A pajzsmirigy nélkülözhetetlen az anyagcsere szabályzásában
Nem is gondolnánk, hogy egy apró, mindössze néhány grammot nyomó, pillangóformájú szerv milyen fontos szerepet tölt be az emberi test működésében. Ez a nyak elülső részén található pajzsmirigy, amely anyagcsere-szabályozó hormonokat termel, így közvetlenül arra is befolyással van, hogy testünk az elfogyasztott ételt energiává alakítja vagy elraktározza.
Dr. Peter A. Singer, a Dél-Kalifornia Egyetem endokrinológus professzora kifejtette, hogy a pajzsmirigy nélkülözhetetlen az életünkhöz, és ha valamilyen fertőzés éri, az közvetlenül érinti az egész testünk anyagcsere-folyamatát, mivel ilyenkor megváltozik az általa termelt hormon mennyisége.
Ha túl kevés pajzsmirigyhormon termelődik, lelassul az anyagcsere. Ilyenkor krónikus fáradtságot érzünk, nehezen koncentrálunk és a szokásoknál többet alszunk. Ezzel párhuzamosan hízásnak indulhatunk, ritkulni kezdhet a hajunk, székrekedést, illetve izom- és ízületi fájdalmakat tapasztalhatunk.
Ha azonban épp ellenkezőleg, túl sok pajzsmirigy hormon termelődik, akkor idegesség, fogyás, alvászavar, gyors szívverés, kézremegés és hasmenés fordulhat elő. Pajzsmirigy alulműködés esetén a leggyakoribb betegség a Hashimoto-szindróma, pajzsmirigy túlműködés esetén pedig a Graves-Basedow-kór.
Dr. Alan P. Farwell, a Boston Medical Center Orvosi Egyetemének munkatársa arról számolt be, hogy a pajzsmirigy alulműködés gyakoribb jelenség, nagyjából az Egyesült Államok lakosságának öt százalékát érinti, míg túlműködés mindössze egy százaléknál fordul elő. Ugyanakkor az alulműködést nehezebb diagnosztizálni, mivel főleg időseknél jelentkezik, így gyakran összetévesztik a természetes öregedési folyamatokkal.
A pajzsmirigy alulműködése könnyen kezelhető, napi egy hormontablettával vissza lehet állítani a helyes hormonszintet. A túlműködés esetében már nehezebb a helyzet, az orvosok gyakran radioaktív jóddal próbálják károsítani a mirigyet, hogy az kevesebb hormont termeljen. Ugyan legtöbb esetben ilyenkor a betegnél pajzsmirigy-alulműködés jelentkezik, de arra meg ott van a jól bevált hormontabletta.
A radioaktív jódos kezelés a fentiek mellett nagyon hasznos a pajzsmirigy-rák esetében is, ennek köszönhetően az ezzel küzdők esetében igen magas a túlélési arány.
Jód - Mikor kell szedni és mikor nem? |
A pajzsmirigy hormonjainak képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. Maguk a hormonok 65 százaléknyi jódot tartalmaznak. Ebből egyenesen következik az, hogy azokon a földrajzi területeken, ahol nem megfelelő a jódellátottság, gyakoriak a pajzsmirigy megbetegedések. Mikor kell szedni és mikor nem? |
Medipress