A koronavírus árnyékában a tüdőrák tovább szedi áldozatait

A koronavírus okozta járványhelyzet elhúzódása miatt nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy kevesebb figyelmet kap a hazánkban is súlyos népegészségügyi problémát okozó megbetegedés, a tüdőrák. Évente 7-8 ezer új tüdőrákos beteget fedeznek fel, és a betegség közel 6000 honfitársunk halálát okozza minden évben.

Az elérhető adatok alapján már látható, hogy az újonnan felfedezett daganatos esetek száma csökkent a járvány hatására, amelynek oka, hogy a járványhelyzet miatt a még nem diagnosztizált, de daganatgyanús személyek tartózkodnak attól, hogy felkeressék az egészségügyi intézményeket. A tüdőrák esetében kiemelten fontos a korai diagnózis, a háziorvosok támogatása pedig létfontosságú, ugyanis ők irányítják tovább betegeiket a tüdőgondozók irányába.

Nemcsak pandémia idején nézünk szembe súlyos népegészségügyi problémákkal, emlékeztet a Nemzeti Rákellenes Nap (április 10.) kapcsán a Magyar Tüdőgyógyász Társaság. Bár jelenleg a legtöbb figyelem a koronavírus járványra irányul, hazánkban a halálesetek 21-24 százalékát daganatos megbetegedések okozzák, és a listán a tüdőrák az első helyen áll.¹ Évente 7-8 ezer új tüdőrákos beteget fedeznek fel, és a betegség közel 6000 honfitársunk halálát okozza minden évben. Ez az egyik legagresszívebb daganattípus, mivel a betegek több mint 80 százalékát a diagnózist követő 5 éven belül elveszítjük.² A tüdőrák halálozás a teljes onkológiai halálozás közel negyedét teszi ki a KSH adatai alapján, ezért visszaszorítása jelentős javulást hozna Magyarország rákstatisztikájában.

A tüdőrák ellen való fellépés kiemelt fontosságú a COVID-19 járvány idején is

A 2020 első felében Magyarországra is begyűrűző koronavírus-járvány a tüdőrákban szenvedő betegek korai felfedezésére is hatást gyakorolt. Az elérhető adatok alapján már látható, hogy az újonnan felfedezett daganatos esetek száma csökkent a járvány hatására;^3,4 külföldi kutatások szerint a tüdőrák esetén ez 30-40%-os visszaesést jelent.^5,6

A klinikusok tapasztalata és egybehangzó szakmai vélemények alapján elmondható, mindez Magyarországon is valós probléma. Ennek következtében a fel nem fedezett betegek csak későbbi stádiumban kerülhetnek diagnosztizálásra, emiatt várhatóan kedvezőtlenebb életkilátásokkal kell majd szembenézniük.^7,8 Ennek oka, hogy a járványhelyzet miatt a még nem diagnosztizált, de daganatgyanús személyek tartanak attól, hogy felkeressék az egészségügyi intézményeket. Fokozott problémát jelent ez egy olyan „alattomosan”, szinte láthatatlanul terjedő betegség, mint a tüdőrák esetében, aminél a páciens úgy érezheti, hogy nincs komoly baj, egészen addig, amíg súlyosabb tünetek nem lépnek fel.

Általánosságban a betegség korai stádiumában nincsenek súlyos tünetek, így egyedül a szűrővizsgálatok jelenthetik a korai diagnózis lehetőségét. A már előrehaladott tüdőrák tünetei között a leggyakoribbak a rendszeres, esetleg véres köhögés, mellkasfájdalom, rekedtség, étvágytalanság és az általános fáradtságérzet. A pandémiás helyzetben különösen fontos, hogy a rizikócsoportba tartozók (50 év feletti személyek, akik jelenleg, vagy korábban tartósan dohányoztak) orvoshoz forduljanak, és ne halogassák a kivizsgáláson való részvételt. Ebben a háziorvosok támogatása is létfontosságú, ugyanis ők irányítják tovább betegeiket a tüdőgondozók irányába.

Bár a klinikai kapacitásokat a COVID-19 okozta rendkívüli helyzet miatt a legtöbb intézményben át kellett csoportosítani, az ellátórendszer jelenleg is mindent megtesz a páciensek magas szintű diagnosztikája és kezelése érdekében. Az új helyzetben felerősödött a telemedicina szerepe, így a rendszeres távkonzultációk segítségével a kezelőorvosok folyamatosan követhetik betegeik állapotának alakulását, akik így megkaphatják a megfelelő onkológiai kezeléseket, a személyes orvos-beteg találkozók csökkentése mellett is.

A tüdőgondozókban, onkológiai központokban a nehéz körülmények között is – természetesen a járványügyi szabályok betartása mellett - folyik az ellátás, ezért nagyon fontos, hogy az érintettek forduljanak a háziorvosukhoz, jelenjenek meg a tüdőgondozókban és az onkológiai kezeléseken. A tüdőrákkal kapcsolatos beavatkozások egyike sem halasztható, éppen ezért kritikus fontosságú, hogy a tüdőonkológiai központok munkatársai a legnagyobb nyomás közepette is helytállóan végzik tevékenységüket.

A tüdőrák ellátásában érintett szakmai szervezetek fontosnak tartják, hogy átfogóan vizsgálják a COVID-19 járvány hatását a tüdőrákos megbetegedésekre és megoldásokat keressenek a felmerülő problémákra.

(Magyar Tüdőgyógyász Társaság)

Felhasznált irodalom:

1. Cancer mortalitási ráta 319.1/100.000 per teljes mortalitási ráta 1423.4 per 100.000 fő, Forrás KSH adatainak standardizálása ESP 2013-mal.
2. Improvement in lung cancer survival: Six-year survival analysis of patients diagnosed between 2011 and 2016 in Hungary. 2020 May. Journal of Clinical Oncology 38(15_suppl):e21582-e21582
3. https://jcp.bmj.com/content/74/3/187
4. .
5. .Reyes R, López-Castro R, Auclin E, et al. Impact of COVID-19 Pandemic in the Diagnosis and Prognosis of Lung Cancer. Presented at: 2020 World Conference on Lung Cancer Singapore; January 28-31; Virtual. Abstract 3700.
6. https://www.ilcn.org/covid-19-and-lung-cancer-a-call-for-immediate-action/#5
7. https://www.cancernetwork.com/view/study-shows-increase-in-lung-cancer-mortality-decrease-in-diagnosis-during-covid-19-pandemic
8. https://www.ilcn.org/covid-19-and-lung-cancer-a-call-for-immediate-action/