Epehólyag-gyulladás és epeúti gyulladás
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:
A cholecystitis az epehólyag falának gyulladása, a cholangitis az epevezeték gyulladása. Gyakran kapcsolódik a két kórkép, de egymástól függetlenül is kialakulhatnak. Leggyakrabban epekövesség talaján alakulnak ki, létrejöttükben általában a kő okozta epeelfolyási zavar és epepangás áll.
Az epehólyaggyulladás (cholecystitis)
Az akut epehólyaggyulladás
Akut (heveny) epehólyaggyulladás az estek több mint 90 százalékában az epevezeték (ductus cysticus) epekő által okozott elzáródása által kiváltott kémiai gyulladás. Epehólyaggyulladás az epeköves betegek 5 százalékában alakul ki.
A kémiai gyulladáshoz társulhat másodlagos bakteriális fertőzés, amely súlyosbítja az állapotot és oka lehet a gennyes (empyema) vagy az epehólyag falának az elhalásával (gangrenosus) járó epehólyaggyulladásnak illetve az átfúródásnak (perforáció). Az emphysematosus cholecystitis a heveny vagy gangrénás epehólyaggyulladáshoz társuló, gázképző baktériumok által okozott felülfertőződés következménye, súlyos, életveszélyes állapot.
Epehólyaggyulladás ezetén a klinikai tünetek típusos esetben epegörcsös rohammal kezdődnek. Lázzal, görcsös jobb felhasi fájdalommal jár, ami a hátba, a jobb lapockába sugározhat. Gyakran előfordul hányinger, hányás is. Enyhe sárgaság epehólyaggyulladásban is kialakulhat, de ennek fokozódása mindenképpen epeelfolyási zavart jelez.
Kő nélküli epehólyaggyulladás (acalculosus cholecystitis) ritka, de igen rossz prognózisú kórkép, súlyos alapbetegséghez, intenzív osztályos kezeléshez társulhat. Hajlamosító tényezők a tartós éhezés, az immobilitás, gyakran idős, immunhiányos állapotban lévő betegekben fordul elő, nagysebészeti beavatkozásokhoz, politraumatizált állapotokhoz, illetve súlyos szisztémás megbetegedésekhez társulhat. Halálozási rátája magas, 10-50% is lehet.
A krónikus epehólyaggyulladás
Krónikus (idült) epehólyaggyulladás az esetek legnagyobb részében epekövességhez társul. Az ismétlődő acut vagy subacut epehólyaggyulladás és a kő irritáló hatása az epehólyagfal hegesedéséhez vezet, így az epehólyag összehúzódó képességének elvesztését okozza. Kalciumlerakódás következtében úgynevezett porcelán epehólyag is kialakulhat.
Az idült forma tünetmentes is lehet, de járhat diszpepsziás panaszokkal, mint teltségérzés, böfögés, émelygés. A krónikus folyamat bármikor fellángolhat akut gyulladássá. Az esetek jelentős részében az epe baktriummal fertőzött, így gócként szerepelhet.
Az epehólyag |
| Az epehólyag (cholecysta) a hasüregben elhelyezkedő szervünk, mely a máj által termelt epét raktározza, majd az epe az emésztés folyamán a hasnyálmirigy váladékával közös vezetéken keresztül jut a vékonybélbe. Az epe nagyon fontos szerepet játszik a zsírok emésztésében. A daganat a szerv nyálkahártyájából indul ki. |
Az epehólyaggyulladás kivizsgálása
Fizikális vizsgálattal a jobb bordaív alatti nyomásérzékenység észlelhető, az esetek kb 40 százalékában tapintható a megnagyobbodott epehólyag (hydrops). Jellegzetes tünet a Murphy-jel: a beteg a jobb bordaív alatti tapintással kiváltott fájdalom miatt hirtelen megszakítja a belégzését.
Laboratóriumi eltérések utalnak a gyulladásos folyamatra (magasabb fehérvérsejt- és CRP-érték), emellett az epeúti elzáródásra jellegzetes emelkedése várható az alkalikus foszfatáz (AP) és gamma-GT (gamma-glutamil-transzpeptidáz, GGT) értéknek. Ha epeelfolyási akadály is van, az epefesték (bilirubin) vérszintje is emelkedik. Krónikus gyulladás esetén a laborleletek gyakran nem utalnak gyulladásos folyamatokra.
Elsőként választandó műszeres vizsgálat a hasi ultrahang, melynek mind érzékenysége, mind specificitása nagyon jó epehólyaggyulladás tekintetében. Vastagabb falú, hagymahéjszerűen felrétegződött epehólyag, esetleg gyulladásos folyadékgyülem megjelenése utal a betegségre. Emellett a hajlamosító, kiváltó tényezőkről is felvilágosítást kaphatunk.
Elkülönítés hasonló tünetekkel járó betegségektől |
| Epeköves görcs: Gyulladás nélküli epekövesség esetén a fájdalomhoz nem társul láz, laborleletek sem utalnak gyulladásra, a hasi ultrahang nem ír le vastagabb falú epehólyagot, gyulladásos folyadékgyülemet. Panaszokat okozó epekövesség esetén javasolt az epehólyageltávolítás. Hasnyálmirigy-gyulladás (heveny hasnyálmirigy-gyulladás, krónikus gyulladás): Ezt az epevezetékbe került kő is okozhatja (az esetek 45 százalékában). A fájdalom ilyenkor inkább övszerű, fokozatosan erősödő. A laborleletekben a hasnyálmirigy-enzimek emelkedett szintje mutatható ki, a hasi ultrahang a hasnyálmirigy kiszélesedését és vizenyősségét mutatja. Vakbélgyulladás (appendicitis): A vakbél a jobb alhasban helyezkedik el, de bizonyos fejlődési variációk esetében előfordulhat, hogy a hosszabb féregnyúlvány az epehólyag magasságáig felcsapódik. Ilyenkor a vakbélgyulladás fájdalma a jobb felhasban jelentkezhet, epehólyag-gyulladást utánozva. Az elkülönítésben az ultrahang-vizsgálaté a fő szerep. Fekély: A nyombélfekély szintén a jobb bordaív alatt illetve a felhasban okoz fájdalmat. Ez éhezésre fokozódik, étkezést követően enyhül. Nincs láz, gyakoriak a korábbi savas panaszok. Gyanú esetén a fekély gyomortükrözéssel igazolható. |
Milyen szövődményekkel járhat kezeletlen esetben?
Epehólyagfal-átfúródás (perforatio). A gyulladás fokozódása során az epehólyag fala kilyukadhat. Ha a perforáció szabad, az azonnal műtéti indikációt jelent, mielőbbi sebészeti beavatkozás nélkül akut hasi katasztrófát eredményez. Fedett perforció helyi peritonitist és tályogképződést okoz.
Epekőileus. Az epehólyaghoz tapadt üreges szervbe (pl. bélbe) történő átfúródáskor a nyomás csökkenése miatt a heveny gyulladás okozta feszülő fájdalom hirtelen csökken vagy megszűnik. Az elzáródás bárhol bekövetkezhet, leggyakoribb helye az ileo-coecalis billentyű.
Epehólyagrák. Az epehólyagrákra a legfőbb hajlamosító tényező a hosszú időn keresztül fennálló epekövesség és az epehólyag heveny ismétlődő vagy idülten fennálló gyulladásai.
Az epehólyaggyulladás kezelése
Az epehólyaggyulladás kezelése műtéti, ami lehet laparoszkópos vagy nyitott epehólyag eltávolító műtét is. Napjainkban ez előbbi módszer a gyakoribb. A laparoszkópos epehólyageltávolítás kis hasi metszéseken keresztül elvégzett műtétet, utóbbi a hagyományos, jobb bordaív alatti metszésből végzett beavatkozást jelenti.
Ha az első 48 órában nem kerül sor operációra, konzervatív kezelés és halasztott műtét (6-8 hét múlva) a választandó. A gyógyszeres kezelés antibiotikum és fájdalomcsillapító, görcsoldó terápiát, koplalást, vénás folyadékpótlást (infúzió), majd epekímélő diétát jelent.
Epeúti gyulladás (cholangitis)
Amennyiben epeúti kövesség (choledocholithiasis) okozza a gyulladást, fontos a kövek eltávolítása, mivel a közös epevezetékbe jutó kövek elzáródást, epepangást, bakteriális epeúti fertőzést okozhatnak. Az epeelfolyás megoldása sürgős, ez ERCP (endoszkópos retrográd cholecystopancreatographia) segítségével történhet.
A beavatkozás során szájon keresztül endoszkópot vezetnek a patkóbélbe az epeutak beszájadzásáig, majd a közös epevezeték kanülálása után kontrasztanyagot fecskendeznek be, mely kirajzolja az elzáródás helyét, ami röntgen-képerősítő alatt jól látható. A vizsgálat során lehetőség van a diagnosztizált kövek eltávolítására, szűkületek tágítására, áthidalására is.
Bár az epeúti gyulladást is legtöbb esetben az epekövek okozta elzáródás váltja ki, időnként bekövetkezhet más ok miatt (pl. daganat) kialakuló szűkület, elzáródás következtében is.
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Plósz János, gasztroenterológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
