A fájdalom szerepe szervezetünkben

A beteg szubjektív érzőpanaszai az enyhe zsibbadástól az elviselhetetlen fájdalomig terjedhetnek.

A fájdalmat észleljük, felismerjük, lokalizáljuk. A fájdalom stressz: azonnali hatást gyakorol az autonóm (vegetatív) idegrendszerre, ami megváltoztatja a belső szervek működését (szívdobogás, vérnyomás emelkedése, a pupillák tágulása, szapora légzés, görcsös érzés a gyomor területén). Erős fájdalom hatására elsápadás, verejtékezés, ájulás vagy az erek kitágulása, a bőr simaizmainak összehúzódása (libabőr) léphet fel.

A hirtelen fellépő fájdalom rendszerint azonnali védekező reflexet vált ki, az ember a fájdalomtól elrántja az érintett végtagját, a másikkal kitámaszt, hogy el ne essen. A fájdalom megváltoztatja a viselkedésünket, félelmet, szorongást (agressziót) vált ki, emlékezünk rá, és hatással van ránk.

A fájdalom lehet hasznos és ártalmas

Hasznos a fájdalom akkor, ha olyan behatást jelez, ami szövetkárosodást okozhat, illetve felhívja a figyelmet valami testen belüli kóros folyamatra, betegségre. Ez lehet pl. vakbélgyulladás, vesekő, szívizomzat károsodása. A hasznos fájdalom tehát védi a szervezetet.

Addig hasznos a fájdalom, amíg a fájdalmat kiváltó ok elkerülhető, elhárítható, vagy gyógyítható. A testi sérülések lehetőségére, betegségekre figyelmet felhívó fájdalom is kórossá, értelmetlenné válik, ha a sérülést okozó körülmény nem védhető ki, ha hátterében gyógyíthatatlan, rosszindulatú betegség, vagy nem kezelhető degeneratív (pl. ízületi) betegség áll.

Krónikus vagy neuropátiás fájdalom?

Krónikus fájdalomról beszélünk, ha a fájdalom fennállása több mint három hónap. Ez akár „fájdalomszemélyiség” kialakulásához is vezethet.

Az értelmetlen fájdalmak különálló, gyakori típusa az úgynevezett neuropátiás fájdalom. Általában az alsó végtagok nagyon kellemetlen, főleg éjszakai zsibbadásával kezdődik, majd égető, elviselhetetlen fájdalom jelentkezik, amit jelentősen fokoz az érintést, ezért a beteg a takarót, ruhát is nehezen tűri. Ennek a fájdalomnak a betegség kezdetén nagy jelentősége lehet, mert addig fel nem ismert cukorbetegségre derülhet fény a fájdalom okának kivizsgálása kapcsán.

Ismert cukorbeteg esetében is nagy jelentősége van a neuropátiás fájdalom jelentkezésének, ugyanis a láb neuropátiája okozza az úgynevezett diabéteszes lábat. A cukorbetegek neuropátiás fájdalma együtt jár a felületes érzések kiesésével, a láb keringésének elégtelenségével, az érszűkülettel. És mivel a beteg nem érzi az esetleges sérüléseket, és a láb rossz keringése miatt a sebek gyógyulási hajlama elégtelen, ezért fekélyek alakulnak ki, végül a diabetikus lábat amputálni kell.

Miután már az égető jellegű lábfájdalom és zsibbadás mögött diagnosztizálták a cukorbetegséget és a neuropátiát, innentől kezdve az állandó, krónikus, égető, gyötrő lábfájás már haszontalan fájdalom, és újabb betegségeket, alvászavart és depressziót okoz. Kezelése eltér a hagyományos fájdalomcsillapítástól, ezért fontos időben felismerni és neurológushoz irányítani a beteget.

Ha a beteg orvoshoz fordul a fájdalom miatt, fontos tisztázni, hogy...

• mióta áll fenn a panasz,
• állandó-e, vagy ha nem, milyen gyakori,
• milyen jellegű,
• akadályozza-e a mindennapi tevékenységet, vagy a munkát,
• mennyi ideig tart,
• pontosan hol fáj, hová sugárzik ki,
• vannak-e bevezető tünetek,
• vannak-e kísérő tünetek,
• mi váltja ki és mi fokozza, mi csökkenti,
• van-e hasonló beteg a családban,
• miért most fordult orvoshoz

A fájdalom elkerülhetetlen, a szenvedés azonban csak rajtunk múlik.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus