Diszfágia (nyelési nehézség) - Veszélyes tünetek és okok
megjelent:
Amikor a diszfágia még csak enyhe tüneteket produkál, akkor mindössze annyit vehetünk észre, hogy egy percre abba kell hagynunk az evést. Súlyos esetben azonban a beteg képtelen annyit enni, hogy biztosítsa a napi kalóriabevitelét.
A diszfágia nyelési nehézséget, míg az odinofágia fájdalmas nyelést jelent. Néha nem könnyű különbséget tenni a kettő között. Például a nyelőcsőbe ragadt étel fájdalmat okozhat. Ez most akkor diszfágia vagy odinofágia, esetleg mindkettő? A szó szoros értelmében ez diszfágia, de az ebben szenvedők fájdalmas nyelésről panaszkodhatnak (odinofágia). Azonban fontos különbséget tenni a kettő között, mivel a kiváltó okok különbözőek lehetnek.
A diszfágiával kapcsolatos néhány tünet a torok alsó részén fedezhető fel. Főleg olyan érzetek tapasztalhatóak, melyek a torok idegeinek és izmainak rendellenes működéséből adódnak.
Erről a területről indul a légcső, mely a levegőt szállítja a tüdő felé. Ennek következtében az itt felmerülő idegi- és izomműködéssel kapcsolatos rendellenességek koordinációs zavarokhoz vezethetnek, ami miatt az ételt könnyebben szippanthatjuk be a tüdőbe, amely baktériumos fertőzést okozhat és aspirációs tüdőgyulladáshoz vezethet.
A nyelési nehézség okai
Ha a nyeléshez szükséges összetett folyamatokban bármilyen rendellenesség lép föl, az diszfágiához vezethet. A nyelés folyamata három szakaszból áll.
| Tudta? |
| A nyelőcső (oesophagus) a garatot a gyomorral összekötő csőszerű szerv, falának belső felszínét nyálkahártya fedi, majd egy belső körkörös és egy külső hosszanti illetve spirális izomréteg alkotja. Lefutása során három helyen létezik fiziológiás szűkületet: a felső nyelőcső záróizma (sphincter), amelynek fő funkciója a félrenyelés megakadályozása; az aorta benyomata a nyelőcső középső szakaszán, illetve az alsó nyelőcső sphincter, mely a gyomorsav visszacsorgását hivatott megakadályozni. |
1. A nyelés első szakasza a szájban kezdődik, ahol a nyelv segítségével az ételt mozgathatjuk a szájban, ezzel elősegítve a rágást, valamint a nyál megpuhítja a falatot. A nyelv a száj hátsó részébe juttatja az ételt, a garat felső részéhez, ezzel előkészítve a második lépést.
2. A nyelés második szakasza egy automatikus reflex, mely hatására a torok izmai a falatot a garaton keresztül a nyelőcsőbe terelik. A torok alsó része és a nyelőcső teteje között található izmos billentyű felnyílik, míg a többi izom lezárja a légcső nyílását, meggátolva ezzel a falat légcsőbe, esetleg tüdőbe jutását.
3. A nyelés harmadik szakasza akkor kezdődik, amikor étel vagy folyadék kerül a nyelőcsőbe. A nyelőcső a torkot és a gyomrot összekötő izmos cső, mely izmai összehúzódásaival nyomja le a falatot egészen a gyomorig. Egy második izmos billentyű nyílik fel a nyelőcső alsó része és a gyomor találkozásánál, hogy a falat bejuthasson a gyomorba. Amint az étel a gyomorba kerül, a billentyű újra lezáródik, hogy megakadályozza a falat visszaöklendezését a gyomorból a nyelőcsőbe.
Sok oka lehet a nyelési nehézség kialakulásának. Először is előfordulhat, hogy valamilyen fizikai (anatómiai) akadály van az étel haladásának útjában. Másodszor, az agy, torok, nyelőcső idegeinek működésében lehetnek rendellenességek (működési rendellenesség). Ezek normál működése szükséges a nyelési folyamatok megfelelő összehangolásához. Végül, a torok és a nyelőcső izmainak rendellenességei is okozhatják a nyelési nehézség kialakulását.
Az agy rendellenességei kihatnak a nyeléshez szükséges idegek és reflexek neurológiai szabályozására. Az agy megbetegedései, rendellenességei közül a következők vezethetnek nyelési nehézséghez:
| Nyelészavarok - Veszélyesebb, mint hinnénk |
| A nyelés részben akaratlagos, részben reflexes tevékenység, mely lehetővé teszi a falat gyomorba jutását akkor is, ha a gravitáció ebben nem segít. Ha ez akadályozott, dysphagiáról, ha fájdalommal jár, odynophagiáról beszélünk. Mindkettő riasztó tünet, azonnali kivizsgálást igényel. Nyelészavarok - Veszélyesebb, mint hinnénk |
- agyvérzés
- amiotrofiás lateral szklerozis
- Parkinson-kór
- szklerozis multiplex
- fejsérülés
- a központi idegrendszer sérülése következtében kialakult mozgássérültség
Azok a megbetegedések, amely az izomműködést és a kötőszöveteket támadják, szintén nyelési nehézséghez vezethetnek. Például:
- dystrophia
- dermatomyositis
- myasthenia gravis
- scleroderma
- Sjögren-szindróma
A nyelőcső megbetegedései is okozhatnak nyelési nehézséget
- achalasia - ritka betegség, mely során a nyelőcső alsó részén található záróizom nem tud kinyílni és ezáltal nem képes az ételt a gyomorba engedni; valamint a nyelőcső-összehúzódás, mely az ételt mozgatja, szintén leáll
- eosinophilic esophagitis – a nyelőcső gyulladása, mely során a nyelőcső fala megtelik egy bizonyos fajta fehérvérsejttel, melyet eozinofilnek (eosinophil) nevezünk
- a nyelőcső izmának más rendellenes működése, ide tartozik a görcsölés és az erőtlen összehúzódás
Nyelési nehézséget okozhat még az anatómiai rendellenességek következtében kialakuló felső emésztő sáv és a nyelőcső elzáródása, tumor és hegszövet. Ilyen betegségek például:
| A nyelőcsőrák és tünetei |
| A nyelőcsőrák kialakulása jól meghatározott életmódbeli faktorokra vezethető vissza, így a túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás mellőzésével, megfelelő táplálkozással, a gyomorsavtúltengés kezelésével számos esetben megelőzhető. A nyelőcsőrák és tünetei |
- nyelőcsőrák
- nyelőcsőgyulladás, habár a nyelőcsőgyulladás tünete gyakran odinofágia (fájdalmas nyelés)
- egyes fej-nyak rák fajták
- nyelőcső szűkület,
- Schatzki gyűrű
- nyelőcső összenyomása, például mellkasi tumor, aorta aneurizma, megnagyobbodott nyirokcsomó, stb.
- veleszületett anatómiai rendellenességek (születési rendellenesség)
A diszfágia tünetei
Kialakulásának okától függően a nyelési nehézség lehet enyhe vagy súlyos. Egyes esetekben mind a szilárd étel, mind a folyadék lenyelése gondot okozhat, máskor csak a szilárd étel lenyelése okoz nehézséget. Alkalmanként az is előfordul, hogy a betegnek nehezebb folyadékot nyelnie.
| Mikor kérjen orvosi segítséget? |
| Ha nyelési nehézséget tapasztal, keresse fel kezelőorvosát! |
- Ha véletlenül a légcsőbe kerül az étel (folyadékokkal sokkal gyakrabban előfordul), a nyelés köhögést vált ki, mivel a folyadék a hangrésbe vagy a tüdőbe kerülhet.
- Ha a szilárd étel megakad a torok alsó részén, megakadályozhatja a légzést és fuldoklást okozhat
- Ha a szilárd étel a nyelőcsőben akad meg, akkor nagyon kellemetlen érzetet kelthet a mellkasban
- Kevésbé gyakori, hogy a lenyelt falat azonnal visszaöklendeződik a szájba a nyelés után
Ha a diszfágia az étel tüdőbe kerülésével párosul, aspirációs tüdőgyulladás alakulhat ki, mely a tüdőgyulladás minden tünetét produkálja (láz, hidegrázás, légzészavar)
Öngondoskodás otthon
| Diszfágia kezelése |
| A betegség okától és súlyosságától függően gyógyszeres vagy sebészeti kezeléseket alkalmaznak. |
Esettől függően étrendbeli változtatásokra lehet szükség a diszfágia kezelése során. Olyan ételeket ajánlatos fogyasztani, melyeket nem szükséges rágni.
Néhány beteg esetében a gyógytorna a kezelés fontos részét képezi. A gyógytornás kezelés és a rehabilitáció során a következőket írhatják elő:
- evés közben változtasson a fejtartásán
- végezzen olyan tornagyakorlatokat, amelyek átszoktatják a nyeléshez szükséges izomzatot
- erősítő és koordinációs nyelvgyakorlatok
| Utókezelés |
| Az utókezelés a diszfágia kialakulásának okától és az alkalmazott kezelés típusától függ. Fontos pontosan eljárni az utókezelésekre és betartani az utasításokat. |
Egy beszédterapeutát is bevonhatnak a kezelésbe, aki segít a száj és a nyelv tornáztatásában.
Ha a betegnél jelentkeznek a gastro-oesophagealis reflux betegség tünetei, akkor csökkentheti azokat, ha például nem eszik lefekvés előtt, abbahagyja a dohányzást, evés után függőleges testhelyzetben marad, valamint egyes gyógyszerek is segíthetnek enyhíteni a tüneteket.
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Tóth András, újságíró; emedicine
