A fájdalomérzékelés alapjai

szerző: Dr. Ertsey Csaba PhD Med. Habil, egyetemi docens
megjelent:

Szervezetünk érzékelő rendszere folyamatosan tájékoztat minket külső és belső környezetünk állapotáról. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a különböző változásokra reagálni tudjunk. A fájdalomérzékelés alapvető biológiai haszna az, hogy felhívja a figyelmünket a testünket érő káros behatásokra, melyek a legtöbb esetben szöveti károsodást (seb, csonttörés stb.) okoznak.

Van, hogy egy fájdalominger konkrét, gyors elhárító választ hoz létre. Ha pl. a tengerparton mezítláb kagylóhéjra lépünk, a másodperc tört része alatt lezajlik egy reflexes válasz, melynek célja a végtag eltávolítása a károsító ingertől (a kagylóhéjtól) – ebben a fő szerep az idegrendszeré. Más esetben a szövetkárosodás gyulladást hoz létre (ez is a szervezet védekező reakciója), és a fájdalom ennek kísérő jelensége lesz.

Mikor tudatosul a fájdalom?

Maga a fájdalom mindkét esetben akkor tudatosul, ha az azt kiváltó inger a megfelelő idegpályákon át eljut az agy fájdalomérző központjaiba. A fájdalmas ingereket részben szabad idegvégződésekkel, részben specializált, mechanikus, hő- vagy kémiai ingerekre aktiválódó receptorokkal érzékeljük.

A testünket behálózó érzőidegek az ezekből származó elektromos impulzusokat továbbítják. Ezeket az érzőidegeket a fájdalomérző pályák első idegsejtjei alkotják, melyek az impulzusokat a fájdalomérzékeny szövetekből a gerincvelőbe (illetve a fej területéről a gerincvelő folytatásába eső agytörzsbe) továbbítják. Itt történik meg az első átkapcsolódás: a fájdalomérző idegsejek ingerülete a másodlagos érzőidegsejtekre kapcsolódik át, mely az impulzusokat az agy „előszobájába”, a nagyagyi féltekék mélyén elhelyezkedő thalamusba továbbítják.

Az innen kiinduló harmadlagos érzősejtek juttatják el az impulzusokat az agykéreg érző területeihez, és számos más agyterülethez, melyeknek többek között a fájdalomra adott tudatos és nem tudatos válasz kialakításában, a fájdalom érzelmi vetületének létrehozásában, a fájdalommal kapcsolatos emlékek tárolásában és feldolgozásában van szerepe. Fontos megjegyezni, hogy valamennyi átkapcsolódás nem pusztán automatikus ingertovábbítást jelent, hanem az ingerek feldolgozását is: egyes ingerek csökkent, mások felerősített intenzitással adódnak tovább.

A fej két legfontosabb érzőidege

Az egyik a háromosztatú ideg, vagyis a (nervus trigeminus), ami az állkapocstól kb. a fejtetőig idegzi be az arc és fej bőrét, a koponyán belül pedig ez felel a fájdalomérzékeny struktúrák (szem, fogak, orrmelléküregek, agyburkok és agyi erek) túlnyomó többségének beidegzéséért. A másik a fej hátulsó részének és a tarkótájnak a fő érzőidege, a nervus occipitalis (tarkótáji ideg). Érdekesség, hogy a két fő érzőideg (nervus trigeminus és nervus occipitalis) által szállított fájdalomérző impulzusok az agytörzs és a nyaki gerincvelő egymás folytatásába eső érző területein kapcsolódnak át, és ezen a területen olyan másodlagos idegsejtek is vannak, amik mindkét idegből kapnak impulzusokat.

Részben ez magyarázza azt, hogy egyes fejfájások, bár a homloktájról indulnak, később a nyak felé is terjednek, de ennek a fordítottja is bekövetkezhet. A fej érzőpályái a továbbiakban szintén a thalamusba, majd onnan az érzőkéregbe küldenek impulzusokat.

A fejfájások megértéséhez fontos tudni, hogy a fej fájdalomérző rendszerét nem csak szöveti károsodás aktiválhatja. Számos olyan kórkép van, ahol a fejfájást a fájdalomérző idegsejtek „spontán” aktiválódása váltja ki. Ezeket a fejfájásokat hívjuk önálló fejfájásoknak. Ezeket és a fejfájás egyéb okait a következő fejezet tárgyalja.

Tovább Egyszerű fejfájás vagy migrén? - A migrén tünetei

(Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens - Készült a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. támogatásával)

Hivatkozás

Silberstein SD, Lipton RB, Goadsby PJ. Headache in Clinical Practice. Isis Medical Media, Oxfordt, 1998

Anyaglezárás dátuma: 2019.08.05.

PP-GEP-HUN-0195

Cikkajánló

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Becslések szerint Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek.

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tamás Gergely

Dr. Nagy Tamás Gergely

Pszichoterapeuta, Neurológus

Budapest