Miért érdemes kivizsgáltatni a fejfájást?

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, amellyel életében mindenki találkozik, azonban nem mindig ártalmatlan. Érdemes lehet orvoshoz is fordulni ezzel a tünettel, mivel egyes esetekben komolyabb betegségek jele is lehet. Különösen akkor fontos a kivizsgálás, ha a fejfájás gyakran visszatér, vagy hirtelen, súlyos formában jelentkezik.

A fejfájások típusai és jelentőségük

A fejfájásokat két fő csoportba sorolhatjuk: elsődleges és másodlagos típusú fejfájások.

Elsődleges fejfájások: Ezek rendszerint önálló kórképek, nem más betegség tünetei. Ide tartozik a migrén, a tenziós fejfájás és a cluster fejfájás. Bár ezek a fejfájások általában nem veszélyesek, a mindennapi életminőséget jelentősen ronthatják, enyhítésükre számos gyógyszer létezik.

Másodlagos fejfájások: Ezek hátterében valamilyen más betegség vagy kórállapot áll, például agydaganat, agyi érkatasztrófa, fertőzés vagy magas vérnyomás. Ezek a fejfájások sokkal komolyabb figyelmet igényelnek, mivel a mögöttes ok gyakran súlyos is lehet, sőt, akár életveszélyes is. A teljesség igénye nélkül a koponyával kapcsolatos, illetve a gerinc nyaki szakaszán jelentkező betegségek, a fejet és/vagy a nyakat ért sérülések, koponyán belüli idegi fájdalmak, a gerincoszlop tartási rendellenességei, a spondylarthrosis, pszichiátriai kórképek, alkoholfogyasztás, alkohol- vagy gyógyszermegvonás, egyszerűbb fertőzések (például egy nátha, influenza, COVID-19) vagy a szem gyulladásai, akut glaukómás roham is járhat fejfájással, így ezek szintén lehetnek a másodlagos fejfájás forrásai.

Mivel a fejfájás mint tünet mögött számos különböző ok húzódhat meg, egy alapos kivizsgálás segíthet a pontos diagnózis felállításában. A helyes diagnózis elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő kezelést kapjon az érintett, és elkerülhetők legyenek a súlyosabb következmények.

Mikor kell orvoshoz fordulni fejfájás esetén?

Nem minden fejfájás igényel azonnali orvosi ellátást, de vannak bizonyos helyzetek, amikor mindenképp érdemes felkeresni egy szakembert. Háziorvosunkhoz vagy neurológus szakorvoshoz fordulhatunk, és az ország számos pontján működnek úgynevezett fejfájás ambulanciák is.

Az alábbi esetekben feltétlenül szükséges orvoshoz fordulni:

1. Új típusú fejfájás esetén, ha valaki korábban nem tapasztalt hasonló jellegű fejfájást, vagy a fejfájása természete hirtelen megváltozik.
2. A nagyon erős, hirtelen fellépő, villámcsapás- vagy ütésszerű fejfájás, fájdalom, melyet olykor hányinger vagy hányás is kísér, az agyi érkatasztrófa (pl. aneurysma ruptúra, subarachnoideális vérzés) előjele lehet, ilyenkor is fontos a mielőbbi orvosi ellátás.
3. Ha a fejfájás mellé olyan tünetek társulnak, mint a látászavar, beszédzavar, végtaggyengeség, zavartság, hányinger, hányás vagy láz, azok agyi vérzéses folyamatok, agyhártyagyulladás vagy egyéb súlyos betegség jelei lehetnek.
4. Koponyatrauma után jelentkező fejfájás esetén is haladéktalanul forduljunk orvoshoz! Fejsérülés vagy baleset után fellépő fejfájás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mert koponyaűri vérzés vagy más sérülés is okozhatja a fellépő tünetet.
5. Rendszeres, egyre súlyosbodó fejfájás esetén is keressünk fel szakembert. Ha a fejfájások gyakorisága növekszik, és a fájdalom intenzitása is fokozódik, szükséges a kivizsgálás. Komolyabb betegséget jelezhet.
6. Immunhiányos állapot vagy daganatos betegség esetén a szervezet hajlamosabb fertőzésekre vagy a daganat okozhat agyi áttétet, amelyek szintén okozhatnak fejfájást.
7. Gyógyszerabúzus, vagy nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás után is jelentkezhet fejfájás. Egyes szerek mérgező hatása vagy az elvonási tünetek szintén súlyos fejfájást idézhetnek elő.

A fejfájás kivizsgálásának lépései és eszközei

A fejfájás okának felderítése egy alapos, több lépcsős folyamat, amely során az orvos többféle vizsgálatot rendelhet el. A diagnózis felállításához elengedhetetlen a részletes anamnézis felvétele, fizikális vizsgálat, neurológiai fizikális vizsgálat, illetve szükség esetén speciális képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok elvégzése is.

1. Az anamnézisfelvétel során az orvos részletesen kikérdezi a beteget a fejfájás jellemzőiről: Mióta áll fenn? Milyen gyakran jelentkezik? Milyen típusú a fájdalom (lüktető, tompa, nyomó vagy szúró)? Vannak-e kiváltó tényezők (pl. stressz, alváshiány, egyes ételek)? Milyen egyéb tünetek jelentkeznek a fejfájással együtt? Van-e családi kórelőzmény, pl. migrén, vagy egyéb betegségek, pl. magas vérnyomás, aneurizma ruptúra?

Ez az első lépés rendkívül fontos, mivel sok esetben már ezekből az információkból is következtetni lehet a fejfájás típusára és lehetséges okára. Ha orvost keres fel panaszaival, érdemes átgondolnia mindezeket, mivel rá fognak kérdezni.

2. Fizikális és neurológiai vizsgálat: A fizikális vizsgálat során az orvos megvizsgálja a páciens általános állapotát, vérnyomását, pulzusát, valamint a fej- és nyaki izmok állapotát.

A neurológiai vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy vannak-e idegrendszeri eltérések, például reflexproblémák, érzékelési zavarok vagy mozgáskoordinációs rendellenességek.

Ezek a vizsgálatok segíthetnek kizárni vagy megerősíteni bizonyos súlyos betegségek diagnózisát.

3. Képalkotó vizsgálatok: Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a fejfájás hátterében komolyabb betegség áll, képalkotó vizsgálatokra lehet szükség. Fejfájás esetén az orvos CT- vagy MRI-vizsgálatot rendelhet el, gyanújától függően.

A CT gyors és hatékony vizsgálat, amely különösen akkor hasznos, ha a fejfájás valamilyen trauma, vagy koponyát ért ütés után jelentkezik, vagy ha felmerül az agyvérzés vagy koponyaűri vérzés gyanúja.

Az MRI részletesebb képet nyújt az agyszövetekről, így pontosabb diagnózist tesz lehetővé. Tumorok, agyi fertőzések, idegrendszeri eltérések kimutatására alkalmas. Ezen vizsgálat egy fajtája az MR angiográfia: ez a vizsgálat az agyi erek állapotát térképezi fel, így az érrendszeri problémák (pl. aneurizma, érszűkület) felismerésére használható.

4. Laboratóriumi vizsgálatok: Bizonyos esetekben laborvizsgálatokra is szükség lehet, például vérkép, gyulladásos paraméterek ellenőrzése, vagy fertőzések kimutatása céljából. Ha a fejfájás mögött fertőzés vagy gyulladás áll, ezek a vizsgálatok segítenek a diagnózis felállításában.

5. Lumbálpunkció: Egyes ritka esetekben, ha az orvos agyhártyagyulladásra, agyvérzésre vagy más, koponyaűri nyomásfokozódással járó betegségre gyanakszik, lumbálpunkció (gerinccsapolás) is szükséges lehet. Ezt kórházi körülmények között az ideggyógyászaton végzik, majd a kinyert agy-gerincvelői folyadékot elemzik, amely fontos információkat nyújt a központi idegrendszer állapotáról.

6. EEG (elektroenkefalográfia): Ha az orvos epilepsziára vagy más idegrendszeri működési zavarra gyanakszik, az EEG-vizsgálat segíthet a diagnózis felállításában. Ez a vizsgálat az agy elektromos tevékenységét vizsgálja, és különösen hasznos görcsrohamokkal járó fejfájások esetén.

Összefoglalva

A fejfájás kivizsgálása azért fontos, mert a háttérben súlyos betegségek is meghúzódhatnak. Ha a fejfájás hirtelen, erőteljesen, ütésszerűen jelentkezik, vagy más tünetekkel is együttjár, esetleg hosszú időn át fennáll, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. A kivizsgálás során alkalmazott lépések – az anamnézis, a fizikális vizsgálat, a képalkotó és laboratóriumi módszerek – segítenek a pontos diagnózis felállításában. A fejfájás megfelelő kezelése nemcsak az életminőséget javítja, hanem segíthet megelőzni komoly szövődményeket is, különösen akkor, ha a fejfájás másodlagos típusú, és a tünet mögött súlyosabb betegség áll. Az időben történő orvosi beavatkozás életmentő lehet, ezért nem szabad elhanyagolni a gyakori vagy szokatlan fejfájás tüneteit!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta