Immunrendszer, bélflóra, probiotikum, prebiotikum - Orvosszemmel a fogalmakról

Immunrendszerünk soha nem szűnő működése életünk fontos biztosítéka. Sejtjei folyamatosan fésülik át szervezetünk minden részét, hogy a kórokozók és idegen anyagok hatásaitól megvédjen minket. Életmódunkkal, táplálkozásunkkal, döntéseinkkel ezeket a folyamatokat segítjük vagy hátráltatjuk.

Immunrendszerünket nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, döntően a vastagbél területén helyezkedik el. A saját sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké. E hasznos baktériumflóra szervezetünk külvilággal érintkező részét – a bélnyálkahártya felszínét – úgy vonja be, mint egy puha szőnyeg. Ez az – eredetileg – összefüggő védőgát számos hatásra sérülhet.

Mely hatások gyengítik az immunrendszert?

• Az egyoldalú, szélsőséges és rostszegény táplálkozás, de leginkább a finomított szénhidrátok (fehérliszt, cukor, fehérrizs), amelyek úgy gátolják az immunsejtek mozgását, mint a sár a mocsárba ragadt katonát, és nem biztosítanak tápanyagot a bélbaktériumok számára sem.
• A mesterséges ételekben található adalékanyagok, amelyek egyre több allergiás tünetet okoznak. Ezek ugyanis nemcsak ízlelőbimbóinkat, hanem immunrendszerünket is megtévesztik.
• Az elégtelen folyadékbevitel miatt csökkent vérmennyiség, amely az immunsejtek mozgásterét szűkíti.
• A mozgáshiány, amely – a kedélyállapot romlása mellett – az ellenállóképességet is csökkenti.
• A kimerültség, a stressz, az alváshiány, a lelki egyensúlyvesztés, amelyek nemcsak energiát vonnak el, de gyengítik is az immunrendszert.
• Az antibiotikumok, amelyek a kórokozók mellett a hasznos baktériumokat is tizedelik.

Az elpusztuló bélbaktériumok helyét más kórokozók, például Candida gombák foglalják el, amelyek ugyan nem agresszívek, de megvan az a képességük, hogy kitöltik a megüresedett helyeket. Valójában nem a gombák szaporodtak el környezetünkben, hanem az ember immunrendszere gyengült le nagymértékben. A csecsemő 95%-os bélflórájával szemben egy mai felnőtté mindössze 20% körüli – döntően az életmód és táplálkozás következtében. A természet nagylelkűsége, hogy a szervezet még így is életképes marad, noha védekezőképessége nagymértékben csökken. Az egyre szaporodó allergiás és nehezen értelmezhető autoimmun betegségek hátterében hasonló okok is állhatnak. Tehát nem annyira a Candida ellen kellene harcolnunk utólag, hanem a hasznos baktériumflórát kellene lenne jó megvédenünk. Ahhoz azonban, hogy legyen mit megvédeni, először helyre kell állítani, ha pedig helyreállítottuk, akkor megfelelő táplálékot is kell biztosítanunk a számukra.

Mit okozhat a hasznos bélflóra nagymértékű csökkenése?

Többek között bőrtüneteket (pl. ekcéma, kiütések), „allergiás” panaszokat, emésztőrendszeri zavarokat (a puffadástól kezdve a hasmenésen át a gyulladásos betegségekig), hajkorpásodást és hajhullást, bevont nyelvet, indokolatlan fáradtságot, alvászavart, ingerlékenységet, memóriazavart, menstruációs görcsöket, nőgyógyászati gyulladásokat, nyak-, hát- és fejfájást, gyakori megfázást, immungyengeséget (főleg ősszel), de akár meddőséget és sterilitást is…

A sort még hosszasan lehetne folytatni. Az emésztőrendszeri tünetek hátterében azonban más ok, gyakran a baktériumflóra gyengülése következtében elszaporodó Candida (kimutatása vérvizsgálat révén a legpontosabb), valamint a különbö-ző ételféleségekkel szemben kialakult túlérzékenység (ennek gyors kimutatása ma már egyetlen csepp vérből is lehetséges, bővebben » ) is állhat.

A megoldás lehetőségei

Amiről sokan megfeledkeznek a probiotikumok alkalmazásakor az az, hogy ha előzőleg nem tisztítjuk ki kellően a bélrendszert, és nem biztosítjuk a feltételeket a hasznos baktériumok megtelepedéséhez, akkor szinte felesleges munkát végeztünk. Megfelelő tisztítás után azonban a probiotikumok alkalmazása már nem felesleges kiadást, hanem tartós befektetést jelent az egészségbe.

• Ha az életminőség javításával kapcsolatos elhatározás megszületett bennünk, a legfontosabb teendő az emésztőrendszer tehermentesítése – és egyben tisztítása – rostdús tápanyagok segítségével: nyers zöldséggel, idénygyümölccsel, gabonafélékkel, olajos magvakkal, gyógyteákkal. Csak ilyen tisztítás után remélhető a tápanyagok jobb felszívódása. Mivel életmódunk áthangolásában a táplálkozáson van a legnagyobb hangsúly, alapvető a helyes táplálkozási modell kialakítása, amelynek része kell, hogy legyen a hasznos baktériumok életfeltételeinek biztosítása is, hiszen e baktériumok „jól tartásával” önmagunknak teszünk jót.
• A következő lépés a hasznos bélflóra újraépítése pre- és probiotikummal.

Prebiotikumnak a hasznos bélbaktériumok táplálékát, probiotikumnak magát a hasznos baktériumflórát, illetve az ilyen törzseket tartalmazó étrendkiegészítőket nevezzük. A szó a „bios” = „élet” szóból származik: „pro bios” = az életért.

A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek az emberi szervezet számára emészthetetlenek, így el tudnak jutni a vastagbélig, ahol a hasznos baktériumok táplálékát képezik. Ilyenek a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban lévő (többnyire vízben oldható) rostok. Kiemelkedően jó prebiotikus hatású – az anyatejen kívül – a csicsóka (a képen), a hagymafélék, a cikóriagyökér, az articsóka, a bab, a borsó, a zabpehely, a tönkölybúza, de a tejsavó is (ha megfelelő gazdálkodásból származik). Az állati termékek nagy része nem segíti a hasznos baktériumok létét, mivel rostot egyáltalán nem tartalmaz.

A probiotikumok választásánál nemcsak a koncentráció, hanem a minőség is fontos, vagyis az, hogy milyen táptalajon nevelték a baktériumtörzseket. Önmagában az, hogy az élelmiszer tartalmazza, még nem sokat jelent. A jó minőségű probiotikus kultúrát értékes táptalajon (pl. tejsavó, csicsóka) tenyésztik, és kellő nagyságrendű csírát tartalmaz. Amennyiben ez egy kritikus értéknél kisebb, a gyomor-sósav hatására elpusztulva azok nem jutnak el a vastagbélig. Bár a kellő csíraszámot eleve tartalmazó készítmény baktérium-flórájának egy része is áldozattá válik a gyomorban, a fennmaradó hányad azon-ban képes eljutni a vastagbélbe, hogy ott megtelepedhessen és elszaporodhasson. A probiotikumokat mindig étkezés közben kell alkalmazni.

• A harmadik lépés – az előnyös tulajdonságok megtartása ill. kialakítása mellett – a káros szokások fokozatos leépítése. Ez az áthangolás egy folyamat, amely az egészségtudatos gondolkodás segítsé-gével egy idő után szinte magától formálódik tovább a helyes irányba.

Mit nyerhetünk a bélflóra helyreállításával?

Elsősorban azt, hogy e hasznos baktériumok – a mi érdekünkben is – végezhetik természet-rendelte feladatukat, és létükért cserébe segítenek megelőzni számos emésztőrendszerből induló betegség (gyulladás, daganat, allergia) kialakulását, szabályozzák a bélműködést, rendezik a székletet, számos létfontosságú vitamint termelnek, erősítik immunrendszerünket.

A szoptató anyáknak – az anyatej révén – nagyon nagy a felelőssége gyermekük életereje vagy betegségre való hajlama tekintetében. Ma már nem úgy merül fel a kérdés, hogy hogyan éljünk minél tovább, hanem inkább úgy, hogy hogyan éljünk sokáig jó életminőségben, hogyan maradjunk minél tovább fizikailag, szellemileg és lelkileg is „állóképesek”. A probiotikus készítmények alkalmazása akkor jelent előnyt, ha párhuzamosan a táplálkozási modell is a helyes irányba változik. Hasznos bélflóránk erősítésével duplán nyerhetünk: nemcsak emésztésünk válik szabályosabbá, de – immunrendszerünk erősödése révén – álló- és ellenálló-képességünk is nagyobb lesz. Mindez ősszel különösen fontos szemponttá válik.

(Naturwell® Életmód Központ - Dr. Csiszár Miklós, sebész, életmód-tanácsadó)