Pajzsmirigy-önvizsgálat - Hogyan ismerhetőek fel a pajzsmirigybetegségek?

A pajzsmirigybetegségek előfordulásukat tekintve hazánkban is népbetegségnek számítanak. A tünetek igen szerteágazóak lehetnek, az elváltozások korai észlelése a megfelelő kezelés szempontjából is különösen fontos.

Magyarországon a lakosság 10-15 százalékánál mutatható ki pajzsmirigy-rendellenesség, közöttük is különösen magas, mintegy 75-80 százalék a nők aránya - mondta el Prof. Balázs Csaba, endokrinológus. A szerteágazó tünetek miatt hazánkban is sok a nem diagnosztizált, vagy nem megfelelően kezelt pajzsmirigybeteg. A rendellenességek felismerése nehéz, ám a rendszeres önvizsgálat segítségével felismert betegség esetén a panaszok többnyire kezelhetőek.

Szerteágazó tünetek, téves diagnózis

A pajzsmirigy elváltozásai számos tünet kialakulásában játszhatnak szerepet. Attól függően, hogy alul-, vagy túlműködés alakul ki, jelentkezhet hízás, aluszékonyság, fázékonyság, bőrszárazság, hajhullás, vagy épp felgyorsult beszéd és gondolkodás, hasmenés, remegés, izzadás. A leggyakoribb panasz a tünetekből fakadó rossz közérzet. A panaszok nem specifikusak, azaz más betegségekre is jellemzőek lehetnek, sőt számos panasz esetén nem gondolunk betegségre, mivel életvitelünk is előidézője lehet.

A betegek sok esetben okolhatják a fokozott stresszt, a mozgás hiányát, az egészségtelen táplálkozást, a kevés alvást. A valóság azonban az, hogy a legkiválóbb fogyókúra és edzésprogram sem hozhat látványos változást, ha azt a hormonális folyamatok gátolják. Hiába alszunk akár napi 10 órát, pajzsmirigy alulműködés esetén napközben folyamatosan fáradtnak érezzük magunkat.

Az általános tünetek mellett a pajzsmirigy betegségei olyan összetett kórképek kialakulását is elősegíthetik, mint például a meddőség és a vetélés, a magas koleszterinszint, a szívritmuszavarok, férfiaknál a potenciazavarok, a látásromlás, az elhízás, vagy a pánikrohamok és a depresszió. Az egyik leggyakoribb jelenség, hogy a magas koleszterin szintű betegeknek koleszterinszintet csökkentő tablettákat írnak fel, miközben az emelkedést a pajzsmirigy alulműködése váltotta ki - hívja fel a figyelmet Prof. Balázs Csaba.

A pajzsmirigy-önvizsgálat

A rendszeresen elvégzett önvizsgálat során észrevehetőek azok az elváltozások, amelyekkel máris egyszerűbben behatárolhatóak az egyéb tünetek hátterében meghúzódó okok. Ha valaki rendszeres időközönként elvégzi az alábbi mozdulatokat, korai stádiumban észlelheti a pajzsmirigy-elváltozásokat, így hamarabb kerül szakorvoshoz.

A pajzsmirigy-önvizsgálat lépései:

• Álljunk szemben egy tükör elé.
• Egyenesítsük ki a nyak hátsó részét.
• Igyunk egy korty vizet.
• Eközben figyeljük meg a nyak méretének változását az ádámcsutka alatti részen, a kulcscsont felett.
• Az ezen a területen észlelt bármilyen megnagyobbodás pajzsmirigy-rendellenességet jelezhet.

Kiknek érdemes fokozottan figyelniük pajzsmirigyükre?

Pajzsmirigybetegségek különösen nagy számban jelennek meg 45-60 év közötti nők körében, a menopauza alatti hormonális változások következtében. Hasonlóan gyakori serdülőkorban és a terhesség idején, illetve az azt követő időszakban. A szülések 10-17%-ában a szülést követően 2-6 hónap múlva pajzsmirigy-gyulladás alakul ki, amelynek jellegzetes, sokrétű tüneteit ritkán észlelik: erős szívdobogás, idegesség, gyengeség, kimerültség testsúlynövekedés, hajhullás a leggyakoribb jelek.

Az öröklődés nagymértékben hozzájárul a pajzsmirigyzavarok kialakulásához. Amennyiben a családtagok közt jelentkezett endokrin, illetve immunológiai betegség, akkor az évenkénti komplex ellenőrzés - nem csak laboratóriumi vizsgálat - indokolt.

Súlyos stressz bekövetkezése, fertőzés is elindíthatja a kóros folyamatot, ezért ezekben az esetekben is célszerű kontroll vizsgálatra elmenni.

Hogyan vizsgáltatható ki a betegség?

Pajzsmirigybetegség gyanúja esetén mindenképp forduljunk orvoshoz a kivizsgálás érdekében.

A diagnózis felállításában fontos mutató a vérvizsgálati lelet. A laborleletek közül kiemelt jelentőséggel bír az ún. TSH (thyrotropin hormon) érték, melynek normálistól eltérő mértéke pajzsmirigybetegségre utalhat. Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy a TSH-érték egyénenként, sőt vizsgálatonként is eltéréseket mutathat. A hormon normál értéke 0.4 to 2.5 mIU/L között mozog. A TSH-értékek azonban napszakonként, évszakonként, életkortól függően, populációnként különbözhetnek. Ráadásul a gyógyszerek egész sorát ismerjük, amelyek befolyásolják ezt az értéket.

A pajzsmirigyproblémák diagnózisában elsődleges szempont, hogy a beteget kezeljük és ne a laboratóriumi értékeket. Éppen ezért a normál tartomány feletti értékek esetén sem állíthatjuk egyértelműen, hogy a páciens pajzsmirigybetegségben szenved, de normál érték mellett sem jelenthetjük ki, hogy egészséges, ha minden egyéb tünet a betegségre utal. Ilyen esetekben szükséges a vizsgálatot ismételten elvégeznünk, illetve további vizsgálatok (pajzsmirigy-ultrahang, izotópvizsgálat, esetleg pajzsmirigy-biopszia) is fontosak a diagnózis felállításához.

Az öngyógyítási kísérlet árthat is

Közismert, hogy a pajzsmirigybetegek gyakoribbá válásának egyik oka a jódhiány. Hazánkban a termőföld jódban szegény, így az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. A jód azonban kétélű fegyver, amelyet a populáció nagyobb részében lehet, sőt kell használni, de a genetikailag érintettek számára káros is lehet. Vizsgálatok szerint a nem megfelelő jódbevitel esetén az újszülött IQ-ja 20 százalékkal alacsonyabb, a betegeknek pedig a felesleges jódbevitel pajzsmiriggyulladást, spontán vetélést, esetleg túlműködést válthat ki.

A jód ráadásul nincs összefüggésben minden pajzsmirigy-elváltozással, és a jódhiányos eredetű problémák esetén is a megelőzésben és korai felismerés esetén van szerepe. Kialakult elváltozás, probléma esetén ezért a jódpótlás nem elég, mindenképp forduljunk orvoshoz a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.

Szakértő: Prof. Dr. Balázs Csaba, endokrinológus - Budai Endokrinközpont