A méregtelenítés technikái

Irinyi-Barta Tünde
szerző: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember - WEBBeteg
frissítve:

A szervezetünk méregtelenítésére számtalan tippet találunk az interneten, reklámokban és különféle magazinokban, de legyünk körültekintőek, mielőtt bármelyik tisztítókúrát elkezdjük. Van közöttük valóban hasznos diétás tanács, de a drasztikus és szigorú étrendi megszorítások akár még veszélyesek is lehetnek számunkra.

Méregtelenítés - A téma cikkei

2/1 Méregtelenítés - Mire is mondjuk tulajdonképpen?
2/2 A méregtelenítés technikái

Az egészséges életmód mellett szervezetünk szépen elvégzi feladatát, a máj és a vesék átalakítják és kiválasztják azokat az anyagokat, amelyek nem szükségesek testünk működéséhez. Ezek a fő méregtelenítő szerveink. A „méregtelenítés” divatos fogalom, amely szerint egy bizonyos időszak alatt a táplálékainkkal és folyadékkal bevitt méreganyagok, toxinok, káros táplálékösszetevők felhalmozódnak a szervezetünkben, „mérgezik a testünket”, különböző megbetegedéseket okoznak, és ezektől bizonyos időközönként meg kell tisztítani testünket. Fontos tudni, hogy ha a kiválasztó szerveink egészségesen működnek, étrendünk kiegyensúlyozott, és nem fogyasztunk nagy mennyiségű alkoholt és gyógyszert, akkor semmiféle „tavaszi nagytakarításra”, tisztítókúrára nincs szüksége szervezetünknek. Az anyagcsere-folyamatok révén átalakul és kiválasztódik a nem hasznosítható anyagok (salakanyagok) nagy része, amelyek nemcsak egy nap vagy hét alatt, hanem a széklet és vizelet révén minden nap folyamatosan ürülnek a szervezetünkből. A szervezetet napi szinten érő kémiai anyagok megtalálhatóak a testünkben is (például hidrogén-peroxid, nikotin, ösztrogénszármazékok, növényvédő szermaradványok), ezek eltávolítását azonban nem tudjuk fokozni semmilyen méregtelenítő technikával. A valódi mérgező vegyületek (például fagyálló folyadék, higany, ólom) eltávolításához orvosi körülmények szükségesek.

Orvosi diéta, fogyókúra, divatdiéta, böjt

Táplálkozástudományi szempontból a diéta olyan étrendet jelent, amely az egészséges ember számára ajánlott normál, kiegyensúlyozott, vegyes étrendtől különbözik. Általában kalóriaszegény és zsírszegény, de különféle betegségek esetén lehet akár csökkentett szénhidrát- és/vagy fehérjetartalmú is. Hétköznapi értelemben a diéta szó a fogyókúrás étrenddel kapcsolódott össze. Egy betegség vagy testsúlycsökkentés miatt orvosilag felügyelt, kontrollált keretek között végzett diéta a legeredményesebb, de teljes életmódváltást kíván a betegtől. Ehhez kapcsolódva terjedt el a divatdiéta megfogalmazás, olyan életmódváltó étrendek jelölésére, amelyek gyors fogyást ígérnek bizonyos tápanyagok kerülésével – például Atkins-diéta, paleolit diéta, 90 napos étrend, vércsoportdiéta, lúgosítás. A kúra szó azt sugallja, hogy nem tartósan, hanem rövid ideig és intenzíven tart a diéta, amelyet szükség esetén bizonyos idő eltelte után lehet ismételni. A böjt pedig egy hosszabb időszakot jelöl, amíg a beteg egy vagy több tápanyagot vagy élelmiszer-féleséget kerül, például nem fogyaszt semmit, ami állati eredetű – az oka lehet vallási vagy alternatív szemlélet.

Tisztítókúrák és méregtelenítő diéták

A tisztítókúrák és méregtelenítő diéták palettája igen széles, sokféle technikát ajánlanak a magukat „szakértők”-nek nevezők. Találkozhatunk béltisztító porokkal, hashajtó és vizelethajtó tablettákkal, teákkal, méregtelenítő tapaszokkal, lábfürdővel és masszázstechnikákkal, de akár egész hetes tisztító programokon vagy wellness táborokban is részt vehetnek a testi megtisztulásra vágyók.

A csodapirulák összetevői általában olyan anyagok, amelyek a természetben is megtalálhatóak, és gyártói hangsúlyozzák jótékony és egymás hatását erősítő tulajdonságaikat. Nagy részük a szervezetre valójában nem ártalmas, ugyanakkor önmagukban nem is hozzák a szedésük által elvárt eredményeket. Ezek fogyasztása után bizakodásra adhat okot a vizelet és széklet színének vagy a testszagnak a változása azt sugallva, hogy hatásos a méregtelenítés. Hiteles adatokkal és bizonyítékokkal alátámasztott publikáció a szakirodalomban még nem látott napvilágot. Annál is inkább, hiszen ha lenne ilyen, minden bizonnyal az orvostársadalom is felhasználná ezeket a szereket a mindennapi gyógyításban. A vizelet színének a megváltozása nem a távozó méreganyagoknak köszönhető, hiszen például a cékla elfogyasztása után is sötétebb, narancssárga színűvé változhat a vizelet, vagy a fokhagyma nagyobb mennyiségű fogyasztása után megváltozhat a testszag – de nem a távozó toxinok miatt, hanem a bennük lévő szín- és illatanyagok okozzák a változást. A tapaszok színelváltozása nem a talp bőrén át távozó méreganyagok miatt történik, pusztán egy színváltó reakció hő és nedvesség hatására. A lábfürdők vizének elszíneződése sem a talp bőrén keresztül eltávozó, feltételezett méreganyagoknak köszönhető, hanem az elektrolízis során létrejövő kémiai folyamatoknak, amely láb behelyezése nélkül is végbemegy. Ha hatásos lenne egy-egy ilyen méregtelenítés, akkor célszerűbb lenne egész testfelületen elvégezni a méregtelenítő fürdőt.

A tisztítókúrák, drasztikus diéták veszélye

A vizelet- és hashajtó kúrák szintén nagy népszerűségnek örvendenek a fogyni vágyók körében, de ezek fokozottan veszélyesek. A tabletták és beöntések rövid idő alatt nagy mennyiségű folyadék- és tápanyagvesztést okoznak, ezáltal kiszáradáshoz vezethetnek, teljesen felborul a bélrendszer működése, a jótékony baktériumok száma nagymértékben lecsökken, a szervezet ásványianyag- és elektrolit-háztartása felborul, szárazabbá válik a bőr, sápadtság, fejfájás, szívritmuszavar jelentkezik. A kihajtott víz és salakanyag mennyisége miatt a mérleg valóban kevesebbet mutat, de ez semmiképpen sem tartós, főleg nem veszélytelen. A testtömegcsökkenést az okozza, hogy a diéta során kevesebb táplálék kerül a szervezetbe, emellett a vízhajtók és hashajtók hatása miatt csökken a belekben folyamatosan jelen lévő salakanyagok mennyisége. A vizelethajtók fokozzák a veséken keresztül történő folyadékvesztést, csökkentik a vérnyomást, de indokolatlan szedésük akár izomgörcsökhöz és szívritmuszavarokhoz is vezethet. A felhalmozott zsírszövetre nincs hatásuk, tartós fogyókúrás eredményeket nem érhetünk el szedésük által. A kúra utáni felépítő étrend fokozatos, lassan vezeti be a tápanyagokat, a tápcsatorna ismét feltöltődik, az éhezés következtében azonban vésztartalékolni fog a szervezet, azaz nagyobb mennyiségben raktároz. Mindennek az a következménye, hogy rövid időn belül visszanyerjük korábbi testtömegünket.

Egy léböjtkúra, beöntés vagy lábfürdő egyszerűen nem képes arra, hogy a sejtjeinkben és szöveteinkben jelen lévő különféle eredetű vegyi anyagokat kivonja testünkből. A laikus, egészségmegőrzésre vágyó embereket könnyen megtévesztik az áltudományos magyarázatok, ezért jobb, ha kellő óvatossággal és orvosi felügyelet mellett kezdünk bele bármilyen diétába.

Áldott állapot, időskor és bizonyos betegségek, mint például szív- és érrendszeri megbetegedések, veseelégtelenség, cukorbetegség, krónikus betegségek esetén semmilyen tisztítókúra tartása nem ajánlott! Mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával, mielőtt tisztítókúra tartása mellett dönt. Egy egészséges ember számára pedig komoly gondokat okozhat a divatdiéta tartása, amely nélkülöz egy-egy tápanyagot. A szigorú szénhidrát- és keményítőszegény étrend fehérje- és zsírtartalma magasabb, amely megterheli a szervezetet, akár ketózishoz is vezethet. Tápanyaghiányt, rosszullétet okozhat egy drasztikus léböjtkúra, amely nélkülözi a zsírokat, fehérjéket, és minimális szénhidrátbevitel mellett a szervezet ásványianyag- és elektrolitkészlete is kiürülhet, csökken az izomtömeg, az éhezés általános gyengeséget, fáradtságot és metabolikus elváltozásokat okoz.

Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében?

Amelyek valóban hasznosak lehetnek számunkra, azok a gyógynövények (például máriatövis, csalán, gyermekláncfű, zsurló), amelyek támogatják kiválasztó szerveink működését, de semmiképpen sem önmagukban, hanem egy egészségesen összeállított étrend kiegészítéseként. Egészségmegőrzés céljából az említett gyógynövényeket kúraszerűen szabad csak alkalmazni, alkalmanként legfeljebb 2-3 hónapon át, évente 1-2 alkalmommal. Ha odafigyelünk étrendünk összetételére, megfelelő mennyiségű folyadékot (vizet, teát, gyümölcslevet) fogyasztunk, és rendszeres testmozgást végzünk, kerüljük az alkoholt, a dohányzást és a szükségtelen gyógyszerszedést (itt természetesen nem az orvosa által előírt gyógyszerszedésre gondolunk!), akkor tehetünk legtöbbet testünk egészséges működéséért, és semmiféle méregtelenítő, tisztítókúrára nem lesz szükségünk.

Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakemberForrás: WEBBeteg
Szakértőnk: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Cikkajánló

HELLP-szindróma
HELLP-szindróma

Mi okozza? Mit tehet a megelőzés érdekében?

Boka- és lábdagadás
Boka- és lábdagadás

Érrendszeri rendellenesség okozhatja.

WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Plósz János, gasztroenterológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Plósz János

Dr. Plósz János

Belgyógyász, gasztroenterológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tamássy Klára

Dr. Tamássy Klára

Gasztroenterológus, Belgyógyász

Budapest