A nyaki fájdalom okai

A nyaki fájdalom lehet akut és krónikus. Számos ok állhat hátterében, például izommerevség vagy porckopás, de akár súlyos betegségek is.

A gerincoszlop nyaki szakaszában az idegek, vérerek, izmok és szalagok viszonylag szűk helyen osztoznak lefutásuk során, így nagyon gyakran már kismértékű csigolyaelcsúszás vagy -elmozdulás is jelentős panaszokat okozhat. A nyaki csigolyák nagymértékű mozgathatósága szintén könnyen okozhat sérüléseket, izommerevséget és blokkot. Emellett a csigolyák kopásos megbetegedései (spondylosis, spondylolysis) és a csigolyák közötti porckorongok betegségei (discopathia, discus hernia) attól függően, hogy melyik nyaki szakasz érintett, változatos tüneteket hozhatnak létre.

A nyaki gerinc kopásos és gyulladásos betegségei, sérülések

A különböző nyaki gerinceltérések (porckorongok kopása, a csigolyákat összekötő kis ízületek blokádjai, esetleg porckorongsérv, reumás vagy egyéb gyulladásos betegségek, öröklött rendellenességek, balesetek, pszichés problémák és daganatok) okozta fájdalmat és egyéb tüneteket cervicalis szindróma néven is említik.

A cervicalis szindróma tünetei sokfélék lehetnek, így igen változatos panaszokkal jelentkezhet a beteg vizsgálatra. Ilyen panaszok lehetnek az enyhe nyaki izomhúzódás érzése, a nyaki merevség és mozgáskorlátozottság, nyaki kényszertartás, és igen erős, esetenként hagyományos fájdalomcsillapító módszerekkel igen nehezen befolyásolható fájdalom. A betegek sokszor zsibbadásról is beszámolnak, mely egészen az ujjak végéig terjedhet. A zsibbadásos panaszok leggyakrabban nyaki porckorongsérv vagy nyaki spondylosis miatt jönnek létre. A fájdalmak következtében kialakuló nyaki kényszertartás általában tovább fokozza az érintett izmok fokozott tónusát, ami tovább erősíti a fájdalmakat, az erősödő fájdalmak pedig tovább fokozzák az izomtónust; ezzel kialakul az ördögi kör. Súlyosabb esetekben a páciens már szinte alig tudja megmozdítani a fejét.

A nyaki izommerevség oka lehet még a hibás tartás, ülés vagy fekvés közben, Hátterében állhatnak lelki problémák, testi megterhelés. A huzat is ingerelheti a nyak bőrének idegeit, aminek következtében a különböző nyakizmok izomtónusa megváltozik, köztük az egyensúly megbomlik, feszülés alakul ki. Számos légúti betegség (megfázás, influenza) is járhat izomfájdalommal. Hirtelen mozdulatra izomhúzódás is bekövetkezhet, a nyakrégióban ez nagyon gyakori.

Ha a nyaki fájdalmak nemcsak a nyakba, hanem a vállba és a karba is kisugároznak, akkor váll-kar tünetegyüttesről vagy alsó cervicalis szindrómáról beszélünk. A tarkó, a váll és a karok fájdalmas tünetegyüttesét a 4–7. nyaki ideggyökök rongálása, bántalma okozza.

Amennyiben a nyaki fájdalmak a fej, tarkó irányába sugároznak, úgy cervicocephalikus szindrómáról beszélhetünk. A panaszokat ilyenkor fejfájás vagy esetenként migrén is kísérheti. A panaszok mellé szédülés és garat- és gégetájéki idegentestérzés, nyelészavar, hallászavar, illetve látászavar is társulhat. Leggyakrabban a cervicocephalikus szindrómát a felső nyakcsigolyákban fellépő ízületi blokk okozza, melyet nem megfelelően végzett bemelegítés vagy esetleg rosszul végzett emelés okozhat.

Szegmensinstabilitás is okozhat igen erős nyaki fájdalmat, ebben az esetben a csigolyaközti kisízületek szalagjai lazulnak meg, és okozzák az érintett csigolyaszegmensek instabilitását. Ilyenkor még csekély súly emelése is (pl. egy könyv levétele a polcról) igen heves fájdalmakat tud kiváltani.

A kopásos ízületi fájdalmakra jellemző, hogy mozgatásra, terhelésre fokozódnak, és pihentetésre szűnnek.

Ezzel szemben, ha gyulladásos az ízületi fájdalom, akkor ennek a fordítottja szokott bekövetkezni, pihenéskor, főleg a hajnali órákban jelentkezik a fájdalom, mely az adott ízület mozgatására csökken.

A csigolyák közötti porckorong gyulladásos megbetegedését discitisnek nevezzük. A gyulladást leggyakrabban a véráramba bekerülő kórokozók okozzák, melyek a vérárammal eljutnak a csigolya közti porckorongokhoz és ott megtelepednek. Gyakori, hogy műtétek során a műtéti kapun jutnak be a kórokozók a véráramba. Előfordulhat, hogy egy hasi szerv gyulladásos folyamata terjed át direkt módon a porckorongokra. A porckorong gyulladása azonban ráterjedhet az alatta és felette elhelyezkedő csigolyák csontállományára is. Ilyenkor már nem discitisről, hanem spondylodiscitisről van szó. Maga a betegség lehet igen tünetszegény is, ilyenkor még nehezebben diagnosztizálható. Általános gyulladásos laborparaméterek emelkedettek, kísérheti láz, hidegrázás, gyenge általános állapot, rossz közérzet és étvágytalanság. A betegek gerinc melletti fájdalomról számolnak be, mely általában éjszaka fokozódik. Ha a gyulladás ráterjed a gerincvelőt körülvevő gerinccsatornára, ott tályogképződés is lehetséges lehet. Ilyenkor epidurális tályogról beszélünk. A tályog nyomhatja a gerincvelőt vagy a kilépő idegrostokat, így az idegrostok által ellátott terület kisugárzó fájdalmához vezethet. A nyaki ideggyök károsodása főleg a karba, kézbe, lapockához, kulcscsonthoz, nyakba és tarkóba, esetleg fejbe sugárzó fájdalmat okoz. A fájdalomhoz érzészavar (zsibbadás és érzéscsökkenés) társulhat a kar és kéz területén, a felső végtagi izomzat pedig az ideg ellátásának károsodása révén gyengül vagy bénul.

Reumás betegségek, például a reumatoid artritisz vagy a Bechterew-kór is okozhat nyaki fájdalmat. A reumatoid artritisz egy autoimmun betegség, mely leggyakrabban 30-50 éves korban kezdődik, de van időskori, 60 év felett kezdődő formája is. Általában fokozatosan kezdődik a kezek és lábak kisízületeinek fájdalmával és duzzanatával, ezekhez a tünetekhez társul a több mint egy órán át fennálló reggeli ízületi merevség, amit fáradékonyság, gyengeség, izzadékonyság, rossz közérzet és alvászavar kísér. A fájdalom és a duzzanat miatt az érintett ízületek funkciója csökken, nehezedik a kézhasználat, a tárgyak megfogása, a járás. Később, az ízületek tönkremenése miatti különböző deformálódások szintén nehezítik működésüket. A betegek mintegy 5-10 százalékánál az ízületi tünetek mellett más szervek is érintettek, bőr alatti és belső szervi csomók, tüdő-, szem-, idegrendszeri eltérések jelentkezhetnek. A Bechterew-kór a gerincoszlop és a csípő-keresztcsonti ízület krónikus gyulladásos megbetegedése. A betegség előrehaladtával a gerinc merevsége fokozódik. A betegség leggyakrabban 40 év alatti férfiakban jelentkezik, általában igen erős deréktáji fájdalommal, amely hajnalban és pihenéskor erősödik, mozgásra pedig enyhül. A keresztcsonti szakasz és a derékfájdalom mellett az Achilles-ín fájdalma is jelentkezhet.

Ritkán a nyakcsigolyák születési rendellenessége is előfordulhat, például Klippel-Feil-szindróma, amelyben a csigolyák részlegesen vagy teljesen összenőnek egymással.

Ha a nyaki szakaszon a gerincvelő károsodik, úgy okozhatja a négy végtag gyengülését vagy bénulását, akár emellett légzési elégtelenséget is. Enyhébb esetben az ellátási területnek megfelelően érzészavar, érzéskiesés léphet fel. Nem ritka a végtagok koordinációs zavara sem. Gyakori panasz, hogy a beteg a végtagfájdalom mellett zsibbadást, érzéscsökkent, valamit a végtag ügyetlenné válását panaszolja.

Gyakran okoz fájdalmat a nyakcsigolyák közötti porckorongok sérülése. A csigolyatörés vagy a csigolyák körüli izmok, inak, szalagok sérülése is fájdalommal jár. Autóbaleset, motorbaleset következtében, illetve ha valaki sekély vízbe ugrik fejest, előfordulhat ilyen súlyos baleset.

A nyaki fájdalom további lehetséges okai

• Csontritkulás (osteoporosis): a legtöbb esetben a csontok állományának vesztése mindenféle tünet nélkül, szinte észrevétlenül zajlik, állandó panaszokat csak előrehaladottabb állapotban okoz. A betegség kezdetén terheléskor fellépő, pihenésre szűnő hát- és derékfájdalom jelentkezhet, amit a betegek tévesen sokszor csak a fáradtság jelének tulajdonítanak. Idővel ehhez gyakorta társul a nyak és a vállöv fájdalma, izomzatának feszülése. Később is a fájdalom a vezető tünet. Előrehaladott állapotban már kisebb erőbehatásokra is csonttörések alakulnak ki (leggyakoribbak a csigolyák, a combnyak és a csukló törései), a gerincoszlop eldeformálódik, a háti hajlat kifejezetten fokozódik. A csigolyatörés vagy -beroppanás vagy a szemmel nem is látható csontgerendatörés éles fájdalommal jár. Állandó, terheléskor erősödő hát- és derékfájdalom jellemző. A betegek gyakran nem tudják a hátukat egyenesen tartani, nem bírják a gerinc terhelésével járó feladatokat. Mivel a háti görbület fokozódik, az agyéki görbület elsimul, a hátizmok megfeszülnek, a hasizmok pedig megnyúlnak, a has elődomborodik, a testtartás megváltozik, az izmok annyira elfáradnak, hogy sokan a nap végére egyre jobban előre görnyednek. A beteg gyakran a testmagassága jelentős csökkenését észleli. Előrehaladott állapotban a járás is bizonytalanná válik.
• Gerincferdülés (scoliosis): a gerincoszlop kóros oldalirányú elgörbülése. Jellemzője, hogy az egyik oldali váll, illetve csípő magasabban helyezkedik el, a beteg sok esetben sántítva jár, nyaki, háti és/vagy derékfájdalomra panaszkodik, valamint csökken a fizikai terhelhetősége is. Ha nem áll meg, illetve állítják meg a görbület romlásának folyamatát, súlyos deformitás alakulhat ki. A gerinc fájdalmat okozó kopásos elváltozásai felgyorsulnak. Az ízületek egyenetlen terhelése miatt gyakori a térd-, illetve csípőízületi porckopás (arthrosis) kialakulása is. A mozgásszervi szövődmények mellett súlyos esetben a tüdő is károsodik és szívelégtelenség alakul ki.
• Agyhártyagyulladás (meningitis): akut nyak- és fejfájás, valamint láz kíséri. Bővebben Az agyhártyagyulladásról és tüneteiről

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de; Dr. Bálint Anita, reumatológus
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos