A migrén kezelése: megelőzés
Ahogy a korábbiakban láttuk, a migrén kezelésének két fő lehetősége a rohamkezelés, illetve a migrénrohamok számának csökkentése (megelőző kezelés). Míg rohamkezelésre minden migrénesnek szüksége van, megelőző kezelést gyakori és/vagy a rohamoldókra nem reagáló fejfájások esetén javaslunk a migréneseknek.
Szintén különbség a rohamkezelés és a megelőző kezelés között, hogy míg a rohamoldás egyértelműen gyógyszeres kezelést jelent (mert az egyéb módszerek hatékonysága alacsony), addig a fejfájás megelőzésére gyógyszeres és nem-gyógyszeres lehetőségeink egyaránt vannak. A megelőző kezelés célja a migrénes napok számának csökkentése mellett a fájdalom enyhítése, és a fájdalomcsillapító-szedés visszaszorítása – erre azért is szükség van, mert ahogy később látjuk, a gyakori fájdalomcsillapító-szedés fokozhatja a fejfájáshajlamot.
Mikor javasolt a megelőző kezelés?
Migréneseknek havi legalább 4-6 migrénes nap esetén javasoljuk a megelőző kezelés megfontolását. Gyógyszeres kezelés esetén az alkalmazandó készítményt aszerint választjuk ki, hogy a várható előnyökön túl milyen esetleges mellékhatásokra kell számítani, összeférne-e a gyógyszer az esetleges egyéb betegségekre szedett készítményekkel és a rohamgyógyszerekkel, illetve van-e olyan betegség, ami miatt az adott gyógyszer nem szedhető. Ha valakinek a migrén mellett tenziós fejfájásai is vannak, célszerű olyan készítményt választani, mely mindkettőre hat.
Az alapelv minden esetben a személyre szabott gyógyszerválasztás. A választott gyógyszert a legtöbb esetben kisebb adagban kezdjük adni, majd fokozatosan emeljük a hatékony adagig: így a mellékhatások egy része elkerülhető. A kezelés hatékonyságának megítéléséhez fejfájásnapló vezetése célszerű. Mivel a fejfájások gyakorisága spontán is változhat, a megelőző kezelés hatékonyságát legalább egy hónapos időszakok összevetésével célszerű lemérni: a kezelés megkezdése előtti hónap fejfájásainak gyakoriságát, erősségét és tartamát a kezelés harmadik hónapjának hasonló adataival szokták összevetni. Azért javasoljuk a legalább 3 hónapos gyógyszerszedést, mert rövidebb idő alatt a legtöbb gyógyszer hatása nem mérhető le, de mellékhatás, vagy gyógyszerallergia esetén a kezelést természetesen hamarabb felfüggesztjük.
Amennyiben a kezelés hatékony, és nincs lényeges mellékhatás, akkor – gyógyszertől függően – általában további 3 hónapig fenntartjuk a kezelést, és ezt követően fokozatosan építjük le. Elégtelen hatás, vagy lényeges mellékhatás esetén a szedett gyógyszer fokozatos leépítése után új hatóanyag beállítása célszerű. A migrén megelőzésére számos hatékony lehetőség van. Eddig nem specifikus, azaz nem migrén kezelésére kifejlesztett gyógyszereket alkalmaztak e célból (1). 2019-ben kezdték forgalmazni az első olyan készítményeket, amik a migrén kialakulásában kiemelten fontos peptid, a CGRP (kalcitonin gén relációs peptid) hatását blokkolják, ezzel a migrén hatékony és biztonságos kezelését ígérve. Hasonló készítmény bevezetése hazánkban 2019 végén várható.
A migrén nem-gyógyszeres megelőzésének lehetőségei
A migrén nem-gyógyszeres megelőzésének egyik lehetősége az adott beteg által megfigyelt provokáló tényezők lehetőség szerinti kerülése. Emellett a mindennapi klinikai tapasztalat szerint a rendszeres életmód bevezetése (rendszeres alvás, étkezés és sport) is segíti a migrénrohamok ritkítását. Több vizsgálat is igazolta a relaxáció (2) az akupunktúra (3), az orvosi székfű (kamilla), illetve az őszi margitvirág hatékonyságát (4). Fontos hangsúlyozni, hogy bár a betegek többsége szívesen próbálna ki nem-gyógyszeres lehetőségeket, mert ezeket biztonságosabbnak tartják a gyógyszeres kezelésnél (5), az eddigi tudományos bizonyítékok alapján az „alternatív” kezelésmódok többsége alacsonyabb hatékonyságú, mint a gyógyszeres kezelés.
Ugyanakkor volt olyan összehasonlító vizsgálat is, mely nem talált különbséget a relaxáció, a rendszeres sport, illetve a topiramát profilaktikus hatékonysága között (6).
Mitől várható a legjobb hatás?
A mindennapi gyakorlatban sokszor gyógyszeres és nem-gyógyszeres kezelések együttes alkalmazását javasoljuk, mert ezektől várható a legjobb hatás.
Tovább Hogyan kezelhető a migrén?
(Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens - Készült a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. támogatásával)
Hivatkozás |
1. Ertsey C, Áfra J, Berky M, Bozsik G, Szok D, Tajti J, Valikovics A, Vécsei L. Az elsődleges fejfájások klasszifikációja, a migrén epidemiológiája, a fejfájásban szenvedő betegek kivizsgálási stratégiája, az elsődleges fejfájások kezelésének protokollja, a fejfájás centrumok kritériumai (2. kiadás). Cephalalgia Hungarica, 2009;13(19):27-68. 2. Sullivan A, Cousins S, Ridsdale L. Psychological interventions for migraine: a systematic review. J Neurol. 2016 Dec;263(12):2369-2377. 3. Linde K, Allais G, Brinkhaus B, Manheimer E, Vickers A, White AR. Acupuncture for migraine prophylaxis. Cochrane Database Syst Rev. 2009 Jan 21;(1):CD001218. doi: 10.1002/14651858.CD001218.pub2. 4. D'Onofrio F, Raimo S, Spitaleri D, Casucci G, Bussone G. Usefulness of nutraceuticals in migraine prophylaxis. Neurol Sci. 2017 May;38(Suppl 1):117-120. doi: 10.1007/s10072-017-2901-1. 5. Ertsey C, Dióssy M, Tóth M, Csépány É, Balogh E, Kellermann I, Juhász N, Gyüre T, Jánoska D, Bozsik Gy. The Experience and Opinions of Migraineurs about Complementary/Alternative Medicine Therapies. BAOJ Neurology 2016;2:022. 6. Varkey E, Cider A, Carlsson J, Linde M. Exercise as migraine prophylaxis: a randomized study using relaxation and topiramate as controls. Cephalalgia. 2011 Oct;31(14):1428-38. doi: 10.1177/0333102411419681. |
Anyaglezárás dátuma: 2019.08.05.
PP-GEP-HUN-0201