Inzulinrezisztencia a nőgyógyász praxisában
A cukorbetegség előszobája - röviden így jellemezhetnénk a szervezet szénhidrát-háztartásának azt a zavarát, amelyet szaknyelven inzulinrezisztenciának neveznek. Hogy pontosabban miről is van szó, arról Tekse István szülész-nőgyógyász főorvossal beszélgetünk, akinek praxisában ez a betegség gyakran fordul elő.
Sajnos, valóban egyre növekszik azoknak a száma, akik inzulinrezisztenciával küzdenek, és akkor még csak a felfedezett, kezelt betegekről beszélünk, holott sokan vannak, akik nem is tudnak évekig arról, hogy mi okozza panaszaikat - húzza alá elöljáróban. Tehát pontos számot nem tudunk, de annyi biztos, hogy Magyarországon több százezer nőt érint ez a probléma, sok nőgyógyászati panasz hátterében ez az anyagcserezavar áll..
Főként nőket érint
Figyelmeztető jelek vannak, de a helyes diagnózis megállapításához tanácsos nőgyógyászhoz és endokrinológushoz fordulni. Vannak olyan egészségügyi központok, ahol a két szakma együttműködésével, részletes, többirányú vizsgálatok alapján állítják fel a pontos diagnózist, és az annak megfelelő terápiát.
Ha esetleg a beteg olyan orvostól kér segítséget, aki nem ismeri még pontosan az inzulinrezisztencia és a jellemző tünetek összefüggését, akkor valószínűleg "csak" tüneti kezelésben részesül; például az enyhe stádiumú inzulinrezisztens tinédzsernek az orvos csupán fogamzásgátlót ír fel. Ezzel látszólag rendezi a menstruációt, de az alapbetegséggel nem foglalkozik.
Az inzulinrezisztencia kezelhető, hosszú távon karban tartható. Ehhez persze az kell, hogy az inzulinrezisztens ismerje betegségét, és képes legyen saját irányítása alá vonni a szervezetében zajló anyagcsere-folyamatokat. Sokan hajlamosak azt hinni, hogy ez az életmóddal valóban összefüggő betegség megszelídíthető egyszerű diétával, és megfelelő mozgás, esetleg D-vitamin fogyasztás beiktatásával. De ez nem elegendő.
Az első lépés kétségtelenül a megfelelően beállított diéta, ami nem azonos a fogyókúrával. A kulcs a szénhidrátok megfelelő mennyisége és napi elosztása - hangsúlyozza a nőgyógyász főorvos. A rendszeres testmozgás is csak akkor hatásos, ha a beteg alkatához illő, számára kedvelt a választott mozgásforma, és saját alkatához igazított pulzusszámmal és ismétlésszámmal végzi heti háromszor-négyszer, rendszeresen. Ha pedig ezek a következetesen alkalmazott táplálkozási és sportolási módszerek nem hoznak eredményt, esetleg már egy kialakult, súlyosabb stádiumban állapítjuk meg a betegséget, akkor olyan gyógyszeres terápiát alkalmazunk, amely érzékenyíti a szöveteket az inzulin felvételéhez.
Az is előfordul, hogy kifejezett bőrproblémák jelentkeznek, akkor antiandrogén kezelést javasol a nőgyógyász bőrgyógyász szakorvos bevonásával vagy speciális hatású fogamzásgátló előírásával. És ha minden említett terápia sikertelennek bizonyul, akkor - főként ha a cél a mielőbbi teherbeesés - petefészket érintő műtéti megoldás jöhet számításba.
(MTI-Press)