A fájdalomérzet a fejben dől el?

Vajon igaz-e hogy a fájdalmat is „csak” beképzelhetjük magunknak? - tettük fel a kérdést dr. Ertsey Csabának, a Magyar Fejfájás Társaság elnökének egy nemrégiben publikált német kutatás eredményei alapján.

A pozitív gondolatok segítik a felépülést, mérséklik a fájdalmat

Idézzük fel először is, hogy mit állítanak német kutatók: úgy vélik, a fájdalom (az érzet, hogy valamink éppen fáj-e, vagy sem) „a fejben is eldőlhet”. Arra az ismert megfigyelésre hivatkoznak, hogy a pozitív gondolatok gyorsíthatják a felépülést, és igaz ennek fordítottja is – vagyis fájdalomérzetünket, illetve annak mértékét is, negatív gondolkodásunk, a panaszhoz való hozzáállásunk, jelentősen befolyásolhatja. Aki „beképzeli” magának a fájdalmat, annál előbb-utóbb ki is fog alakulni a kín, fogalmazott vizsgálati tapasztalata alapján Arne May idegkutató (Hamburgi Egyetemi Klinika).

A placebo-hatás és a beképzelés ereje

A beképzelés erejét eddig csak az úgynevezett placebo-hatás kapcsán sikerült igazolni, írja a vizsgálat vezetője, amikor látszatgyógyszert vesz be a beteg, és hamarosan gyógyultnak hiszi magát. Kísérletük résztvevőinek - hővel - naponta okoztak enyhe fájdalmat, amihez azonban fokozatosan hozzászoktak, így a kín mértéke csillapodott. Ám egyeseknek azt mondták, hogy fájdalmuk fokozódni fog. Ezen alanyoknál, ha nem is nőtt a fájdalomérzet, de egyenletes maradt. A kutatók ezt "nocebohatásnak" nevezik (a jelenségért szerintük az operculum nevű agyterület felel). A kutatók bizonyítva látják, hogy a fájdalom megélésére, már egyetlen információ is hatással lehet. A hétköznapokban, ebből az a fontos üzenet következik az orvosok számára, hogy nagyon vigyázniuk kell, mit mondanak a betegnek. A tudatosan vagy tudat alatt átadott információ ugyanis, jelentősen befolyásolhatja a kezelés lefolyását, illetve eredményességét.

A migrén sokak egészségi problémája – az aktív lakosság egészében 10-12%, a nők körében akár 20 százaléknyi is lehet az érintett. Ezért feltétlenül érdemes gyakran szót ejteni a témáról - véli dr. Ertsey Csaba. A szakember szerint, sokak számára létezhet megoldás, elviselhetőbb tüneteket hozó terápia.

A fájdalom a fejben tudatosul

A fentiekhez dr. Ertsey Csaba elsősorban azt fűzte hozzá - kerülve a szőrszálhasogatás látszatát is -, hogy valamennyi fájdalom „a fejben dől el”, hiszen ott „tudatosul”. Ilyen értelemben, például egy altatásban végzett műtétnél is a „fejet” (tudatot) kapcsolják ki, ezért lehet valakinek kivenni a vakbelét, amputálni végtagját, miközben nem jelzi, hogy érezné, sőt azt sem, hogy fájna neki. Azt is leszögezi, hogy semmiképpen nem szerencsés orvosként úgy fogalmazni, hogy valaki „beképzeli” magának a fájdalmat, ez ugyanis a fájdalmat átélő betegről (negatív) értékítéletet hordozna. Továbbá a placebo nem „látszatgyógyszer”, hiszen egyes esetekben tudatosan is alkalmazzák a terapeuták. Nem mellékesen, egyes „alternatív” gyógymódok sikerében, jelentős szerepe lehet.

A nocebo hatás

A „nocebo” kifejezés pedig azt a jelenséget jelöli, hogy fájdalmat nem okozó behatás is kelthet fájdalomérzetet, ha a vizsgált személyt előzetesen erre készítik fel szóban. Arne May munkacsoportjának kutatása arról szól, hogy az előzetes elvárások, a fájdalomérzést az objektív fájdalominger csökkenése ellenére, fokozhatják (a fájdalom fokozódását várják a vizsgált személyek, és ezt is tapasztalják, bár a fájdalmas inger erőssége csökken). Mindez az orvosok számára azért is jelentős lehet, mert analógia alapján feltehető, hogy nagyobb gyakorisággal fognak mellékhatást észlelni azok, akiknek erre előzetesen felhívják a figyelmét - ami egyben az orvos kötelessége -, mint azok, akiknek nem.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet)