Jód - Mikor kell szedni és mikor nem?

A pajzsmirigy hormonjainak képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A jód részt vesz az anyagcsere megfelelő működésében, biztosítja a csecsemők és gyerekek szellemi fejlődését. Maguk a hormonok 65 százaléknyi jódot tartalmaznak, így annak hiányában anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

A jódellátottság

A jód a táplálékkal és az ivóvízzel kerül be a szervezetünkbe. A jodid gyorsan felszívódik, majd összegyűlik a pajzsmirigyben. A felesleges mennyiség a vizelettel ürül, de megjelenik a nyálban és az anyatejben is.

Azokon a földrajzi területeken, ahol nem megfelelő a jódellátottság, gyakoriak a pajzsmirigy-megbetegedések. A felszíni jód az évezredek során az esőzésekkel a tengerekbe mosódik, ezért a legjódhiányosabb területek a kontinensek belső részein és a hegyvidékeken vannak.

Magyarország területének 4/5-e mérsékelten jódhiányos. Ez azt jelenti, hogy sem az ivóvíz, sem a megtermelt élelmiszerek nem tartalmaznak elegendő jódot. Minden megyében gyakrabban fordul elő golyvás megbetegedés a nemzetközileg elfogadott öt százalékos aránynál, ez alól csak az Alföld közepén levő három megye kivétel. A legrosszabb a helyzet Zala és Fejér megyében.

A napi jódszükséglet életkoronként

• 1 éves korig napi 50 mikrogramm
• 2-6 éves kor között napi 90 mikrogramm
• 7-12 éves kor között napi 120 mikrogramm
• felnőtt korban napi 150 mikrogramm
• terhesség és szoptatás idején napi 200 mikrogramm a szervezet igénye

Teszt A jódhiány kialakulásának rizikója

Melyek a jódhiány tünetei?

A jódhiány legjellegzetesebb tünete felnőttek esetében a golyva (jódhiányos strúma). Ennek oka, hogy a pajzsmirigy méretének növelésével próbálja ellensúlyozni azt, hogy jód hiányában - normális működés mellett - nem képes elegendő pajzsmirigyhormont termelni. A golyva sokszor évekig fennállhat komolyabb panasz nélkül, ám ebben az állapotban fennáll a komolyabb pajzsmirigyzavar kialakulásának kockázata.

Mivel a jódhiány eredményeként - megnagyobbodott pajzsmirigy mellett is - a pajzsmirigy nem képes elegendő hormon termelésére, megjelennek a pajzsmirigy-alulműködés tünetei, amelyek közül elsősorban a súlynövekedésre figyelhetnek fel az érintettek.

A fentieken túl a jódhiány csökkenti a testi és szellemi teljesítőképességet is. A legújabb kutatások szerint, ha egy terhes nő az első hónapokban jódhiányos, akkor a születendő gyermekének akár 10-15 ponttal is csökkenhet az IQ-ja, ugyanis a jód nélkülözhetetlen a magzat agyának fejlődéséhez. Enyhe jódhiány esetén egész életen át gyakoribb a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés.

Bővebben A pajzsmirigy alulműködésének tüneteiről részletesen

Honnan juthatunk jódhoz?

Természetes forrás tekintetében, a legtöbb jódot a tengeri halak húsa, a kagyló, és a homár tartalmazza. Gyógyszertárakban kapható jódozott víz és jodid tabletta, amivel a jódhiányt kezelni lehet.

Vannak olyan ételek is, amelyek csökkentik a jód felszívódását a szervezetben. Ilyenek: a káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, fehérrépa, torma, de ezek sem golyvaképzők a szokásos mennyiségben fogyasztva.

Mivel a jódhiány golyvát okoz, hajlamossá tesz a göbös pajzsmirigybetegségek kialakulására, és a pajzsmirigy működését rontva a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja, kívánatos a jódhiány megelőzése.

Általános esetben. A jódpótlás történhet a só vagy más élelmiszerek jódozásával egyaránt. Kívánatos lenne, hogy Magyarországon az emberek kizárólag jódozott sót fogyasszanak!

Fokozott jódszükséglet idején javasolt, a legjódhiányosabb területeken élők plusz jóddal való ellátása, napi 100-200 mikrogramm mennyiségben. Fokozott jódbevitel szükséges például:

• várandósság és szoptatás idején,
• kamaszkorban,
• a változókor környékén,
• nehéz fizikai munka,
• dohányzás, alkoholfogyasztás esetén.

Ha a strúma bizonyítottan jódhiány miatt alakul ki, az orvos jódpótlást javasol. Ez a kornak és nemnek megfelelő mennyiség bevitelét jelenti. Mivel csak igen kevés helyen végeznek az országban jódürítés-meghatározást, a jódhiányra a pajzsmirigyhormonszintek arányából, a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatából, a pajzsmirigyellenes antitestek mennyiségéből és nem utolsósorban a lakóhely elhelyezkedéséből következtethetünk.

Amikor a jód szedése nem javasolt

Az autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladásban adott jód fokozhatja a gyulladásos folyamat aktivitását, így ilyen betegekben a jód adása ellenjavallt. Erre a beteget gondozó orvos felhívja a figyelmet.

Nem alkalmaznak jódkezelést göbös pajzsmirigybetegségben szenvedő betegeknél sem. Itt ugyanis lehetnek olyan göbök, amelyek hajlamosak önállóan működő területekké válni a pajzsmirigyen belül, és ezt a folyamatot indíthatja be a jódkezelés.

A túlzott jódfogyasztást ugyanakkor mindenkinek érdemes elkerülnie, mivel az az arra fogékonyaknál ki is válthatja a pajzsmirigy gyulladását vagy túlműködését.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus