Nagy bajt okozhat egy picinyke szervünk, a pajzsmirigy
Ki gondolná, hogy a pillangó alakú pajzsmirigy csupán 18-25 grammot nyom, mégis az anyagcserénk, az idegrendszerünk működését és testi-lelki állapotunkat is képes összezavarni. A pajzsmirigy a légcső, illetve a gége előtt kétoldalt elhelyezkedő lebenyekből álló, belső elválasztású mirigyünk, amelynek alul- vagy túlműködése is számos problémát okozhat.
A pajzsmirigybetegségek elsősorban a nők életében tűnnek fel, akiknek akár ötször-tízszer nagyobb az esélyük a betegségre, mint a férfiaknak. Ennek hátterében a nagyobb hormonális változással járó állapotok (pl. serdülőkor, várandósság, szoptatás, menopauza) állnak.
Nóra története nem egyedi
Nóra a pajzsmirigybetegségre utaló tünetek egyikét sem vette észre, a baj mégis nagyobb volt, mint hitte. Így emlékszik vissza a 9 esztendeje történt tortúrájára.
- Túl voltam egy komoly nyaki gerinc operáción, amikor a lábadozást követő negyedik hónapban azt éreztem, hogy örökké hányingerem van. Ezt a kellemetlen állapotot aztán olyan érzés kísérte, mintha egy gombóc lenne a torkomban. Gyakran le kellett szállnom a villamosról, buszról, mert attól féltem, hányni fogok. Az idegsebész kizárta a panasz és a nyaki gerinc műtét közti összefüggést, ezért folyton B-vitamint kapkodtam be, hogy szűnjön a borzalmas hányinger, de sajnos nem csillapodott.
Nóra a háziorvosától végül beutalót kapott a gasztroenterológiai szakrendelésre, ahol gyomortükrözésen esett át. Az eredmény negatív volt.
- Továbbküldtek ultrahangos vizsgálatra. Jól emlékszem, amikor befejezte a főorvosnő a vizsgálatot, örömmel mondta, hogy semmi rendellenességet nem lát, vélhetően pszichés oka van a gombócérzetnek a torkomban. Javasolta, hogy keressek egy jó pszichológust, mert még az is lehet, hogy pánikbeteg vagyok. Megkértem a főorvosnőt, hogy ha lehetséges, a hasi ultrahang mellett nézze már meg épp azt a pontot ultrahanggal, ahol a gombócot érzem a torkomban. Kedves volt, segítőkész. Csakhogy, amikor közel 5 percig nem mondott semmit, csak a monitort fürkészte a tekintetével, megkérdeztem, hogy valami baj van? Ekkor a legnagyobb higgadtsággal azt kérdezte: „Mondta már valaki magának, hogy egy 3,8 cm átmérőjű göb van a pajzsmirigyén?” Nagyon megrettentem, féltem, hogy újabb műtét következik.
Mondta ezt valaha valaki az ultrahangos vizsgálat előtt? Semmilyen panasza, tünete nem volt korábban?
- Tünetmentes voltam, és soha senki nem vizsgálta a pajzsmirigyemet a kellemetlen eset előtt, de még a családban sem fordult elő hasonló betegség. Fogalmam sincs, hogy nálam mi váltotta ki, hiszen soha nem dohányoztam (ami rizikófaktor lehet), igyekeztem kiegyensúlyozottan táplálkozni. Igaz, meglehetősen stresszes, túlhajszolt volt az életem, mint a magyar emberek többségének. Végül az endokrinológiai szakrendelésen 3,5 hónapos várólistára tettek a jelentkezésem után.
Egy normál pajzsmirigyvizsgálatra kellett ennyit várni?
- Igen, de bárhová fordultam, nem kaptam korábbi időpontot az pajzsmirigy szakrendelésre. Tudtam, hogy a várakozási idő alatt is hatalmas bajok történhetnek, ha rosszindulatú a daganat. Megrémültem, és talán épp a félelem bátorított fel, hogy segítséget kérjek egy nemzetközi szaktekintélynek örvendő pajzsmirigy-sebész specialistától. Szerencsére a neves debreceni sebész professzor azonnal fogadott, és elvégeztetett minden szükséges vizsgálatot, beleértve a biopsziát is, tehát mintát is vettek a göbből. Ennek eredménye nem lett egyértelmű, így a professzor úrra bíztam magam. Ez volt a legbölcsebb döntés. Rövid időn belül meg is operált, és eltávolította a pajzsmirigyemről a hideg göböt. Emlékszem, amikor ébredeztem a műtét után megfogta a kezem, és azt mondta: „Gratulálok, maga most újra megszületett!”
Ez is érdekelheti A göbös pajzsmirigy-elváltozásokról részletesen
Vagyis fél éven belül kétszer is feltárták a nyak elülső részét, két különböző operáció okán?
- Sajnos igen, de már szinte semmi nem látszik a vágásból. A professzor úr szavai után nem is az számított, hogy újra operálnak, hanem az, amit az ébredésemkor mondott. Jóindulatú volt az eltávolított daganat, pedig a hideg göbökre nem ez a jellemző. A pajzsmirigyemet sem kellett csonkolni. Azóta minden évben laborvizsgálattal ellenőrzik a pajzsmirigyműködésemet, szerencsére eddig minden rendben.
Bővebben A pajzsmirigyhormon-értékek értelmezése
A pajzsmirigybetegségek hátteréről Dr. Lukács Gézát kérdeztük
Ha valaki túlpörgeti magát, megmagyarázhatatlanul feszült, elképzelhető, hogy a pajzsmirigy túlműködése fúj riadót a szervezetnek. A túl magas hormonszintet okozhatják a szerven lévő göbök (akár több is), illetve a szakorvos megállapíthatja az úgynevezett Basedow-kórt is. Ez az autoimmun betegség úgy fejlődik ki, hogy az emberi szervezet védekező rendszere önmaga ellen fordul, így a saját sejtjei ellen termel ellenanyagot, ez viszont a pajzsmirigyet kóros működésre ösztönzi. Számos elmélet szerint ezt a „téves riasztást” a túlzott stresszes élet okozza. Vagyis a pontos diagnózis után, a szakorvos által felírt tabletta mellett, elkerülhetetlenné válik az életmódváltás, a nyugalom tudatos megőrzése, az idegeskedés, kimerültség kerülése a lehetőségekhez képest.
Megtudtuk: a betegséget gyakorta jellemzi a tipikus Basedow-os tekintet, ami a szem jól látható dülledtségében mutatkozik meg. Ha szükséges, és a gyógyszerek sem hoznak javulást, akkor sugárzó jóddal roncsolják a kórosan aktívan működő szervet, a pajzsmirigyet. Más esetben célszerűbb a pajzsmirigy két lebenyének egészét eltávolítani, amit sebész orvos végez.
Bővebben A pajzsmirigyműtét menete
Ha pedig ezt követően alulműködés alakul ki, az „ördögi kör” egyetlen gyógyítója: a páciens élethosszig tartó hormonpótlása, napi pirula szedésével – tudtuk meg Dr. Lukács Géza Egyetemi Tanár Professzor Emeritustól, aki hosszú éveken át a DE KK Sebészeti Klinikájának az igazgatója volt, illetve a Magyar Sebésztársaság elnöke, pajzsmirigy-specialista. Mondandójához hozzáfűzi: a másik véglet az, ha a pajzsmirigy nem dolgozik elég „szorgalmasan”, amit sajátos gyulladás is okozhat, de a pajzsmirigy-alulműködés abból is fakadhat, hogy a kontinensünkön élők, köztük a magyar emberek nagy sem fogyaszt elegendő jódtartalmú ivóvizet, amit a jódozott- vagy tengeri só fogyasztásával érdemes pótolni. Hazánk négyötöde az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt a mérsékelten jódhiányos földrajzi területek közé tartozik. Ajánlott hetente halat fogyasztani, tiszta tengeri algát szedni tabletta formájában vagy jódozott ásványvizet fogyasztani, de egyes multivitaminokban is megtalálható a jód.
Ezt olvasta már? Jód - Mikor kell szedni és mikor nem?
Ha a jódhiányos állapot tartóssá válik, akkor a laborleleteken látható T3 (trijód-tironin) és T4 (tiroxin) eredménye nem lesz megfelelő értékű. Amikor a pajzsmirigy a jódhiány miatt nem képes elegendő hormont előállítani, akkor ez a picinyke szerv megnövekszik és kialakul a golyva (más néven a struma). A felmérések szerint Európában minden tízedik ember megnagyobbodott pajzsmiriggyel éli az életét – idősebb korban minden második -, ami a gyermekeket sem kíméli. Esetükben azért veszélyes a csökkent működés, mert komoly zavarokat okozhat a növekedésben, a szellemi fejlődésben, így sok esetben rontja a koncentrációs képességet is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) önálló betegségként tekinti a jódhiányt, ezért annak kiegyensúlyozott fogyasztására figyelmeztet.
Nemzetközi kutatási eredmény |
Dr. Greg Emerson, ausztrál orvos kutatásai során felfedezte: a méreganyagok listáján az elsők között találjuk a penészt és a mikotoxinokat, melyeket egyes gombafajok termelnek. Úgy véli, nagy mennyiségű más tudományos bizonyíték van arra, hogy a penész által termelt méreganyagok milyen jelentősen károsítják a pajzsmirigyet. Másrészt, sajnos számos olyan ételt fogyasztunk, amelyekben mikotoxinok találhatók, ugyanakkor nem eszünk olyan élelmiszereket, melyek védenének ezzel szemben. Továbbá, egyre több feldolgozott ételt eszünk: hidrogénezett tejet, finomított cukrot, finomított lisztet, félkész és készételeket, mogyoróvajat, szójaitalt. Ezek az ételek nagyon kimerítőek a pajzsmirigy számára, sokan mégis nagy mennyiségben fogyasztják őket. |
Jódhiányos kismamáknak jódhiányos gyermekük születik
Nem csupán a jód hiánya vagy túladagolása okozhatja a pajzsmirigy megbetegedését, sokat számít az örökletesség is, amit az erős jódhiánnyal küszködő anya ad át a gyermekének – tájékoztatott dr. Lukács Géza emeritus professzor. - Néhány évvel korábban készült felmérések szerint Hajdú-Bihar- és Békés megyében, száz terhes nőből 75 volt jódhiányos, 30 százalékuk súlyosan – tehát a világra hozott babáik is jódhiányosan születtek. A japánok kiemelkedő fizikai és szellemi teherbírása éppen táplálkozásukban rejlik: a titok nem más, mint a kiegyensúlyozott jódbevitel a szervezetbe egész életükön át.
Milyen tünetei vannak az egyes pajzsmirigybetegségeknek?
A jódfelesleg, vagyis a pajzsmirigy túlműködése során:
- szapora szívverés,
- jó étvágy mellet történő fogyás,
- gyors anyagcsere,
- gyakori hasmenés,
- ingerültség, feszült hangulat,
- indokolatlan izzadás és nyirkos bőr,
- a női havi ciklus zavara,
- ujjremegés, hajhullás,
- csontritkulás,
- esetenként pánikzavar.
A pajzsmirigy túlműködés másik formája a már említett göbös megbetegedés. Vannak, akiknél ez tünetmentes marad, másoknál autoimmunná válnak, és túlműködéshez vezetnek. Csakis szakorvos, illetve sebész tudja megítélni, hogy az adott pajzsmirigybetegség milyen kezelést, vagy más beavatkozást igényel!
A hormonpótló gyógyszeres kezelés a laboreredménytől és egyéb vizsgálattól függ. A végső megoldás a műtét, elsősorban akkor, ha felmerül, illetve szövettanilag igazolt a rosszindulatúság gyanúja, ha sehogyan sem szűnik meg a túlműködés, vagy ha a megnagyobbodott göb nyomja a nyelő-, illetve a légcsövet. Az úgynevezett meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt, ezek inkább az alulműködést erősítik. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg.
Sok esetben elég a göböt eltávolítani, de bármilyen más esetben, ami a beteg egészségét veszélybe sodorhatja, vagyis ha a nyakon megjelennek a nyirokcsomó áttétek, az operáció során a két pajzsmirigylebenyt el kell távolítani, és vele együtt a nyaki nyirokcsomót is.
Mi történik akkor, ha esetlegesen szétszóródtak a daganatsejtek?
A sebész professzor erre elmondja, hogy ilyen esetben a műtét után adott radioizotóppal pusztíthatók el a daganatos sejtek. Az idejében és megfelelően elvégzett operáció után a beteg teljes életet élhet, az áttétes esetekben azonban ez a gyógyulási esély már messze nem ilyen kedvező. Ezért is fontos ismerni a rosszindulatú pajzsmirigydaganat rizikótényezőit, a kiváltó okokat, emellett pedig a genetikai hajlamot és a családi kórképet. A genetika nem eleve elrendeltséget jelent, és a környezeti hatásoknak is hatalmas a szerepük.
A pajzsmirigy-alulműködés tünetei:
- fáradékonyság,
- aluszékonyság,
- gyengeség,
- lassú pulzus,
- nehezen megmagyarázható hízás,
- reumás megbetegedések,
- gyenge anyagcsere,
- növekedési- vagy fejlődési zavar,
- feledékenység,
- száraz, megvastagodó bőr,
- ritkuló szemöldök,
- mély hang,
- töredezett körmök,
- csökkent szexuális vágy
Ilyen esetben elsősorban a gyógyszeres kezelés lép életbe, ha a laboratóriumi eredmények is indokolják. Az alulműködést egyébként, a mirigy megbetegedése okozza, de bekövetkezhet akkor is, ha daganat vagy túlműködés miatt a pajzsmirigyet el kell távolítani, illetve akkor, ha a beteg izotópkezelésen esik át.
Az életkor előrehaladásával, elsősorban 40 éves kor felett emelkedik a pajzsmirigybetegségek előfordulása, ami a nők esetében ötször gyakoribb, mint a férfiaknál. Az anyagcserénk jelentős mértékben a pajzsmirigyműködésén múlik. Sokat számít a megfelelő életmód, a stresszkezelés technikája, és az elfogyasztott élelmek minősége, származási helye. Magyarországon kevésbé szennyezett a talaj, viszont ahhoz, hogy egy élelmiszer szállítható legyen, tartósítani kell, és a tartósítószerek nem egészségesek. A tengerek pedig tele vannak hormonszerű, hormonhatású, rákkeltő szennyeződésekkel.
Kísért a múlt |
Sokáig nem hozták nyilvánosságra, hogy az 1986 nyarán bekövetkezett csernobili katasztrófa 30-40 kilométeres körzetében a robbanás után hatvanszorosára nőtt a pajzsmirigyrák előfordulása (az egyéb rosszindulatú, daganatos megbetegedésekről nem is szólva). Az akkori mérések szerint Magyarországon nem emelkedett jelentősen a háttérsugárzás, kivéve Sopron és Szentgotthárd környékén, a gyermekkori pajzsmirigydaganatos megbetegedések mégis megkétszereződtek a csernobili robbanás után. Hogy milyen távolságban okozott maradandó károsodásokat, rosszindulatú megbetegedéseket az atomerőmű háttérsugárzása, azt talán soha, senki nem fogja pontosan megmondani. Annyi bizonyos, hogy Kárpátaljáról nagyszámban érkeztek daganatos gyermekek, és felnőttek a tiszántúli egészségügyi intézményekbe a tragédia után. Sajnos ezt követően hazánkban is emelkedést mutattak a pajzsmirigyrák mellett, a különféle daganatos kórképek. |
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Szakértő: Dr. Lukács Géza, pajzsmirigy-specialista