A migrén hatása az egyénre és a társadalomra

A migrén kb. 1,2-1,4 millió honfitársunkat érinti: erős, a tevékenységet nagy mértékben zavaró vagy akár meggátoló fejfájás, amit hányinger, az esetek egy részében hányás, fény-, illetve zajérzékenység kísér. A migrén általában éveken, évtizedeken át visszatérő rohamok formájában jelentkezik.

A fájdalom és a kellemetlen kísérő tünetek a betegek és a társadalom számára is komoly tehertételt jelentenek. Az orvostudományban viszonylag új kutatási irány annak vizsgálata, hogy a különböző kórképek hogyan hatnak ki a betegek életminőségre. Ez nemcsak azért lényeges, hogy jobban megértsük, milyen szenvedést, illetve korlátozottságot jelent egy-egy betegség, hanem – meglepő módon – a kezelés szempontjából is lényeges információkat adhat. Míg a hagyományos orvoslás általában a betegségek által okozott kisiklás megszüntetését célozza (pl. magas vérnyomás vagy vércukorszint normalizálása), ez nem feltétlenül jár együtt a közérzet vagy az életminőség javulásával. Ugyanakkor az életminőség számos lényeges kórképben, mint pl. a szív- vagy daganatos betegségek, előjelezheti a túlélés esélyét ^(1-4).

Befolyásolja az életminőséget

Bár a migrén nem jár maradandó egészségkárosodással, összehasonlító vizsgálatok szerint az egyén életminőségét legalább olyan mértékben rontja, mint az ízületi gyulladás, a cukorbetegség, az isiász, a depresszió vagy a szívelégtelenség ^(5,6). Ez az életminőségromlás nem csak az átélt fájdalomra vonatkozik. Egy olyan kérdőívvel végzett vizsgálat szerint, mely az életminőség 8 területét vizsgálja, a migrén jelentősen korlátozza a szerepvállalást (munkahelyen, családban), a fizikai teljesítőképességet, hátrányosan hat ki a társadalmi és személyes kapcsolatokra és rontja a mentális egészséget is ⁽⁵⁾.

Más fejfájásokkal összehasonlítva a migrén lényegesen súlyosabb életminőség-romlást okoz, mint a tenziós fejfájás ⁽⁷⁾, és hatása összevethető az egyik leghevesebb fájdalomszindróma, a cluster fejfájás életminőség-károsító hatásával ⁽⁸⁾. Ráadásul a migrénesek életminősége nemcsak a rohamok alatt rosszabb az egészségesekénél, hanem fejfájásmentesen is ⁽⁹⁾. A rohamok közötti időszakban a migrénesek 10%-a attól szorong, hogy a rohamok visszatérnek, és további 15%-uk elkerül olyan, számukra fontos dolgokat, amik megítélésük szerint migrént válthatnak ki ⁽⁹⁾. A migrénesek kb. harmada nem szívesen beszél fejfájásáról, mert úgy érzik, hogy sem a családjuk, sem a barátaik, sem a munkatársaik nem értik meg e problémájukat ⁽⁹⁾.

Rontja a karrierépítést

A migrén nem csak az életminőséget rontja: a kutatások szerint a migrénesek egy része a migrén miatt nem tud képességeinek, illetve elképzeléseinek megfelelő karriert építeni ⁽⁹⁾ – mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy már olyan weboldal is létezik, ami a „migrénbarát” munkahely kiválasztásához ad tanácsokat ⁽¹⁰⁾. Emellett a jövedelmük is alacsonyabb lehet, részben a rosszabb karrierlehetőségek miatt, részben a migrén miatt betegállományban töltött idő miatt: egy svéd vizsgálat szerint egy év alatt a migrénesek több mint 76%-a kényszerült betegszabadságra ⁽¹¹⁾.

Társadalmi szinten probléma, hogy a migrén jelentős egészségveszteséget okoz – ebben nemcsak az játszik szerepet, hogy akár évtizedeken át visszatérő, erős fejfájásokról van szó, hanem az is, hogy a migrén igen gyakori betegség. Egy 2017-es vizsgálat szerint hazánkban a migrén felelős az elvesztett egészséges évek több mint 2%-áért: ez több, mint az emlődaganat, a máj- vagy veseelégtelenség, illetve a fertőző betegségek által okozott egészségveszteség ⁽¹²⁾.

Még többet mond az az adat, hogy az 50 év alattiak körében a migrén az egészséggel összefüggő korlátozottság leggyakoribb oka ⁽¹³⁾ – tehát a társadalom aktív korú tagjai számára ez jelenti a legnagyobb kihívást. Bár a migrénesek kevesebb mint fele fordul orvoshoz ⁽¹⁴⁾, így is a fejfájás az egyik leggyakoribb panasz mind az alapellátásban, mind a neurológiai szakellátásban, így az ellátórendszerre is súlyos terhet ró.

Mindezek alapján látható, hogy a migrén ellátása – a megfelelő rohamkezelés, a fejfájások megelőzése, és a migrénnel kapcsolatos ismeretek átadása orvosoknak és betegeknek egyaránt – nemcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is kiemelten fontos.

Tovább Élet migrénnel

(Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens - Készült a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. támogatásával)

Anyaglezárás dátuma: 2019.08.05.

PP-GEP-HUN-0193