A zsírmáj a májzsugor és a májrák fő kockázati tényezője

Becslések szerint a magyar lakosság 15 százaléka szenved zsírmájban, az elhízottak 70 százalékát érinti a probléma. Amennyiben a zsírmájban gyulladás vagy a szöveti hegesedéssel járó májzsugor alakul ki, a májrák kockázata a többszörösére nő. Az elsődeleges májrák 70-80 százalékban májzsugoros megbetegedésben alakul ki.

Hogyan lesz a zsírmájból májzsugor és májrák?

A zsírmáj a leggyakoribb májbetegség. A kifejezés a vérzsírok (lipidek) májban történő lerakódására utal, amely megváltoztatja a májszövet normál működését. A zsírmáj leggyakrabban az alkoholos májbetegség első stádiumaként alakul ki, de egyre gyakoribbá válik a nem alkoholos zsírmáj, amely elsősorban életmódbetegség: az elhízottak, magas vérzsírszinntel élők és cukorbetegek körében alakul ki gyakran.

Az egyszerű zsírmáj még ritkán vezet májrákhoz, azonban a zsírlerakódás gyakran gyulladásos folyamatokat indít el, ami hosszabb távon májzsugor kialakulásához vezet. Ez azt az állapotot jelöli, amikor a máj szerkezete hegesedik, átalakul, működése kórossá válik. A máj mérete nem válik azonnal kisebbé, azonban a szerv funkcióját ellátó ép szövetek aránya valóban zsugorodásnak indul, így a máj egyre kisebb mértékben képes ellátni feladatát.

A májzsugor (cirrózis) kialakulhat az alkoholos májbetegség eredményeként, hepatitis B és C vírusfertőzés következtében is, de egyre gyakoribb a nem alkoholos zsírmáj talaján kialakuló májgyulladás, a NASH (non-alcoholic steatohepatitis). A májbetegség ezen stádiuma már közvetlen összefüggésben van a májrákkal, a tumor 70-80 százalékban májzsugoros betegekben alakul ki, és a májzsugort többségében már nem a hepatitis vírusok, hanem az életmódunkkal összefüggésben kialakul zsírmáj okozza! A májzsugor okozta halálozásban Magyarország az elsők között van, évente kb. 6000-8000 magyar ember hal meg ebben a betegségben, és minden tizedik érintett betegnél májrák alakul ki.

Hogyan ismerhető fel a probléma?

A NASH többnyire túlsúlyos vagy elhízott emberekben alakul ki, hosszú ideig tünetmentes. Többnyire csak akkor jelentkeznek a tünetek – pl. súlyvesztés, fáradtság, gyengeség –, amikor már előrehaladott stádiumban van a betegség. A májzsugort már kísérheti folyadék felhalmozódása a hasban, vérzéses rendellenesség, megnövekedett vérnyomás a májkapui erek érintettsége miatt, valamint előrehaladott állapotban a zavartság.

Az elváltozás felismeréséhez egy egyszerű hasi ultrahangvizsgálat is elegendő. Szűrési jelleggel panaszmentes esetben is érdemes elvégeztetni ezt a vizsgálatot, májzsugorban szenvedőknél pedig félévente javasolt az ultrahang kontroll.

Mit lehet tenni a májrák megelőzése érdekében?

A zsírmáj a legtöbb esetben visszafordítható betegség, ha a kiváltó ok megszűnik. A zsír lerakódása a májban általában lassú folyamat, a zsírmájból hosszabb idő, 20-25 év alatt alakul ki májzsugor, ezért még ultrahanggal megerősített zsírmáj esetén sem késő elkezdeni az életmódváltást. Enélkül azonban a folyamat progresszívvá válik és májzsugorhoz vezet, ami már lassan romló, de visszafordíthatatlan állapot. A cirrózis első tüneteinek jelentkezése után átlagosan 10 év alatt alakulhat ki májrák.

A megelőzés érdekében a legfontosabbak az alábbiak:

• az alkoholfogyasztás korlátozása,
• az optimális testsúly elérése és fenntartása - különösen a hasi elhízás veszélyes a májra,
• a vércukor- és koleszterinszint beállítása,
• a dohányzás abbahagyása,
• kialakult májcirrózis esetén félévenkénti ultrahangvizsgálat - a májrák korai felismerése érdekében.

Különösen fontos odafigyelni a gyerekekre, mert az elhízás őket is kiteszi a zsírmáj és az ebből következő elváltozások veszélyeinek.

WEBBeteg összeállítás: Dr. Fehér János belgyógyász, Dr. Dank Magdolna onkológus, Semmelweis Egyetem