A migrén hatása a mentális egészségre

szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító - WEBBeteg
megjelent: 2025.01.19.

A migrén, ez a gyötrelmes fejfájás, sokak életét megnehezíti. Az, aki még nem tapasztalta, talán nem is tudja, hogy a tünetek mennyire összetettek lehetnek. Általában rohamszerűen kezdődő, lüktető fájdalmat lehet érezni, gyakran csak egy területen vagy a fej egy oldalán.

Vannak betegek, akik már előző nap megérzik a közelgő fejfájást, erre főként hangulatváltozás figyelmeztet. A migrén mellé társulhat hang- és fényérzékenység, akár hányinger, hányás is. Az úgynevezett aurás migrén góctünetei a villódzó, káprázó fények, szédülés, zsibbadás, érzés- és beszédzavar. A magyar lakosság egytizede tapasztalt már migrént, egynegyedüknél aurával jelentkezett. Főként a fiatal felnőtteket, nagyobbrészt a nőket érinti.

Láthatjuk, hogy a migrén hogyan, mennyiféleképpen tudja akadályozni a mindennapi tevékenységeket. Ám arra, hogy van-e hatása a mentális egészségre is, egy nemrég készült tanulmányban keresték a kutatók a választ.

Hirdetés

Elsőként a migrén szorongással és depresszióval való kapcsolatát elemezték

Mintegy 170 migrénes és 85 (nemben és életkorban megfelelő) egészséges kontrollszemélyt vontak be a vizsgálatba. Önértékelő szorongási skála (angol rövidítéssel SAS) és önértékelő depressziós skála (SDS) segítségével tanulmányozták a résztvevők válaszait. Jelentős összefüggést a 36 év alatti nők esetében találtak – azonban a szorongás és a depresszió kialakulása független volt a migrén gyakoriságától, súlyosságától, valamint az élet- és alvásminőségtől.

A bipoláris zavar és a migrén között kétirányú kapcsolat látszott: ez a mentális betegség az aurás migrénben szenvedőknél háromszor gyakoribb, mint az egészséges felnőttek körében. Ugyanakkor, ez fordítva is igaz, mert a bipoláris zavarral élők között többször fordul elő migrén, közel harmaduk tapasztalta már. Szintén a fiatalabb nőbetegeknél találtak nagyobb esetszámú összefüggést.

Vizsgáltak poszttraumás stressztől szenvedő betegeket is

A poszttraumás stressz szindrómában szenvedők esetében – más egyéb tünetek mellett – jellemző a fejfájás. Amennyiben ez heves tünetekkel jár és elhúzódó jellegű (több mint 3 hónapja fennáll), az nagyban megnöveli a migrén kialakulásának kockázatát.

A stressz a migrén egyik rizikófaktora

A stressz kiváltó oka is lehet a migrénnek, valamint fokozhatja is a migrén okozta fájdalmat – ez egy ördögi kör. Az Amerikai Fejfájás Társaság adatai alapján fiatal felnőtteknél és gyermekeknél találkozni leginkább stressz kiváltotta migrénnel. A kevesebb stressz látványos javulást hozott a vizsgált személyeknél: szignifikánsan csökkent a migrénes rohamok száma. Amennyiben tudjuk csökkenteni a stresszt (akár különféle stresszkezelő technikákkal), nemcsak kiegyensúlyozottabbak leszünk, hanem egészségünkért is sokat tehetünk, javasolják a szakemberek.

A migrén tehát okozója és következménye is lehet különféle mentális zavaroknak

Sok esetben nem teljesen tisztázott a szoros összefüggés mibenléte. Testvérek bevonásával végzett kutatások arra engedtek következtetni, hogy a genetika mellett környezeti okok is szerepet játszhatnak mind a migrén, mind a depresszió kialakulásában. A szerotonin szerepét már azonosították: a jelátvitelében bekövetkezett zavar áll a szorongás, a depresszió és a migrén hátterében egyaránt. A hormonok is befolyással bírnak, hiszen nőket gyakrabban érint a migrén, ezenfelül sokuk számol be egy nemrégiben felfedezett jelenségről, az úgynevezett menstruációs migrénről.

A terápiás lehetőségekről is szükséges szót ejteni

A depresszió és szorongás kezelésére alkalmazott antidepresszánsok hatékonyak lehetnek a migrén megelőzésében, különösen amikor migrénellenes gyógyszerekkel kombinálva alkalmazzák azokat. Azt viszont több kutatás is megerősítette, hogy ez nem minden esetben volt igaz: egyes szerotoninvisszavételt gátló antidepresszánsok bizonyos migréngyógyszerekkel nem működtek eredményesen.

Egyre nagyobb érdeklődés övezi az úgynevezett biofeedback terápiát mint alternatív migrénellenes módszert. Lényege, hogy a stresszre (mint egyik fő kiváltó okra) utaló jeleket, például a testhőmérsékletet, izomfeszülést folyamatosan monitorozzák egy gép segítségével. Az eredmény, hogy ezeket a jeleket idővel könnyebben fel tudják ismerni az érintettek és valós időben tudnak rájuk reagálni. Ehhez kapcsolódóan különféle relaxációs technikákat alkalmaznak, például mélylégzést vagy progresszív izomrelaxációt.

Bármilyen terápiáról is legyen szó, életmódbeli változtatás nélkül egyik sem képes hatékonyan segíteni. Fontos tudni, hogy a migrént az étkezés is befolyásolhatja. Táplálkozási napló vezetésével érdemes kitapasztalni, hogy van-e olyan étel, amely kiválthatja, súlyosbíthatja a tüneteket, majd ezt a későbbiekben célszerű mellőzni.

Bár a migrénes rohamok beleszólhatnak a társasági életbe, nagyon fontos ápolni a baráti és családi kapcsolatokat. Az elszigetelődés ugyanis hozzájárulhat a depresszió, szorongás kialakulásához, rosszabbodásához.

A viselkedésterápia segíthet visszatalálni az örömteli mindennapokhoz.

Ezekkel a módszerekkel sikerülhet csökkenteni a munkából migrén miatt kieső napok számát is.

Az említett mentális betegségek tehát – úgy tűnik – gyakrabban fordulnak elő migrénes betegek körében, habár a kapcsolat sok összetevős. A testi, szellemi és lelki egészséghez az életmódbeli változások mellett szükség lehet orvosi, illetve gyógyszeres segítségre is. Legyünk tudatában a megelőzési és kezelési lehetőségeknek mind a migrén, mind a mentális betegségek esetében és igyekezzünk megtenni a lehető legtöbbet jóllétünk érdekében.

Tovább

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító