Milyen betegségekre utalhat a széklet színének, szagának, állagának változása?
A székelés a test természetes módja a salakanyagok kiválasztására. Bármilyen tartós zavar a székletben fontos kórjelző lehet. Az emésztési folyamat alapos megismerése segíthet megállapítani, mi a probléma, ha a székelés nem a normális módon működik.
A széklet színének változása
A széklet normális esetben általában barna színű az epesavak miatt, amelyek a májban termelődnek, és fontos szerepük van az emésztési folyamatban. Az átmeneti, alkalmi színeltérés nem feltétlenül utal betegségre, természetes folyamat eredménye is lehet. Az elfogyasztott étel tipikusan a fogyasztástól számított 3 nap múlva hagyja el teljesen a testet. Ha ez rövidebb idő alatt következik be, akkor a széklet enyhén zöldes színűvé válhat. Előfordulhat, hogy az elfogyasztott étel, vagy gyógyszer és étrend-kiegészítő festi meg a székletet (pl. a cékla pirosra, a széntabletta feketére), ez szintén nem kóros elváltozás.
Világos, agyagszínű, homokszínű vagy sárgás széklet
A széklet világos színe valamilyen emésztőrendszeri problémára utalhat. Leggyakrabban epeelfolyási zavar, pl. epekő esetén világosodik ki a széklet, ezzel párhuzamosan a vizelet sötétté (kólaszerűvé), a bőr pedig sárgává válik. Acholias, azaz szinte világosszürke, kréta szerű a széklet, ha az epe nem tud ürülni a bélrendszer felé (epepangás). E panasz mögött teljes epeelfolyási akadályt okozó kő, vagy sajnos egyre gyakrabban daganatos betegség igazolódik.
Szintén világossárga a székelt, ha zsírok emésztésében és felszívódásában támad zavar, pl. hasnyálmirigy-elégtelenség miatt kialakuló emésztőenzim-hiány esetén. Ekkor a széklet világos, zsírfényű, laza, a víz felszínén lebeg. Ezen kívül cöliakia (lisztérzékenység) és egyes bélparazita fertőzések esetén is sárgás a széklet színe.
Vérzés: élénkpiros, bordó vagy fekete széklet
Az egyik legjelentősebb figyelmeztető jel, ha a széklet élénkpiros véres. A véres székletet az esetek többségében „csak” aranyér, vagy a székrekedés és erőlködés következtében a végbél szövetének kicsi megrepedése (végbélrepedés) okozza. Ebben az esetben a vér friss piros, és a széklet felületén vagy a wc-papíron hagy nyomot.
Az esetek egy kisebb részében gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa vagy, Crohn-betegség), továbbá divertikulitisz tünete is lehet a véres széklet. Utóbbi esetben a vastagbél magasabb szakaszából (leggyakrabban szigma bélszakasz) származik a vérzés, hosszabb idő alatt éri el a végbélnyílást, emiatt a széklet alvadékossá, bordós színűvé válik. A széklet bordó elszíneződése hátterében állhat jelentős mennyiségű céklafogysztás is.
Ha a széklet színe és állaga leginkább málnazselére hasonlít, az leggyakrabban a vékonybél keringési zavarára (ischaemiás colitis) vagy bélelhalására utal. Mindenféleképp forduljon orvoshoz, ha ilyen tünetet észlel, különösen, ha már elmúlt 40 éves.
Ha a széklet fekete (szurokszéklet), és az állaga nyúlós, kátrányszerű, bűzös, az az emésztőrendszer felső szakaszán történő vérzésre utalhat, a fekete szín a már emésztett vér miatt alakul ki. Ez az esetek nagy részében gyomorfekély, vagy -daganat következménye, esetleg a nyelőcső vénás hálózatának a súlyos vérzése is állhat a fekete székletszín hátterében.
Fekete székletet a súlyos betegségek mellett eredményezhet egyszerű orrvérzés, vagy fogászati beavatkozás után is előfordulhat 1-2 fekete székletürítés. A széklet feketés elszíneződését okozza a nagy mennyiségű szeder- és áfonyafogyasztás, valamint a vas és bizmut tartalmú gyógyszerek szedése is, ám ekkor a széklet állaga és a szaga a szokásostól nem tér el.
A vastagbélrák a legtöbb esetben nem jár szabad szemmel látható véres széklettel, csak laboratóriumi vizsgálattal kimutatható, okkult vérzéssel. A panasz kivizsgálása érdekében székletvérteszt és vastagbéltükrözés válhat szükségessé.
Zöldes széklet
Ha az étel túl rövid idő alatt halad át a tápcsatonán, az laza állagúvá és zöldes színűvé válik. Ez gyakran előfordul bélrendszeri fertőzés, pl. Clostridium difficile fertőzés esetén is, ilyenkor tipikusan híg, zöldes, rendkívül bűzös a széklet.
A zöld színű leveles zöldségek (pl. spenót) nagy mennyiségű fogyasztása is elszínezi a széklet színét.
A széklet megjelenésének egyéb jellemzői
Zsírszéklet esetén a széklet fénye olajos/zsíros, színe halványabb, kifejezetten bűzössé válik, ezzel párhuzamosan mennyisége megnő, lazább szerkezete miatt a víz felszínén lebeg. A jelenségért a zsír emésztésében szerepet játszó szervek, a hasnyálmirigy, vagy az epehólyag, epeutak valamely rendellenessége felel. Közvetve több betegég állhat a hátterében.
A nyálkás széklet esetén a széklet mellett, illetve felszínán színtelen, vagy sárgás színű nyák is látható. Hátterében leggyakrabban valamilyen bélrendszeri betegség állhat (bélgyulladás, bélfertőzés, felszívódási zavar), de akár banálisabb ok, az elégtelen folyadékfogyasztás is okozhatja.
Részletesen a székleteltérések lehetséges okairól |
A széklet szaga
A székletnek általában szaga van. De normális az, ha a széklet olyan bűzös, hogy a családtagok akár 1-2 óráig sem bírnak a wc közelében lenni?
A válasz: igen, ez teljesen normális dolog, valószínűleg annak a jele, hogy a bélben lévő baktériumok jól működnek. A belekben ugyanis több milliárd baktérium található, melyek fokozzák az emésztési és anyagcserével kapcsolatos folyamatokat. Ezek a baktériumok okozzák a szagot is, mindez a bélcsatorna bakteriális tevékenységének közvetlen eredménye. Így bár nem kellemes, de teljesen normális, ha a széklet bűzös.
A bűzös széklet általában akkor jelezhet betegséget, ha más elváltozás is kíséri, és színe, állaga is rendellenes.
Bővebben A szokatlan szagú széklet lehetséges okai
A széklet gyakorisága
A túlzottan gyakori vagy ritka székelés nem normális állapot, ugyanakkor a kelleténél többen aggódnak akkor, ha nem minden nap van székletük, vagy egy nap kétszer is szükséges. A napi egy-két székelés átlagosnak tekinthető, sokan azonban ennél gyakrabban, sokan pedig kevesebbszer, vagy csak minden másnap, esetleg heti egyszer-kétszer mennek WC-re. Addig, amíg mindez nem jár egyéb kellemetlen panaszokkal, és nem újonnan kialakult változásról van szó, addig nem kell a székelés gyakorisága miatt túl sokat aggódnia.
Székrekedés
A székrekedés az az állapot, amikor akár három vagy több napig nincs székelés, azaz amennyiben egy-egy nap kimarad, az még normálisnak tekinthető. Amennyiben azonban tartósan jelentős változás tapasztalható a normál bélműködésben, a korábbiakhoz képest átalakulnak a székelési szokások, az gyakran az első figyelmeztető jele annak, hogy a belek nem megfelelően működnek. Az illető a széklet elmaradása mellett kísérő panaszként puffadást és kellemetlen érzést is tapasztalhat, továbbá gyakran túl kemény a széklete.
A székrekedés kialakulásának számos oka lehet. Kiválthatja az étrend megváltozása – például kevesebb rost bevitel, a kevés napi folyadékfogyasztás, a fizikai tevékenység csökkenése, az ülő életmód, az anyagcserefolyamatok csökkenése, beleértve az emésztést. Bizonyos gyógyszerek (például az altatók, fájdalomcsillapítók és a vaspótló szerek) is okozhatnak szorulási problémákat. Székrekedés vagy túl kemény széklet esetén sokszor elég a megfelelő folyadék- és rostbevitel, a testmozgás, esetleg székletlazítók alkalmazása, ám amennyiben ez nem oldja meg a problémát, mindenképp forduljon orvoshoz kivizsgálás céljából! A székelési szokások változása súlyosabb bélbetegségek, esetleg vastagbélrák tünete is lehet.
Bővebben Mi okozhat székrekedést? A táplálkozástól a bélbetegségekig
A hasmenés okai
A székrekedés mellett a hasmenés is emésztési problémákra, bélbetegségekre utalhat. A hasmenés nem csak a gyakori, hanem a híg széklet ürítését is jelenti. Kiválthatja romlott ételek miatt kialakuló ételmérgezés, továbbá különféle baktérium vagy vírusfertőzések tartoznak még a gyakori okok közé.
A legfőbb probléma, hogy a hasmenés egyéb egészségi problémákhoz, például kiszáradáshoz is vezethet, ha több napig tart. Általában két-három nap, míg a hasmenés vagy a székrekedés elmúlik, ha azonban tovább húzódik, mindenképp fel kell keresni a háziorvost! Az újonnan kialakuló hasmenés-székrekedés váltakozása daganatra is utalhat.
Hasmenéssel járó krónikus betegségek |
A Crohn-betegség a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladásos, hasmenéssel és fájdalommal járó, és akár az életet is veszélyeztető betegsége. Tünetei közé tartozik a hasmenés és a véres széklet is. A Crohn-betegség és tünetei A colitis ulcerosa a vastagbélben jelentkezik, jellemzője a laza, véres széklet, fájdalmas hasi görcsök, láz és hányinger. A colitis ulcerosa betegség A laktózt (tejcukrot) a laktáz nevű enzim alakítja át a vékonybélben felszívódó glükózzá és galaktózzá. Ha ez az enzim hiányzik, az laktózintoleranciát okoz, ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, nem szívódik fel, tejfogyasztást követően hasmenést okoz. Laktózintolerancia Az irritábilis bél szindróma tünetei változatosak, de gyakori a görcsös hasi fájdalom, puffadás, szelesség, gyakori hasmenés, ami székrekedéssel váltakozhat, továbbá időnként nyákos széklet jelentkezik. Az irritábilis bél szindróma Lásd még A tartós hasmenést okozó betegségek |
A széklet mérete és alakja
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha a széklet "ceruzavékony", az szintén figyelmeztető jel. A jelenlegi tanulmányok azonban megcáfolják ezt a vélekedést. A méret és az alak nem jelentős tulajdonságok, ha az teljesen megszokott az illetőnél.
Az egészséges belekért
A rostban gazdag ételek, a sok folyadék és a rendszeres testmozgás segítenek fenntartani a belek egészséges működését.
- Ha ritkán van széklete és kellemetlen érzést tapasztal, legkönnyebben a rostban gazdag ételek vagy rostpótló szerek fogyasztásával javíthat a helyzeten. Napi körülbelül 20-25 gramm rostbevitel ajánlott.
- A vízfogyasztás szintén jelentős tényező, ugyanis a megfelelő emésztéshez folyadék szükséges. A széklet állagának, színének megváltozása mögött az esetek nagy részében az elégtelen folyadékfogyasztás áll.
- A táplálkozáon túl a rendszeres testmozgás is jótékony hatással van a székelésre, ugyanis fokozza a bélmozgást, és enyhítheti a székrekedést az anyagcsere- és emésztési folyamat javítása által. A fizikai aktivitás hozzájárul a bélbetegségek jelentős részének megelőzéséhez.
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta, aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász