Szója és pajzsmirigy
frissítve:
Már jó ideje folyik a vita arról, hogy milyen kapcsolat van a szójafogyasztás és a pajzsmirigy működése, illetve a pajzsmirigyhez kapcsolódó rendellenességek között.
Ez a vita különösen azóta lett hangsúlyosabb, mióta:
- Az eredetileg Ázsiában népszerű szójából készült ételek Európában és Amerikában is egyre népszerűbbé váltak a vegetarianizmus/veganizmus terjedésével.
- Megjelentek és hatásosságuk folytán egyre népszerűbbé váltak a menopauza tüneteinek enyhítésére kifejlesztett szójaalapú étrend-kiegészítők.
Bár a témában nagyon sok kutatást és vizsgálatot végeztek, a tisztánlátást gyakran nehezíti a fogalmak és a következtetések keveredése. Az érintettek alapvetően az alábbi három (részben összefüggő) kérdés valamelyikére keresik a választ:
- Hozzájárul a szója a TSH-szint emelkedéséhez?
- Súlyosbíthatja a szója fogyasztása a pajzsmirigy-alulműködést?
- Befolyásolhatja a szója a levotiroxin felszívódását?
Az alábbiakban mindhárom kérdéssel kapcsolatban megadjuk azokat a válaszokat, amelyek leginkább tükrözik a tudomány jelenlegi állását.
Hozzájárul a szója a TSH-szint emelkedéséhez?
A pajzsmirigy alulműködését vagy túlműködését elsősorban a TSH szintjének mérésével állapítják meg. A TSH egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, pajzsmirigy-alulműködésről; a TSH-szint jelentős csökkenése esetén pedig pajzsmirigy-túlműködésről beszélünk. Bár az ideális TSH-szint határértékeinek megállapításakor egyéb tényezőkre is tekintettel kell lennünk (életkor, évszak, napszak, a terület jódellátottsága, más betegségek), alapvetően mégis ez az érték ad választ arra, hogy mennyire súlyos a probléma.
Világszerte számos klinikai vizsgálatot végeztek annak megállapítására, hogy a szója (és egyéb élelmiszerek) fogyasztása hogyan hat a TSH szintjére. A vizsgálatok metaanalízise (azaz több klinikai vizsgálat eredményeinek összevetése) alapján egyértelmű a következtetés: a szója fogyasztása nincs hatással a pajzsmirigyhormonokra, és csak nagyon kis mértékben növeli a TSH szintjét a szervezetben. Ugyanerre az eredményre jutott 2015-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által megrendelt részletes kockázatértékelés, amely a szójafehérje és a szójaizoflavonok pajzsmirigy működésére gyakorolt hatását vizsgálta.
Súlyosbíthatja a szója fogyasztása a pajzsmirigy-alulműködést?
Az Amerikai Rákkutató Intézet kutatásai szerint naponta maximum három adag szója (egy pohár szójatej egy adagnak számít) még biztonságosnak tekinthető. Ha azonban a szójatermékeket a tejtermékek helyett fogyasztjuk, fennáll annak a veszélye, hogy a szervezet nem jut elegendő mennyiségű jódhoz. A jód a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen nyomelem, ugyanis a mirigy hormonjainak alkotórésze. Ebben az esetben tehát a pajzsmirigyműködés problémája valójában nem a szója fogyasztásából, hanem a jódhiányból fakad és ennek megfelelően megoldása nem a szója elhagyása, hanem a jódhiány pótlása - természetesen az orvos ajánlásainak megfelelően.
Ehhez kapcsolódott évtizedekkel korábban a szójatejjel táplált csecsemőknél megfigyelt pajzsmirigybetegségek problémája is. Utólag bebizonyosodott, hogy a beteg gyermekek mindegyikénél súlyos jódhiányt állapítottak meg.
Befolyásolhatja a szója a levotiroxin felszívódását?
A vizsgálatok szerint a szója befolyásolja (csökkenti) a gyógyszer bélből történő felszívódási képességét, de ez a hatás nagyrészt kiküszöbölhető, ha a levotiroxin beszedése után következő négy órában nem fogyasztunk szóját. Szójatartalmú diéta kezdetén és végén a gyógyszer adagjának módosítása válhat szükségessé. A teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy a szóján kívül más élelmiszerek és tápanyagok is gátolhatják a gyógyszer felszívódását (kávé, diófélék, rostos zöldségek, vas, kalcium (tehéntej, valószínűleg kalciumtartalma miatt) stb.), ezért az ajánlások általában ezeket is felsorolják. Levotiroxin tartalmú gyógyszer szedése esetén mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával a felszívódást esetlegesen gátló élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatban.
Összegzés
A szója és a pajzsmirigyproblémák kapcsolatát elemző elméletek gyakran azért követhetetlenek, mert nem vagy nem megfelelően veszik figyelembe a különböző szintű - és gyakran bonyolult - összefüggéseket. De alapvetően megfelelő körültekintéssel és az orvosi ajánlások betartásával a pajzsmirigybetegségben szenvedők is az egészségkárosodás veszélye nélkül fogyaszthatnak szójaalapú termékeket.
(Dr. Jäger Szilvia)
Felhasznált irodalom:
