A hasnyálmirigy-gyulladás és tünetei

Dr. Plósz János
szerző: Dr. Plósz János gasztroenterológus, Dr. Dunás-Varga Veronika belgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

A hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) a szerv leggyakrabban előforduló betegsége. Szerencsés esetben a heveny gyulladás teljesen meggyógyulhat, máskor viszont maradványtünetekkel gyógyul vagy fennmaradhat krónikus (idült) formában.

A hasnyálmirigy-gyulladás téma cikkei

A hasnyálmirigy-gyulladás az esetek többségében heveny módon alakul ki (akut pancreatitis). A krónikus (idült) formája vagy a heveny gyulladás után marad vissza, vagy pedig közvetlenül, fokozatosan alakul ki (heveny tünetek nélkül). Kialakulása mögött egyszerre több ok is húzódhat, leggyakrabban diétahiba, túlzott alkoholfogyasztás, vagy epeúti folyamat áll a háttérben.

Évente 10-50 fő betegszik meg heveny hasnyálmirigy-gyulladásban 100 000 főre vonatkoztatva, azaz hazánkban is évente több ezer főt érint a betegség. Leginkább a 30-50 éves korosztály érintett.

Lefolyását tekintve három súlyossági fokozatát különböztetjük meg.

  • Enyhe hasnyálmirigy-gyulladás esetén nem várható a többi szerv elégtelenségére utaló tünet, néhány nap alatt teljes gyógyulás várható, a halálozási ráta nem éri el az 1%-ot.
  • Közepesen súlyos esetben átmenetileg többszervi elégtelensége utaló tüetek észlelhetők (pl. vesefunkciós értékek romlása, vér oxigénszint romlás), azonban ezek 48 órán belül megszűnnek, a halálozás pedig nem haladja meg a 10%-ot.
  • Súlyos lefolyású hasnyálmirigy-gyulladás esetén a többszervi elégtelenség tüntei 48 órán túl is fennállnak, a mortalitás elérheti a 30-50%-ot!

A hasnyálmirigy szerepe

A hasnyálmirigy (pancreas) a felhasban, a hasűr hátsó falán, közvetlenül a gerinc előtt helyezkedik el. Feladata emésztőenzimek és a szénhidrát- és zsíranyagcserét szabályozó hormonok termelése. Az emésztőenzimek a hasnyálmirigy fő vezetékén, a Wirsung-csatornán át jutnak a nyombélbe (80 százalékban a hasnyálmirigy és a közös epevezeték egyesülve jut a duodenumba).

A hasnyálmirigy-gyulladás tünetei

A betegség vezető tünete a fokozatosan erősödő, gyakran övszerű felhasi fájdalom, amely a szegycsont alatt, a has felső-középső részén jelentkezik, és a hátba, mellkasba, esetleg az alhas irányába is kisugározhat. Köhögés, erőkifejtés, hirtelen mozdulat esetén a fájdalom rosszabbodik, míg felülés és előrehajolás esetén jellemzően enyhülnek a panaszok.

A hasfájás mellett émelygés, hányás (néha száraz öklendezés), haspuffadás, bélhűdés, súlyos lefolyású, vagy szövődményes esetekben láz, alacsony vérnyomás-értékek (akár ájulás) észlelhetők.

A hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisának felállításához a klinikai tünetek megfigyelése mellett képalkotó diagnosztikai felvételre és laborvizsgálatra van szükség. A diagnózis felállítható, ha az alábbi három kritériumból legalább kettő teljesül:

  • klinikai tünetek (lásd a fenti panaszokat),
  • képalkotó felvételen látott típusos morfológiai eltérések (ödémás, vérzéssel, állomány elhalással járó formák),
  • laboratóriumi paraméterek (amiláz, lipáz) felső normál tartományát legalább háromszorosan meghaladó enzim emelkedés.

A képalkotó vizsgálatok közül a hasi ultrahang képes a gyulladásra utaló jeleket észlelni. Mivel sugárterheléssel nem járó, egyszerű vizsgálatról van szó, a betegség lefolyásának követésére, szövődmények felismerésére is megfelelő módszer. Abban az esetben, ha a fokozott bélgázosság miatt a hasnyálmirigy ultrahanggal nem jeleníthető meg, vagy felmerül súlyos betegséglefolyás gyanúja, akkor kontrasztos hasi CT (esetleg hasi MR ) a választandó képalkotó eljárás.

A laborvizsgálati eredmények esetén fontos megjegyezni, hogy az enzimszintek emelkedésének mértéke nem függ össze a lefolyás súlyosságával.

Mi lehet még?

Milyen okai lehetnek a hasnyálmirigy-gyulladásnak?

Gyulladás legtöbbször akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy által termelt és alapesetben még inaktív emésztőenzimek áramlása valamilyen okból megakad, és a bélrendszerbe kerülés előtt aktiválódnak. Amennyiben a hasnyálmirigy megtelik az aktiválódott enzimekkel, megtámadják a szerv szövetét, ez súlyos gyulladással, akár szövetelhalással járhat.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladást előidéző elzáródás kiváltó okai a következők lehetnek:

  • Epeúti (biliaris) eredet. A közös epe és hasnyálmirigy vezetéket elzárhatja epekő, besűrűsödött epehomok (sludge), esetleg tumoros folyamat is. Okozhatja emellett az epeürülést szabályzó izomgyűrű (Oddi-szfinkter) szűkülete, görcse, továbbá fejlődési rendellenességek (pankreasz pizum) is. A hasnyálmirigy-gyulladás társulhat epeútgyulladással.
  • Diétahiba. A klasszikus magyar konyha (zsíros, fűszeres, olajos, hagymás, nehéz ételek) túlzott szeretete a hasnyálmirigy gyulladásának egyik fontos oka lehet.
  • Túlzott/rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás.
  • Anyagcsere okok: magas trigliceridszint, magas kalciumszint.
  • Kórházi beavatkozás miatt kialakuló esetek: hasi műtétek, endoszkópos beavatkozások (ERCP) után is kialakulhat hasnyálmirigy-gyulladás.

További ritkább okok lehetnek a gyógyszer indukálta, fertőzéses, más autoimmun betegséghez társuló, genetikai eredetű, keringészavar miatt kialakuló, hasi trauma után jelentkező gyulladások, egyes esetekben pedig az elvégzett alapos vizsgálatok ellenére sem mondható meg egyértelműen a kiváltó ok.

A hasnyálmirigy-gyulladás csecsemő- és gyermekkorban ritkább, ám alkalmanként előforduló betegség. Gyermekek esetében speciálisak a jellemző okok és tünetek is.

Miért veszélyes?

Hasnyálmirigy-gyulladás

A heveny gyulladás során a hasnyálmirigyben inaktív formában termelődő enzimek már a mirigy állományában aktiválódhatnak, ezzel a szövetekben önemésztődési folyamatot indítanak el. Fontos tehát, hogy hanyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén minél előbb orvoshoz forduljunk, és megszüntessék a gyulladáshoz vezető okot.

A hasnyálmirigy gyulladása és a hasnyálmirigyrák közötti pontos kapcsolat egyelőre nem tisztázott, de a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás fokozott rizikót jelent a rosszindulatú daganat kialakulására.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás kezelése

Hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén mindenképpen kórházi kezelés szükséges. Az ellátás során a legfontosabb tényező a pancreas nyugalomba helyezése, kímélése a további emésztőenzim-termelés megakadályozása érdekében. Nagyon fontos emellett a megfelelő folyadékpótlás, tápanyagpótlás és a fájdalomcsillapítás is, majd a gyulladáshoz vezető ok (gyakran sebészi) megszüntetése.

A hasnyálmirigy kímélése érdekében korábban az ún. null diétát alkalmazták, amikor - koplalás mellett - csak infúziót kapott a beteg. Mivel azonban az éhezés negatív hatásokkal járhat, lassabb a gyógyulás, gyengülhet a szervezet védekezőképessége, a tápanyagokat biztosítani kell. Ez az infúzió mellett az orron keresztül a vékonybélbe vezetett szondán való táplálással kerülhető el, így a hasnyálmirigy igénybevétele nélkül valósítható meg a tápanyagok biztosítása.

Epés eredetű gyulladás esetén, ha az epekő okozta elzáródás még fennáll, ERCP (endoscopos retrograd cholangio-pancreatographia) vizsgálatra lehet szükség, ymelynek során a epevezetékben lévő kő eltávolítható, így a gyulladás oka megszüntethető.

Bővebben A heveny hasnyálmirigy-gyulladás terápiája

A gyulladásos folyamat a hasnyálmirigy kímélése és a diéta szigorú betartása esetén az esetek többségében elmúlik, enyhe esetben 2-3 nap után visszatérhet a beteg a normál étrendhez. A pancreas megnyugvását követően a diétát fokozatosan, lépésről-lépésre kell felépíteni.

Bővebben A heveny hasnyálmirigy-gyulladás esetén szükséges diéta

Szövődmények, komplikációk

A betegség során különböző szövődmények léphetnek fel. Gyakori a hasnyálmirigy környezetében, vagy a hasüregben megjelenő folyadékgyülem. Ha az enzimek és egyes toxinok a hasüregbe vagy akár a véráramba jutnak, más szervek elégtelen működését okozhatják (pl. tüdőgyulladás, mellkasi folyadékképződés, ARDS, veseelégtelenég, keringési elégtelenség, gyomor vagy nyombélfekély kialakulása, bélelhalás).

A hasnyálmirigyben úgynevezett álciszták (fallal nem rendelkező folyadékgyülemek) alakulhatnak ki, amelyek növekedésükkel párhuzamosan egyre nagyobb fájdalmat okoznak, illetve fokozzák a fertőzésveszélyt. A gyulladás gyógyulásával az álciszták mérete általában csökken, akár magától is felszívódhat, vagy pedig a panaszt okozó álciszták leszívhatóak a hasfalon keresztül egy vékony katéter segítségével.

A legsúlyosabb, életet veszélyeztető szövődmény a hasnyálmirigy elhalása és a felülfertőződés. Felülfertőződés esetén elkerülhetetlen a sebészeti kezelés az elhalt szövetek eltávolítására, emellett antibiotikumos kezelés megkezdése a fertőzés ellen.

Orvoskereső Gasztroenterológus szakorvosok listája

Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológusDr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Plósz János gasztroenterológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika belgyógyász

Cikkajánló

Hüvelyszárazság
Hüvelyszárazság

Melyek a leggyakoribb tévhitek, és mi az igazság?

Terhesség
Terhesség

Kockázatot jelentenek-e a terhességi visszerek?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi belgyógyász, Dr. Dunás-Varga Veronika belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tamássy Klára

Dr. Tamássy Klára

Gasztroenterológus, Belgyógyász

Budapest