A pajzsmirigydaganat - Jó- vagy rosszindulatú?

Minden harmadik ember, akinek pajzsmirigydaganata van, nem is tud annak létezéséről. Ha a pajzsmirigy környékén daganatot, csomót észlel, érdemes sürgősen orvoshoz fordulni.

Elváltozások a pajzsmirigyben

A strúma

Ma már az ételek elkészítéséhez a legtöbben jódozott konyhasót használnak, ezért jódhiányról csak ritkán beszélhetünk. A pajzsmirigynek szüksége van jódra , hogy a szervezetünk számára fontos pajzsmirigy hormont termeli tudja. A jódhiányra a szervezet a sejtek számának gyarapodásával reagál, hogy a kevés jódot nagyobb hatásfokkal tudja hasznosítani. A jódhiány serkenti a pajzsmirigy növekedési faktorait, ennek következménye a golyva kialakulása.

Ciszták

Néhány esetben a pajzsmirigydaganatot ciszták képezik, ezek folyadékkal telt kis hólyagok, amelyek gyakran maguktól eltűnnek.

Rosszindulatú daganatok

A pajzsmirigydaganatok csak ritkán rosszindulatú elváltozások, kevesebb, mint öt százalék annak a valószínűsége, hogy a pajzsmirigydaganat rákos elváltozás. Ám mivel a pajzsmirigydaganat lehet rosszindulatú is, ha a pajzsmirigy környékén daganatot, csomót észlel, sürgősen forduljon orvoshoz! Egyrészt azért, mert a betegség életveszélyes lehet, másrészt azért, mert a csomó, a daganat nyomásérzést kelt, nyelési panaszokat okoz.

Az okokat minél hamarabb ki kell deríteni

Azok, akinél az orvos a laboratóriumi leletek alapján pajzsmirigy problémát állapított meg, általában megijednek. Ezért is fontos mihamarabb endokrinológushoz fordulni már a legkisebb elváltozás észlelésekor!

A szakorvos megtapintja a csomót, annak méretét, szerkezetét és vérellátottságát is megvizsgálja ultrahang segítségével. Ha a csomó nagyobb, mint egy centiméter, vagy a funkcióról, az elhelyezkedésről szeretnénk tudomást szerezni, akkor a pajzsmirigy szcintigráfiás vizsgálata indokolt. Ennek során egy különleges kamera és radioaktív technétium segítségével megállapítják, hogy mennyire aktívak a csomók. Ha aktívabbak a környező pajzsmirigy szöveteknél, akkor szaknyelven meleg vagy forró göbnek nevezik a daganatot, ha alig aktív, akkor hideg göbről van szó. Míg a forró göb majdnem mindig jóindulatú, addig a hideg csomó rákos elváltozás is lehet. Ennek megállapítására szolgál a szövetmintavétel, melynek során egy vékony hegyű tűvel vesznek mintát a csomóból.

Operáció nagy vágás nélkül

Operációra rendszerint csak akkor kerül sor, ha fennáll a rákos betegség gyanúja, vagy ha a csomó olyan panaszokat okoz, mint például a légcsőre gyakorolt nyomás, vagy nyelési nehézségek. Ma már nem alkalmazzák az operáció során a régi nagy bemetszést. Nem minden esetben távolítják el az egész pajzsmirigyet, hanem csak annak egy részét.

Az operáció alternatívája z ún. radiojód terápia. A páciens radioaktív jódot kap kapszula formában. Ez szétterjed az aktív anyagcseréjű pajzsmirigysejtekben, és elpusztítja azokat. Az eljárást főként jóindulatú, meleg pajzsmirigy csomóknál vagy idősebb páciensek kezelésére alkalmazzák, akik kísérő betegség miatt nem operálhatók.

Akinek hormonszintje rendben van, és az enyhe megnagyobbodás az ultrahang és a szcintigráfia alapján ártalmatlannak mondható, nem igényel kezelést. Ezeknek a pácienseknek évente egyszer kontrollvizsgálaton kell részt venniük, hogy a csomók és a pajzsmirigy működésének esetleges változását kiszűrhessék.

Forrás: WEBBeteg
Fordító: Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos