Hasmenés - Mikor jelez komolyabb bajt?

Milyen tünetek, kísérőtünetek esetén kell komolyabb okra gyanakodni a hasmenés hátterében? Mely tünetek milyen betegségre utalhatnak? Miért fontos ezekkel orvoshoz fordulni? Milyen esetben tanácsos azonnal felkeresni az orvost?

Mikor is beszélünk hasmenésről?

A hasmenés igen gyakori tünet, mellyel előbb-utóbb minden ember találkozik. Köznyelvben hasmenésnek mondjuk a napi többszöri székürítést, de a széklet állagának híggá válását is. Orvosilag akkor beszélünk hasmenésről, ha a székletszám több mint 3 alkalom/nap és a széklet víztartalma, mennyisége is emelkedik (természetesen ezzel az állaga lágyul).

Mikor kell orvoshoz fordulni hasmenés esetén?

A hasmenés általában pár napon belül spontán is gyógyul, de 2 hetes fennállást követően érdemes kórokozót keresni a háttérben (széklettenyésztéssel). Egy hónapos panaszos periódus után a hasmenést idültnek (krónikusnak) tartjuk, ez esetben mindenképp gasztroenterológiai kivizsgálást javaslunk.

Azonban a következő esetekben mindenképp érdemes orvoshoz fordulni:

• 7 napnál tovább tartó tünetek (csecsemők, kisgyermekek esetén hamarabb!)
• kiszáradás jelei (csökkenő vizeletmennyiség, alacsonyabb vérnyomás- és magasabb pulzusértékek) esetén
• ha a folyadékpótlás nem biztosítható (gyakori hányás miatt)
• súlyos, erősödő hasi fájdalom esetén
• ha a széklet véressé vagy fekete színűvé és kenőcsös állagúvá válik
• magas láz esetén

Mely kísérőtünetek milyen betegségre utalhatnak?

Fájdalommal, lázzal vagy hányással kísért hasmenés

Hasmenés, fokozódó hasi fájdalom, láz, esetleg hányás vakbélgyulladás (appendicitis) tünete is lehet, mely jól kezelhető, ha időben sikerül diagnosztizálni, így ha ezeket a tüneteket észlelik, mindenképp orvoshoz kell fordulni. A vakbélgyulladás súlyos betegség, nem megfelelő, illetve késedelmes terápia komoly egészségkárosodáshoz vezethet, ezért minden hasfájás esetén gondolni kell rá.

A vakbélgyulladás leggyakrabban a gyomor-, illetve köldök területére lokalizálódó, bizonytalan hasi fájdalommal kezdődik. Indulásként a magas láz ritka, étvágytalanság, émelygés gyakori, hányás előfordulhat, de a magas láz, szűnni nem akaró hányás, hasmenés inkább vírusos fertőzés mellett szól. A beteg jellegzetesen kissé előrehajolva, görnyedten jár, a fájdalom lépcsőzéskor, ugráláskor fokozódik, a beteg fekve a jobb csípőizületet behajlítva tartja. Gyermekeknél a tünetek eltérhetnek a felnőttkoriaktól. A diagnózis nehézségéből adódóan mind felnőttek, mind gyermekek esetében fontos a beteg többszöri vizsgálata, megfigyelése, ismételt labor-, illetve képalkotó vizsgálatok elvégzése.

A fájdalom, láz, hasmenés tünettársulás leggykrabban fertőző gyomor-bélhurutra jellemző. Külön-külön természetesen más betegségben is megjelenhetnek, de az már a belgyógyászat jelentős részét felöleli (endokrinológia, nephrológia, onkológia). Az, hogy kiszáradáshoz vezet-e a betegség, egyedül attól függ, hogy a páciens képes-e szájon át pótolni a folyadékot vagy sem (a kiváltó októl szinte függetlenül).

A háttérben álló ok kiderítése és annak ismeretében a megfelelő kezelés kiválasztása orvos feladata, így ha ezeket a tüneteket észleli magán vagy gyermekén, haladéktalanul forduljon orvoshoz!

Véres széklettel párosuló hasmenés

Hasmenéses székletben vér, illetve nyák megjelenését okozhatják fertőző kórokozók, általában baktériumok (E. coli, Shigella, Salmonella, Yersinia). Ez esetben széklettenyésztés segít a megfelelő diagnózishoz. Antibiotikum kezelésre automatikusan nincs szükség, csak romló általános állapot, immunrendszeri gyengeség esetén jön igazán szóba alkalmazásuk.

Szintén okozhat véres hasmenéses székletet, illetve bal alhasi fájdalmat a diverticulosisnak nevezett kórkép. Ebben az esetben a vastagbél területén kis kiboltosulások „belső sérvek” alakulnak ki, melyek begyulladhatnak.

Krónikus gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) indulása is véres-nyákos székürítéssel kezdődik, de ezen esetben a hasmenés elhúzódó, visszatérő panasz.

A széklet véressé válásának talán legbanálisabb oka a hasmenés provokálta aranyér. Ebben az esetben tehát az egyéb ok miatt keletkező hasmenés következménye az aranyeses vérzés megjelenése.

A csecsemőkorban, gyermekkorban jelentkező véres széklet hátterében súlyos, életet veszélyeztető, és azonnali orvosi beavatkozást igénylő betegségek, állapotok is meghúzódhatnak, ezért fontos, hogy ha ilyen tünetet észlel, haladéktalanul vigye orvoshoz gyermekét! Csecsemők esetén véres székletet okozhat tehéntej- vagy szójaallergia is, bár nem feltélenül társul hozzá hasmenés.

Fontos tudnivalók

• Véres széklet - Milyen betegségeket jelezhet?
• Véres hasmenés - Tünetek, okok és kezelés
• Véres széklet gyermekkorban - Mikor forduljon orvoshoz?

Mi a teendő, ha nincsenek riasztó tünetek?

Ha a fent említett riasztó jelek közül egyet sem észlelünk, a hasmenés kúrálható otthoni körülmények között is. A legfontosabb tényező a megfelelő folyadék- és ionpótlás. Erre léteznek kifejezetten erre a célra gyártott patikai készítmények (melyek némelyike probiotikus komponenst is tartalmaz). A folyadékpótlásra használt oldat otthon is elkészíthető, a következő recept dr. Trethon András infektológus kolléga javaslata: 1 teáskanálnyi konyhasó, 8 teáskanálnyi kristálycukor 1 liter vízben oldva, amelyhez 1 csésze narancslét vagy két összeturmixolt banánt kell hozzáadni.

Nagyon fontos, hogy szigorú diétát nem szükséges tartani a hasmenés miatt. A beteg ehet bármit, amit kíván (általában a nagyon fűszeres, nehéz ételek nem is vonzóak ilyenkor). Azonban mivel a laktáz enzim igen érzékeny, gyulladásos bélfolyamatok mellett gyakran másodlagos laktózintolerancia alakul ki, emiatt a gyógyulásig érdemes lehet a laktóztartalmú ételeket kerülni.

Gyógyszeresen a tünetek enyhítésében, a gyorsabb gyógyulásban segíthetnek úgynevezett bevonó szerek, probiotikumok, valamint racekadotril hatóanyagú készítmény használata.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, gasztroenterológus