Mikor forduljunk orvoshoz migrénes fejfájásunkkal?

A migrén krónikus betegség, amelyet gyakran nem diagnosztizálnak és ezért nem is kezelnek megfelelően. Súlyos vagy szokatlan tünetek esetén keresse fel kezelőorvosát!

Ha észreveszi, hogy migrénre jellemző tünetei alakultak ki, figyelje meg és írja le azokat, továbbá azt is, hogyan kezelte azokat. Ezt követően keresse fel orvosát és beszélje meg a fejfájásával kapcsolatos kérdéseket!

Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha az alábbi tünetek közül egyet is tapasztal

• Ha Önnek már volt korábban fejfájása, melynek jellege megváltozott.
• Nyilalló, villámcsapásszerű fejfájás.
• Lázzal, nyaki merevséggel, kiütéssel, zavartsággal, rohamokkal, kettős látással, gyengeséggel, zsibbadással, illetve nehezített beszéddel együtt járó fejfájás.
• Fejsérülést követő fejfájás, különösen, hogy ha ez idővel romlik.
• Krónikus fejfájás, ami köhögés, sportolás, erőlködés, illetve hirtelen fejmozgatás hatására romlik.
• Újonnan megjelenő fejfájás 50 éves kor felett.

Kivizsgálásra van szükség

A migrén minden esetben neurologus által felállított diagnózis alapján mondható ki, csupán öndiagnózis alapján nem. Rendkívül alapos kivizsgálásra van szükség, mert a tünetek hátterében gyakran az agyi ér fejlődési rendellenessége (ún. aneurysma) áll. Aneurysma esetén a rendellenes ér fala bármikor megrepedhet, ezzel pedig életveszélyes állapotot idézhet elő, és csak az időben - megrepedés előtt - történő észlelés, és operáció esetén gyógyítható megfelelően.

A fejfájást komolyan kell venni, mert a fájdalom sziréna, bajt jelez, amit fel kell deríteni! Ha már minden tisztázódott, akkor kezdődhet a fejfájás gyakoriságához alkalmazott antimigrénes kezelés.

Milyen vizsgálatokra számíthat?

Ha Önnek tipikus migrénje van, vagy családjában előfordult már migrénes betegség, orvosa nagy valószínűséggel már az Ön által adott leírás, és a fizikális vizsgálat alapján fel tudja állítani a diagnózist.

Ha azonban a fejfájás szokatlan jellegű, súlyos vagy nagyon hirtelen alakul ki, orvosa javasolhat néhány vizsgálatot az alábbiak közül egyéb kórállapotok kizárására:

Computer tomográfia (CT)
Ez a képalkotó vizsgálat számítógép által irányított röntgensugár segítségével kereszt-, és hosszmetszeti képeket képes létrehozni az agyról. Ennek segítségével orvosa fejlődési rendellenességet, súlyos vérkeringési zavar nyomait, daganatot, fertőzés jeleit és egyéb, fejfájást előidéző problémákat ismerhet fel vagy zárhat ki.

Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI)
Az MRI erőteljes mágneses mező segítségével a CT-nél részletesebb, de ahhoz hasonló képeket készít az agyról. Az MRI vizsgálat segítségével a koponyán belüli rendellenességek nagyobb biztonsággal ismerhetők fel. Az MRI vizsgálatokkal az agy vérellátása is jobban vizsgálható.

Gerincfolyadék-csapolás (lumbál punkció)
Ha orvosában felmerül a gyanú, hogy Önnél agyhártyagyulladás, vagy vérzés áll a fejfájás hátterében, akkor mintavételt javasolhat a gerincfolyadékból. Az eljárás során vékony tűt szúrnak be a gerinc alsó szakaszán két csigolya közé, és ezen keresztül gerincfolyadékot bocsátanak le, melyet laboratóriumban megvizsgálnak. A kb. 30 percig tartó eljárás során kellemetlen, de nem túl erős nyomást érezhet, utána átmeneti fejfájás alakulhat ki.

Milyen szövődményei lehetnek a migrénnek?

Előfordulhat, hogy nem fogja tudni fejfájását enyhíteni, különösen olyankor, amikor elkésik a rohamoldó kezeléssel.

A nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek (pl. aszpirin, ibuprofen), nagy dózisban, rendszeresen szedve hasmenést, hasi fájdalmat okozhatnak, ami időseken és egyéni érzékenység esetén gyomorfekély, gyomorvérzés kialakulását is okozhatja.

Mindezek mellett, ha fejfájás-csillapító gyógyszerekből túl sokat szed (két-három alkalommal hetente vagy naponta), akkor idővel gyógyszer indukálta fejfájás alakulhat ki Önnél. A gyógyszer indukálta fejfájás veszélye, hogy további gyógyszerfogyasztásra sarkallhat, ami hosszútávon rontja az állapotot.

Mirgénes infarktus

Kimutatták, hogy létezik az úgynevezett migrénes infarktus is, amikor a rohamot követően - bár a tünetek múló jellegűek - a koponya CT vizsgálat során kisebb gócokat mutattak ki. Ez többnyire magas vérnyomásos, cukorbeteg migréneseknél fordulhat elő. Igen ritka kórkép, de megemlítendő, hogy létezik úgynevezett familiáris hemiplégiás migrén, mely egyenes ágon öröklődik, súlyos kisagyi tünetekkel, tudatzavarral, eszméletlenséggel jár. Gyakorisága 0,01 százalék. Az elvégzett 1000 MRI vizsgálatból szerencsére csak 2 pozitív.

Szerotonin szindróma

A szerotonin testszerte előforduló "hírvivő" molekula, amely az idegrendszerben is fontos szerepet tölt be (úgynevezett neurotranszmitter, mint a jóval ismertebb adrenalin is). A szerotonin szindróma az agy szerotonin-szintjének veszélyes mértékű megemelkedését kísérő tünetegyüttes, vérnyomáskiugrással, izomgörcsökkel, magas testhőmérséklettel és zavartsággal.

Leginkább akkor alakul ki, ha a beteg olyan gyógyszereket szed együtt, amelyek növelik az agy szerotonin-szintjét vagy utánozzák a szerotonin hatását. Ilyen a szerotonin hatását utánzó migrén ellenes gyógyszerek (triptánok, pl. sumatriptan, zolmitriptan) kombinálása az antidepresszánsok azon csoportjával, amelyek növelik az agyban a szerotonin szintjét.

A szerotonin szindróma szerencsére elég ritka. Ha mégis kialakul, azonnal mentőt kell hívni, a mentők kiérkezéséig a magas testhőmérsékletet vizes ruhával vagy hűtőfürdővel lehet csökkenteni. A szokásos lázcsillapítók hatástalanok (mivel nem igazi lázról van szó, hanem a görcsölő izmok fokozott hőtermeléséről).

Ez is érdekelheti Stroke-ot okozhat az aurával járó migrén?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus, Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus szakorvos