A migrén kezelése: fájdalomcsillapítás
A migrén kezelésének két fő iránya a rohamkezelés (fájdalomcsillapítás), illetve a migrénrohamok ritkítását célzó megelőző kezelés. Általánosságban a fejfájások kezelése kapcsán elmondható, hogy fájdalomcsillapításra minden olyan esetben szükség van, ha a fejfájás már zavaró mértékű, vagy a még enyhe, nem zavaró fejfájás beavatkozás nélkül várhatóan erősödni fog.
Az alapelv minden esetben a személyre szabott gyógyszerválasztás, ahol az adott készítmény hatékonysága mellett tolerálhatósága és elfogadhatósága is lényeges szempont. A választott fájdalomcsillapítót a lehető legkisebb, de hatékony egyszeri és napi adagban, a lehető legrövidebb ideig célszerű adni.
A migrénes roham minden esetben kezelendő, megfelelő időben (a roham kezdete után minél hamarabb), megfelelő adagban alkalmazott gyógyszerekkel. A választandó szer függ a roham erősségétől, a kísérőtünetektől, az egyéb betegségektől és a miattuk szedett gyógyszerektől, a korábbi gyógyszeres próbálkozások sikerétől. Enyhe fejfájás esetén csak akkor javaslunk rohamkezelést, ha a fájdalom és kísérő tünetei alapján egyértelműen számítani kell rá, hogy kezelése nélkül migrén alakul ki. A migrén kezelése során a szájon át adható készítmények alkalmazhatóságát korlátozza a gyakori hányinger, illetve hányás.
A migrénesek többsége egyszerű vagy kombinált fájdalomcsillapítókat használ
Ezek előnye, hogy jól ismert készítmények, egy részük vény nélkül is beszerezhető. Az ilyen készítményektől a még enyhe, vagy közepesen erős migrénroham megszüntetése várható. Vízoldékony por formában kapható képviselőik gyorsabban felszívódva hamarabb kifejthetik hatásukat. A fájdalomcsillapítók kombinálása más hatóanyagokkal (koffeinnel, hányingercsökkentőkkel stb.) a hatékonyságot növelhetik. Fontos tudni, hogy a migrénroham kezelésére relatíve magas egyszeri adagok alkalmasak, így acetilszalicilátból 1000 mg, paracetamolból 1000 mg, ibuprofenből 6-800 mg, diclofenacból 50-100 mg, metamizolból 1000 mg. Ez a legtöbb készítmény esetén 1-nél több tabletta bevételét jelenti, ami a betegek többsége számára nem vonzó.
Míg a fent említett készítmények általános fájdalomcsillapítók, addig léteznek kifejezetten a migrén ellen kifejlesztett, speciális rohamgyógyszerek. Ezek egyik csoportja, az ergotszármazékok, ma már korszerűtlennek minősülnek alacsony hatékonyságuk és sok mellékhatásuk miatt. Ezért alkalmazásuk az utóbbi években jelentősen visszaszorult.
A speciális rohamgyógyszerek másik csoportja, az ún. triptánok a migrén ma ismert leghatékonyabb rohamgyógyszerei. E gyógyszercsoport tagjai közül hazánkban jelenleg az eletriptan és a sumatriptan érhető el. A triptánok tablettában adva is hatékonyan csillapítják a migrénrohamot, és a roham későbbi szakában adva is lényegesen hatékonyabbak a hagyományos fájdalomcsillapítóknál.
Ugyanakkor a triptánok hatékonysága is alacsonyabb, ha a migrénesek kb. felére jellemző alllodynia (a fájdalom területén a bőr érintésére kiváltódó fájdalomérzés) kialakulása után alkalmazzák őket. A triptánok ellenjavalltak kezeletlen magasvérnyomás betegség, koszorúér-, vagy egyéb érszűkület esetén, korábbi stroke után, illetve egyes gyógyszerek rendszeres alkalmazása esetén (az ellenjavallatokról a gyógyszert felíró orvosnak kell döntenie). Terhesség esetén a triptánok alkalmazása csak a haszon és kockázat gondos érlegelésével megengedett, bár az eddigi adatok alapján biztonságosnak mondhatóak. A triptánok közül az eletriptant migrén kórismével a családorvos is rendelheti, míg a sumatriptan-készítmények csak neurológus javaslatával rendelhetőek.
Fontos tudni, hogy a kábító fájdalomcsillapítóknak nincs helye a migrén és egyéb önálló fejfájások kezelésében!
Tovább Hogyan kezelhető a migrén?
(Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens - Készült a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. támogatásával)
Hivatkozások |
Evers S, Afra J, Frese A, Goadsby PJ, Linde M, May A, Sándor PS. EFNS guideline on the drug treatment of migraine – revised report of an EFNS task force. Eur J Neurol 2009;16:968-81. Ertsey C, Áfra J, Berky M, Bozsik G, Szok D, Tajti J, Valikovics A, Vécsei L. Az elsődleges fejfájások klasszifikációja, a migrén epidemiológiája, a fejfájásban szenvedő betegek kivizsgálási stratégiája, az elsődleges fejfájások kezelésének protokollja, a fejfájás centrumok kritériumai (2. kiadás). Cephalalgia Hungarica, 2009;13(19):27-68. |
Anyaglezárás dátuma: 2019.08.05.
PP-GEP-HUN-0200