Őszi margitvirág - A migrénellenes gyógynövény
megjelent:
Az Észak-Amerikában és Európában elterjedt növényt, az őszi margitvirágot (Tanacetum parthenium) már az ókorban is ismerték.
Ekkoriban a növényt duzzanatok, gyulladások kezelésére alkalmazták. A középkorban a növény változatos indikációval található meg különböző füveskönyvekben. Az elrágott növényt fájdalomcsillapításra, migrénre, nőgyógyászati panaszokra, külsőleg csípés elleni szerként alkalmazták. Napjainkban jellegzetes keserűen fűszeres íze miatt fűszernövényként is felhasználják, s mint a legtöbb gyógynövény-fűszernövénynek emésztést serkentő hatása is van.
Az első felismerés, ami jelezte azt, hogy gyógyászati célra is alkalmazható, az 1970-es években történt, amikor egy migrénnel küzdő bányász fájdalmának csillapítására őszi margitvirág levelét rágcsálta. Erre felfigyelt egy ott élő orvos is és innentől elkezdődtek az intenzívebb vizsgálatai a gyógynövénynek. Azóta már számos vizsgálat bebizonyította, hogy alkalmas migrén ellen. A Ph. Hg.VIII.-ban szereplő növényi drog a növény virágos hajtásvége, melynek fő hatóanyaga a partenolid, amelyet legalább 0,2 százalékban kell tartalmaznia. Ezenkívül még tartalmaz kámfort is illóolajként, továbbá pinént és még flavonoidokat is.
A növény kivonatával végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a foszfolipáz A2 enzimet (enzimek: fehérjemolekulák, melyek különféle fontos szerepet játszanak a testben lejátszódó folyamatokban) gátló hatásával csökkenti egyes gyulladásos faktorok (pl. a prosztaglandin) termelődését a szervezetben. Ha nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszert veszünk be, az is csökkenti a prosztagalandin képződését, így csökken a gyulladás és fájdalom.
Emellett gátolják az egyik agyi ingerületátvívő anyag, a szerotonin felszabadulását a vérlemezkékből. Ez a migrénellenes hatás magyarázata. Az őszi margitvirággal több klinikai vizsgálatot végeztek el, amelyek eredményei szerint csökkenti a rohamok gyakoriságát, a fájdalom intenzitását, valamint az auratüneteket, amilyen például a hányinger, a hányás és a hallászavarok, szintén csökkentette.
Vannak olyan országok, ahol az őszi margitvirág standardizált kivonata gyógyszerként van forgalomban, azonban sajnos hazánkban még csak étrend-kiegészítőként kapható, de így is fontos, hogy milyen dózisban alkalmazzuk: a napi dózis 50-100 mg szárított levélnek megfelelő, 0,2-0,6 mg partenolidot tartalmaz.
Mikor ajánlható alkalmazása?
Olyan betegeknél, akiknél a hagyományos terápiával nem érhető el javulás. Mivel hosszú távon biztonságosságát nem vizsgálták, alkalmazását pár hónap múlva az adagolás fokozatos csökkentésével kell befejezni.
Mellékhatások, ellenjavallatok
A nemkívánatos hatásai közé tartozik, hogy a friss levél szétrágásakor a szájban duzzanat léphet fel.
Óvatosan kell eljárni akkor is, ha valaki vérlemezke-összecsapódást gátló gyógyszert kap. Ekkor mindenféleképpen tudnia kell az orvosnak, hogy őszi margitvirágot kíván szedni a beteg étrend-kiegészítőként, illetve el kell hagyni az őszi margitvirág alkalmazását a műtét előtt pár nappal.
Terhességben és szoptatásban alkalmazása nem ajánlott.
| Folymatosan zajlanak a kutatások arra vonatkozóan, hogy milyen gyógynövényeket lehetne még bevetni a migrén terápiájában |
| A migrén tüneteinek terápiájában folyamatosan keresik azokat a gyógynövényeket, melyek a roham tüneteit oldják. A következőkben érdekességképpen megemelítünk néhány gyógynövénykészítményt, amelyek a megfigyelések szerint esetleg segtíségül szolgálhatnak, de mivel csak kevés vizsgálatot végeztek velük, nincs egyelőre bizonyíték a hatásosságukra. Ilyen gyógynövény a tradicionális perzsa orvoslásban alkalmazott kamillaolaj, amelyből félszilárd, oleogél típusú készítményt fejlesztettek, melyet migrénes panaszok kezelésére alkalmaznak külsőlegesen. De a kamilla teaként is fogyasztható, mivel a gyulladáscsökkentő hatása teaként is érvényesül. A népi gyógyászatban évszázadok óta alkalmazzák a gyömbért, elsősorban hányinger megelőzésére és csillapítására. Gyulladáscsökkentő hatása is van, így migrén elleni alkalmazhatóságára vizsgálatot végeztek, melyből kiderült, hogy a gyömbér inkább a rohamok enyhítésében, mint azok megelőzésben hatékony. A kutatások célja, hogy olyan standardizált növényi alapanyagú gyógyszereket fejlesszenek ki, melyek hatásossága és biztonságossága megfelelő. |
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
