Migrén gyermekkorban - Jellemzők és kezelési tanácsok

A migrén jellegzetes módon gyermekkorban, kamaszkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, és az öregedés során egyre ritkábban és egyre kisebb intenzitással jelentkezik. Gyermekeket is érinthet tehát a migrén, sőt sokszor ijesztőbb lehet, ha ilyenkor jelentkezik, mind a gyermek, mind a szülő számára.

Mennyire gyakori a gyermekkori migrén?

Gyermekkorban azonos arányban alakul ki migrén fiúknál és lányoknál, azonban a serdülőkor után az arány eltolódik a lányok irányába. A pubertás korban már viszonylag magas a migrén kialakulásának lányok és fiatal nők körében, esetükben háromszor gyakrabban alakul ki migrén, mint a fiúknál.

Sok migrénes beteg családjában másnak is volt már hasonló betegsége. Ha mindkét szülő migrénes, nagy eséllyel a gyermeküknél is ki fog alakulni a betegség. Ha csak az egyik szülőnek volt migrénje, akkor is fokozott a migrén kialakulásának kockázata a gyermeknél.

Gyermekkorban az életkor növekedésével növekszik a migrén gyakorisága: újszülötteknél szórványosan fordul elő a statisztikák szerint, 7 éves kor alatt 2-3%, 10 éves korig 5%, 15 éves korig 10% az előfordulása, tinédzserkorban pedig 28%-ra ugrik.

Nem minden gyermekkori fejfájás migrén. A fejfájásbetegségek közül előfordulhat még tenziós fejfájás, ugyanakkor a cluster fejfájás inkább a felnőttek betegsége. A legtöbb esetben azonban a gyermekkori fejfájás egy másik, tartós vagy átmeneti egészségügyi probléma tünete: szemészeti probléma, vérszegénység, krónikus orrmelléküreg-gyulladás vagy fülgyulladás, alacsony vérnyomás, stressz. Érdemes ezeket a lehetőségeket kizárni.

A gyermekek migrénes fejfájásának felismerése

A gyermekkori migrént sok esetben nehéz felismerni, mert eltérhetnek a tünetei a felnőtteknél tapasztalt migrénes tünetektől, a legkisebbek nem is tudnak beszámolni minden panaszukról, és egyéni jellemzőket is mutathat a migrénes roham lefolyása.

A gyermekkori migrén jellemzői:

• A migrén gyermekkorban rendszerint kétoldali, szemben a felnőttkorban jellemző egyoldali fájdalommal. A fájdalom jellege a felnőtteknél is jellemző lüktető fejfájás.
• A gyerekek migrénes rohama általában rövidebb ideig tart, mint a felnőtteknél.
• Gyakoribb a hányinger, a hányás, valamint a fokozott fény- és hangérzékenység.
• A migrénes gyermekek kétharmada tapasztal a roham előtti órákban vagy napokban bevezető tüneteket, mint az ingerlékenység, fáradtság, nyakmerevség.
• Bekövetkezhet a felnőttekhez hasonlóan aurás vagy aurával nem járó forma is. Egyes gyermekeknél így jellemző a roham előtt kb. fél órával jelentkező homályos látás, látótérkiesés és a fényjelenségek látása (sőt akár átmeneti bénulás), másoknál nem.
• Előfordul, hogy a migrén összes tünete kialakul, de a fejfájás elmarad. Ezeket az úgynevezett abdominális migréneket nagyon nehéz diagnosztizálni.
• Egyes gyerekeknél jelentkezhet a hirtelen jelentkező, átmenti szédülés, a periodikus szindróma.
• A migrén utáni napokban egyes gyerekeknél kimerültséget, másoknál feldobottságot tapasztalhatnak a szülők.

Kisebb gyermekeknél rendkívül ijesztőek lehetnek a tünetek, és a gyermekorvosok tapasztalata szerint nagyobb, hosszabb ideig arányban maradnak ki az iskolából, sportórákról.

Tovább Különböző életkorok jellemző fejfájástípusai

Tanácsok a migrénes rohamok megelőzéséhez és kezeléséhez

A migrént provokáló tényezők elkerülése

A legtöbb gyermeknél konkrét kiváltó ok nélkül kövekezik be a migrénes fejfájás, ezért nem a szülő tehet arról, ha nem tudja megóvni gyermekét a rohamtól. Bizonyos esetben azonban azonosíthatóak olyan ételek, italok, szaghatások vagy más külső tényezők, stresszorok, amelyek után gyakrabban következik be migrén.

Ha bizonyos ennivalók válthatják ki a migrént, kerülni kell ezeket az ételeket (gyakori probléma pl. a csokoládé, sajtok, üdítők, feldolgozott húskészítmények, erős fűszerek). Ha bizonyos illatok állnak a háttérben, próbáljuk meg kerülni ezeket. Az alváshiány gyakori kiváltó tényező, gondoskodjunk az elegendő mennyiségű és nyugodt alvásról. A túl intenzív vizuális hatások (videojátékok, gyorsan változó mozgóképek) is felelősek lehetnek. Összességében igyekezzünk rendszeres napi menetrendet kialakítani rendszeres étkezéssel és bőséges alvással, játékkal.

Nem minden provokáló tényező kerülhető el, ilyen gyakori kiváltó ok az utazás, időjárásváltozás, bizonyos gyógyszerek szedése.

Rendszeres mozgás

Kerüljük a hirtelen megerőltetéssel járó tevékenységeket, ugyanakkor mozogjon rendszeresen a gyerek. A hirtelen elkezdett intenzív sport migrénes fejfájást provokálhat, ugyanakkor a rendszeresen végzett nem túl megerőltető testmozgás csökkenti a feszültséget és hozzájárulhat a migrén megelőzéséhez. Válasszunk valamilyen mozgásformát, amit a gyermek is kedvel és szívesen űz.

Tippek a fájdalom csökkentéséhez roham idején

• Biztosítson gyermekének egy sötét, csendes szobát a migrénes fejfájás idején.
• Nedves kendő homlokra hejezésével enyhíthető a lüktető fájdalom.
• Próbálja rávenni gyermekét arra, hogy szunyókáljon vagy feküdjön le.

Gyógyszeres kezelés

Szerencsére a felnőttek migrénjének kezelésére adott gyógyszerek gyermekeknél is hatékonyak és alkalmazhatóak. Enyhébb panaszok és ritkább előfordulás esetén elegendőek lehetnek a különböző jól ismert fájdalomcsillapítók (nemszteroid gyulladáscsökkentők), amik egy órán belül megszüntethetik a fejfájást. Súlyosabb esetben orvos által felírható, vényköteles gyógyszerekre van szükség, amik lehetnek a rohamok során alkalmazandó gyógyszerek (triptánok), vagy gyakran ismétlődő migrén esetén megelőző készítmények is.

Ha a gyermek migrénes fejfájásra panaszkodik, orvoshoz fordulás előtt figyelje meg minél pontosabban, hogy minek a hatására jelentkezik a fájdalom, mik a jellemzői, milyen kísérő tünetei vannak, ez sokat segít a diagnózisban és a megfelelő kezelés megtalálásában. Gyermekgyógyásza lehet, hogy neurológushoz utalja a gyereket további vizsgálatok elvégzésére.

A kezeléssel a migrénes fejfájások nem szüntethetőek meg teljesen, a cél az, hogy legalább 50 százalékkal csökkenjen a rohamok gyakorisága, valamint 1 órán belül véget érjen a rohamokkal járó intenzív fejfájás.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
További felhasznált forrás: Cleveland Clinic