A fájdalom a szervezet házőrző kutyája

A mondás Hippokratésztől származik, és azt is jelenti, hogy a fájdalom a szervezet fenyegetettségét jelzi, akár sérülés, akár betegség esetén. Ez a gondolkodás határozza meg mind a mai napig a fájdalom mint tünet értelmezését mind a köz-, mind az orvosi gondolkodásban.

Az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá arra, hogy a fájdalom érzése-megélése milyen bonyolult rendszerek ép működéséhez kötött. Elképzelhető úgy is, mint a bankokat, intézményeket, vagyontárgyakat őrző-védő rendszerek: a tolvaj behatolási kísérletére (a fájdalmat kiváltó ok) a vezetékeken (ezek a környéki idegek) eljut az információ a rendőrségre, tűzoltóságra, a központba: a gerincvelő, agytörzs, agyféltekék meghatározott területei, akik megteszik a szükséges védelmi lépéseket. Értesítik a tulajdonost, tudatosul a fájdalom fennállása, helye, jellege; és a tulajdonos megteszi, vagy nem teszi meg a szükséges hibaelhárítási lépéseket. De mint tudjuk, a biztonsági rendszerek néha vakriasztást is adnak.

Az emberi idegrendszer valamelyik elemének hibás működése is képes vakriasztást adni, sőt folyamatosan, hosszú időn át fájdalmat jelezni. Így jönnek létre azon állapotok, amikor a páciens számos orvost felkeres, számos vizsgálaton, nemegyszer kellemetlen, sőt fájdalmas beavatkozásokon – megy keresztül, "és nem találnak semmit”. A szokványos fájdalomcsillapítók pedig hatástalanok.

A fennálló panaszok tisztázására több orvosi szakma együttműködése szükséges: a már elvégzetteken kívül, részletes és alapos ideggyógyászati vizsgálat nélkülözhetetlen annak megállapítására, hogy a fájdalom-érző rendszer mely eleme működik hibásan.

A pontos kórismeret birtokában lehet kiválasztani a legmegfelelőbb gyógymódot.

(Dr. Kóger Erzsébet neurológus, Vanderlich Egészségcentrum)