés.

A székrekedés oka is lehet diverticulosisnak, a kiboltosulásokban a széklet megragadhat, helyi gyulladást, fájdalmat, vérzést, ritkán bélátfúródást okozva.

A béltartalom meglassult továbbítása azzal jár, hogy a belekben lévő toxikus anyagok hosszabb ideig érintkeznek a bélnyálkahártyával, így a székrekedés a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is emeli. Forduljon orvoshoz, ha a székelési nehézség olyan panaszokkal társul, mint a hasfájás, a véres széklet, vagy ha a székrekedés és a hasmenés felváltva jelentkezik.

Bővebben Vastagbéltükrözés, colonoscopia

A hashajtók alkalmazása

A székrekedés szövődményeinek megelőzése érdekében az életmódtanácsok és házi gyógymódok mellett hashajtók rövid ideig tartó alkalmazására kényszerülhetünk. Nem mindegy azonban, milyen készítményt használunk!

A bélizgató, szekréciós fokozó szerek (ricinus, szenna) kerülése javasolt, mivel tartós szedésük folyadék- és ionzavarokhoz vezet illetve a bélmotilitást károsítja. A tartós hashajtószedés azért is veszélyes, mert a beteg hozzászokik használatukhoz, és a szükséges életmód-változtatás (rostgazdag táplálkozás, folyadékfogyasztás, mozgás) elmarad.

A telítő és ozmotikusan ható szerek kevésbé terhelik meg a szervezetet és hatásuk közelebb áll a fiziológiás állapothoz. Ilyen szer a lenmag, az útifűmag-származékok, mesterséges szénhidrátok (lactulose), illetve a sós hashajtók. Ez utóbbiak vesebetegség és magas vérnyomás esetén kerülendők. Szintén rövid ideig használhatók a székelést elősegítő végbélkúpok illetve beöntések is.

Bővebben Hashajtó készítmények - Okosan bánjunk velük!

Ez is érdekelheti Milyen betegségekre utalhat a széklet színe, szaga és állaga?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus