Fájdalomcsillapítás: a folyékony gyógyszerformák előnyei

A fájdalomcsillapítás története az ember történelmének igen fontos része. Már az időszámításunk előtti sumér és ókori görög kultúrából is vannak írásos emlékei a fájdalomcsillapításnak.

A fájdalom igen szubjektív fogalom, megítélése kultúránként nagyon változó, az azonban minden kultúrában közös, hogy a fájdalomcsillapítás igen fontos tényező az életminőség javításában, a testi-lelki jólét megalapozásában.

A fájdalomcsillapítók fejlesztését illetően a tudomány igen sokat fejlődött, ma már többféle gyógyszerforma közül választhatunk attól függően, hogy milyen célból alkalmazzuk a fájdalomcsillapítót. Több tényezőt is fontos figyelembe venni a fájdalomcsillapító kiválasztása során. A farmakológiai tényezőkön kívül az egyéni tulajdonságok, és a csillapítandó fájdalom jellege, helye is fontos.

Milyen előnyei vannak a nem szilárd gyógyszerformáknak a szilárd gyógyszerformákkal szemben a fájdalomcsillapításban?

Egy gyógyszer hatásának értékelésekor az egyik fő szempont a hatóanyag, ez alapján eltérő hatásfokú gyógyszerek léteznek, de a hatóanyag kémiai szerkezetén kívül egyéb tényezők is hozzájárulnak a gyógyszer hatásának kialakításához. Az, hogy a hatóanyag milyen gyógyszerformába van „becsomagolva” szintén nagyon fontos, mert a vivőanyagok és a gyógyszerforma befolyásolja a biológiai hasznosulást is.

A gyógyszereket a kiszerelés alapján feloszthatjuk folyékony, félszilárd és szilárd formákra. A folyékony gyógyszerformák közé a belsőleges felhasználású fájdalomcsillapító cseppek, oldatok, szirupok, szuszpenziók. A félszilárd gyógyszerformák közül külsőleges fájdalomcsillapításra alkalmas a krém, a gél, a kenőcs, míg a kúpok belsőleges felhasználású készítmények közé tartoznak, mivel a végbélből is gyorsabban és közvetlenül a véráramba kerülnek a hatóanyagok. A szilárd fájdalomcsillapítók közé tartoznak például a tabletták (a szájban diszpergáló is), a kapszulák, illetve a helyileg ható tapaszok. Az egyéni tulajdonságok is igen fontosak az egyes gyógyszerek esetében, például a test megfelelő víztartalma, a májenzimek működésének gyorsasága, a vese kiválasztásának jellemzői határozzák még meg a gyógyszer hatékonyságát.

• Hatásgyorsaság - Napjainkban már léteznek gyorsabban felszívódó szilárd fájdalomcsillapítók is, mint a rapid, szájban diszpergáló, vagy a nyelv alatt oldódó (sublingualis) tabletták, továbbá a lágy rágókapszulák, melyeket a gyorsabb hatás eléréséért fejlesztettek ki. A szilárd gyógyszerformák nagy része azonban általában lassabban szívódik fel a folyékony gyógyszerformákhoz képest, ezáltal hatásukat lassabban fejtik ki.
• Nyelési nehézség - A nyelési nehézségekkel küzdő betegeknek alkalmazhatunk folyékony gyógyszerformát is. Például azoknál a betegeknél, akik a nyelőcső motilitási zavarában szenvednek, szájüregi vagy fül-orr-gégészeti gyulladásos kórképek nehezítik a nyelést, fontos, hogy olyan formát alkalmazzunk, melyet a beteg könnyen le tud nyelni. A nem szilárd gyógyszerformák megfelelő alternatívát jelentenek a szilárd gyógyszerformákkal szemben. Alkalmazásukkal kiküszöbölhető, hogy egyéb módon, például vénásan kelljen fájdalomcsillapítót alkalmazni, hisz az több szövődménnyel jár, és a beteg számára is kellemetlen.
• Félrenyelés kockázata - Gyermekek esetében érdemes a folyékony gyógyszerformákat választani, egyrészt a félrenyelés elkerülése miatt, másrészt a gyermekek életkortól függetlenül szívesebben vesznek be ízesített folyékony fájdalomcsillapítókat, mint tablettákat, kapszulákat.
• Kényelmi szempontok - Felnőttek között is vannak olyanok, akik – bár semmilyen kórkép nem nehezíti a nyelést –, mégis szívesebben vesznek be folyékony halmazállapotú fájdalomcsillapítót.

A megfelelő fájdalomcsillapító kiválasztásánál kérje a gyógyszerész vagy a kezelőorvos segítségét, hogy a legmegfelelőbb gyógyszert tudja alkalmazni.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Aktualizálta: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész